Anno 1920 - Békéscsaba és a világ 1920. december közepén

2020. december 13. 14:18 | Ugrai Gábor

Gömbös Gyula nyilatkozata a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről. A decemberi békéscsabai közgyűlésen fontos döntések születtek. A csabai vagonlakó gyerekek holland üdültetése. A karácsonyi vásáron már délelőtt lehetett sörözni.

Országos hírek – A leendő miniszterelnök nyilatkozata

A Körösvidék című csabai lap kihasználta azt a kínálkozó lehetőséget, hogy Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő, a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) elnöke Csabára látogatott és hosszú interjúban kérdezte véleményét bel-és külpolitikai kérdésekben.

Gömbös a következő témakörökben fejtette ki véleményét:

A béke becikkelyezése

Elemezték az erőviszonyokat és ennek fényében szükséges volt meghozni ezt a nehéz döntést, de ez nem jelent megalkuvást.

Külpolitika

Az antiszemita (későbbi fajvédő) politikus szerint hazánk helyzetéről mindenképpen tájékoztatni kell a külföldi hatalmakat, mert eddig „ez informálást kizárólag az internacionálisan megszervezett zsidóság végezte a mi kárunkra”. A közvetlen szomszédainkkal kell majd jó viszonyt kialakítani, de a győztes nagyhatalmakkal való barátság „.jó, ha biztosítva van, de nem nagy baj, ha nincs.".

Belpolitika

Nagyon fontos törvények várnak a Nemzetgyűlésre; mindenképpen dönteni kell a földbirtokreformról, az ipari munkásságot védő törvényekről és a választójogról. 

Királykérdés

Gömbös véleménye szerint a „magyar nép zöme önálló és független nemzeti királyság mellett van” és a kormánypárt szerint a pragmatica sanctio (III. Károly 1723-as törvénye, melynek értelmében életbe lép a lányági örökösödési jog, illetve a Magyar Királyság és Ausztria „oszthatatlan és elválaszthatatlan” szövetséget alkot. – a szerk.) megszűnt. A kérdés már csak az, hogy legyen-e királyunk – ha igen, akkor ki? Ebben a témában a szabad királyválasztók és IV. Károly támogatói csaptak össze; a MOVE elnöke szerint viszont „IV. Károly nem jöhet vissza Magyarország trónjára” és királyt választani csak akkor lehet, ha annak eljön az ideje.

Az orosz kérdés

„Természetesen” az antant a hibás, hogy a bolsevikok hatalomra kerülhettek Oroszországban, de a „Kárpátok és a Visztula vonala mindenesetre az a határ, ameddig a bolsevizmus terjedhet”. Ha háborúra kerülne sor a szovjet és a magyar között, biztosan mi fogunk győzni, mert az „orosz hadsereg nem rendelkezik a modern technika minden vívmányával”.

 

Helyi hír – A decemberi közgyűlés

Újabb hónap, újabb közgyűlést tartott Békéscsaba rendezett tanácsú város közgyűlése 1920. december 6-án hétfőn, melyről a másnap megjelenő Körösvidék részletesen beszámolt olvasóinak. A tanácskozás Dr. Berthóty István polgármester felszólalásával kezdődött, aki beszédében a város közállapotait ismertette a képviselőkkel. A közegészségügy területéről elmondta, hogy 319 haláleset történt és bár a tífuszos betegek száma csökkent, de „megnövekedett a difteritisz és vörheny megbetegedéseké”.

Az elmúlt időszakban Békéscsaba közbiztonsága kielégítő volt, „személybiztonság ellenes” cselekedetek nem is fordultak elő. „Közgazdasági téren” az időjárás okozott károkat, az iparban és a kereskedelemben pedig az anyag- és árubeszerzési lehetőségek szűköltek. A közellátás terén rengeteg új rendelkezést kellett végrehajtania a városnak, ami néha nehezen ment. Az ellátatlanok száma Békéscsabán 5 800 fő. Óriási gondot jelent a tűzifa beszerzése és eredményt a sok-sok erőfeszítés ellenére sem tudtak elérni. Ugyanez a helyzet a „petróleum és a külföldi cukor” beszerzésével, olyannyira, hogy még jegyre sem tudtak osztani a város lakóinak. A képviselők ezután  Korosy László nyugalmazott főjegyző nyugdíját (a polgármester javaslatára) fizetése teljes összegében állapították meg. A polgármesteri ismertető után képviselői hozzászólások következtek. Südy István a csabai ligetek elhanyagolt állapotára hívta fel a figyelmet és kért azonnali intézkedést, míg Kiszely képviselő a Kossuth-szobor és a „közutak ügyében tesz hasonló előterjesztést”. A polgármester válaszolt a képviselők felvetéseire és elmondta, hogy a hatóságok mindent megtesznek az áldatlan állapotok felszámolására, de ezek „karbantartása most évente tizszer annyiba kerül, mint annak idején megépítésük” és a Kossuth-szobor bekerítése is hamarosan megtörténik, csupán „az anyagbeszerzés lehetővé vállasán múlik a keresztülvitele”.

