Anno 1920 - Békéscsaba és a világ 1920. augusztus legvégén

2020. augusztus 30. 14:41 | Ugrai Gábor

A lányok az iskolában nem sportolhatnak együtt a fiúkkal, 60 fős osztálylétszámok és 50 perces órák. Szlovákok és magyarok, Felvidék és Békéscsaba, hírek és rémhírek. Hogyan készítették elő Horthy Miklós csabai útját és milyen problémák akadtak a látogatás során. „Békéscsabai Inasok Andrássy-uti Dinnye El- le és viszont emelő rt.” és a zsakettes urat legyőző malac esete. – ezeket olvashatták őseink száz évvel ezelőtt.

Oktatáspolitika – Középiskolai rendtartás

A korabeli oktatáspolitikát nagyban befolyásolta a vesztes háború és a trianoni békeszerződés. Kezdett megfogalmazódni az az álláspont, amit majd Klebelsberg Kunó országgyűlési beiktató beszédén fogalmaz meg két év múlva: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti naggyá." és a megfelelő oktatási rendszer kialakításával „lefegyverezetten is az Árpád szerezte földön megmaradhassunk és egyszer megengedett eszközökkel az elveszítettet visszaszerezzük". Ezért is volt különösen fontos Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter által közzétett középiskolai rendtartás, amely szerint a magyarországi középiskoláknak működniük kellett.

A miniszter tájékoztatása szerint az 1890-ben megfogalmazott régi rendtartás már elavult, ezért kellett újat kiadni. Az új szabályozás legfontosabb elemei a következők voltak:

· „a felekezek által fenntartott iskolákban az illető felekezethez tartozó tanulók a felvételnél előnyben részesitendők.”

·  „A fiuközépiskolákba beirt leánymagántanulók bizonyos előfeltételek mellett, a testgyakorlat kivételével, az összes tanítási órákon résztvehetnek.”

·  „Egy-egy osztály létszámát a fiuknál 60, a lányoknál 40 tanulóban állapítottuk meg.”

A fentieken kívül elrendelték, hogy az igazgatók mellé helyetteseket kell kinevezni, akik az adminisztrációval foglalkoznak; a heti óraszám (a testnevelés órák nélkül) maximum 34 óra lehet; a tanórák 50 percesek, a szünetek10 percesek lesznek; a tanévet két félévre osztották.

A Körösvidék is fontosnak tartotta a pedagógusok felkészítését az új tanévre, ezért augusztus 26-án „Békésvármegye tanítóinak figyelmébe!” címmel jelentetett meg egy hosszabb írást. Ebben Mikler Sándor királyi tanfelügyelő bemutatta az ország tragikus helyzetét: „Ezeréves hazánkat a bosszuszomjas nagyhatalmak és természeti kincseinkre éhes szomszédok — minden természetes egysége ellenére — darabokra tépték s milliónyi magyar testvérünket idegen iga alá kényszeritették.”. A tanfelügyelő felhívja a vármegyei tanárok figyelmét a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájára, mely szervezet „minden akarata, terve s minden intézkedése csupán a hazának újra naggyátételét kivánja szolgálni.”. Mikler meggyőződése, hogy minden tanár felmérte milyen fontos a munkája ebben a helyzetben és a sorsdöntő órákban elvárható módon fog tanítani. Aki azonban nem így fog dolgozni az a „magyar tanitói névre méltatlanná válik, méltóvá azonban arra, hogy eléggé soha el nem Ítélhető s a hazaárulás, tényét megközelíti ily magatartása s a törvény teljes szigorát hivja ki maga ellen.”. Ilyen körülmények között indult el az oktatás az 1920/21. tanévben.

 
Felvidék – Békéscsaba neve is felmerült

A trianoni békében elszakított területek közül a csabaiaknak Erdély és Partium a közelsége, illetve az onnan Békéscsabára érkező menekültek, míg a Felvidék a szlovák ősök miatt volt különösen fontos. Nem véletlen, hogy a Körösvidék ezekkel az országrészekkel kiemelt figyelemmel foglalkozott. Augusztus végén több cikk is megjelent a Felvidékre került magyarokkal és szlovákokkal kapcsolatban.

Augusztusban a cseh Narodni Noviny című lapban jelent  meg egy hír, melyben az összes felvidéki magyar iskola bezárását követelték „mivel Magyarországon — állitólag nincsen egy szlovák iskola sem.”. Erre reagált a Körösvidék "Szemet szemért, fogat fogért" címmel, melyben kommentálta a hírt: „vigasztalódjunk azzal, hogy a „N. N." sokkal nagyobb dőreséget is irt már.”.

25-én a következő (sajnos meg nem valósuló) hír jelent meg, mely a csabai szíveket (is) megdobbantotta „a csehek azon tárgyalnak, hogy bizonyos engedmények fejében Csonkamagyarország visszakapja Pozsonyt és Kassát, sőt a két város között húzott vonaltól délre eső területet is.”.

Ugyanebben a lapban a címlapon olvashatták száz évvel ezelőtt őseink, hogy a Felvidéken is foglalkoztatja az embereket a csabai szlovákok sorsa. Az írás szerint „az egész felvidéken elterjedt hirek azt mondják, hogy Békéscsabán üldözik a tótajkuakat, ütik, verik őket, ahol lehet és annyira mennek, hogy a csabai tótok az utcára sem mehetnek ki.”. Természetesen a Körösvidék – a valóságnak megfelelően – rémhírnek minősítette ezt az állítást. Erre válaszolt három nap múlva Mispál Frigyes jaminai gyógyszerész, aki megírta, hogy ő a Felvidékről került Csabára. Ideköltözése előtt bement a „zsupáni hivatalba”, ahol a következő kérdést szegezték neki: „Nos Mispál ur igaz-e az, hogy testvéreinket Komlóson akasztanak?”. Ő ezt azonnal és határozottan megcáfolta és elmondta, hogy „itt Csabán senkinek baja nincs, csupán ki vétkes hazánk elleni árulásban, az bűnhődni fog.”.

 

Helyi esemény – Horthy látogatásának előkészületei és utózöngéi

A kormányzóválasztást követően (1920. március 1.) Horthy Miklós államfő kiemelt feladatának tekintette, hogy az idegen (szerb, román) megszállás alól felszabadult településekre ellátogasson. A politikai elit szerint válságos időszakban különösen is szükség volt arra, hogy az ország vezetője konszolidálja a hatalmát és személyes jelenlétével közvetlenül is találkozhasson az emberekkel. A vidéki utakat a Katonai Iroda készítette elő, a részletes programról a Belügyminisztériumot és a kormányfőt is tájékoztatta. A testőrség parancsnoka a rendőrséggel együtt határozta meg a biztonsági intézkedéseket és a kormányzói Turán különvonat útját a csendőrség megerősített szolgálattal biztosította. A helyszíni programokat részletesen kidolgozták a katonai és a polgári hatóságok, ami kiterjedt a Horthyhoz intézett beszédek szövegének ellenőrzésére is. 

A Körösvidékben 1920. augusztus 24-én jelent meg a címlapon a hír: „Horthy Miklós kormányzó