Mindezek után a képviselők soron kívül tárgyalták Lipták Galó-féle és a részvénytársasági fürdóépitési ajánlatot”. A már korábban benyújtott tervek szerint egy gőzfürdő épülne uszodával együtt a Rosenthal Malom (ma István Malom – a szerk.) és a gyulai úti híd közötti területre. Lipták a fürdő felépítéséért a várostól adómentességet és a terület ingyenes átadását kérte.  A városi szakbizottság tárgyalta az ügyet, de nem tartotta elfogadhatónak, mert „a város igényeit nem elégíti ki szük méreteinél fogva, másrészt pedig azért is, mert csaknem kivihetetlennek látszik”. Hosszas vita után (amiben benne volt a javaslat visszavonása – és a visszavonás elutasítása is) végül abban állapodtak meg a képviselők, hogy újabb bizottságot hoznak létre, mely foglalkozik a fürdő ügyével.

A közgyűlés végére kisebb ügyek maradtak. Többek között megszavaztak 150 ezer koronát a gerendási orvos lakására; döntés született a gyepmesteri ügyben és az „éves kémények seprési díjáról”, valamint a háziezred sporttelepének helyszínéről is („a lövölde melletti terület”) és a képviselők „zenede” részére is biztosítottak 2000 korona segélyt.

 

Helyi hír – Segítség Nyugatról

Az első világháború, az azt követő forradalmak, az idegen hatalmak megszállása, az antant blokádja és a trianoni béke kezelhetetlen anyagi terhet rótt Magyarországra. Hazánk kormányai nyugati segítséget kértek a Vöröskereszten keresztül, melyre Hollandia is felfigyelt és először segélyszállítmányok formájában próbáltak enyhíteni a nyomoron. A holland kormány ennél azonban többet tett: magyar gyerekeket fogadtak több hónapra, hogy lelkileg és testileg megerősödve térjenek majd haza. A szervezést az Országos Gyermekvédő Liga bonyolította, szorosan együttműködve a kormánnyal és a különböző egyházakkal. A segélyakció keretében 1920 és 1930 között több mint 50 000 (!) magyar gyerek jutott el Hollandiába (és más nyugat-európai országba) gyermekmentő vonatokkal.

A csabai Körösvidék 1920. december 8-án számolt be arról, hogy a békéscsabai polgármesteri hivatalba is megérkezett a Gyermekvédő Liga távirata, mely arra kéri a várost, hogy 60 „csabai waggonlakók vagy volt waggonlakó” gyermeket (6-12 éves, katolikus vallású) jelöljenek ki, akik a szombaton Hollandiába induló „üdülővonatra” szeretne feljutni. A távirat szerint három hónapra utaznak el a gyerekek Hollandiába és a családoknak ezért semmit sem kell fizetniük, de a fiataloknak orvosi vizsgálaton kell átesniük. A probléma „csak” abban volt- jegyezte meg a Körösvidék, hogy a családoknak a döntésre mindössze egy-két órájuk maradt… A lap véleménye szerint: „Kétségtelen, hogy nagyon sok jelentkező lett volna, ha legalább egykét nap előkészületi időt adnak a szülőknek, de igy, ilyen hirtelen, ilyen fontos ügyben dönteni s a gyermekeket három hónapos útra előkészíteni szinte lehetetlen”. Az újság végezetül minden szülőt arra biztat, hogy nyugodtan küldje el gyermekét Hollandiába, hiszen ott „eddig a lehető legjobb dolguk volt gyermekeinknek. Igy lesz ez biztosan ezúttal is.”.

 

Kommentár nélkül

 

Források

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/

Gömbös

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pragmatica_sanctio

Hollandia

https://www.elte.hu/content/a-gyermekvonatok-de-hongaarse-kindertreinen.e.12375

https://24.hu/tudomany/2020/12/08/gyerekek-segelyakcio-vilaghaboru/

 

 

További programok »

Itthon

Jakab: „A békési melós 140 ezerrel kap kevesebbet, mint a fővárosi kollégája”

Egy Békés megyei munkája is ér annyit, mint bárki másé Európában címmel tartott sajtótájékoztatót hétfő délután, a békéscsabai Petőfi ligetben Jakab Péter, az előválasztás miniszterelnök-jelöltje, és Stummer János országgyűlési képviselő, aki az ellenzéki előválasztáson Békés megye 1. számú választókerületében indul.
2021. június 21. 17:02
FEL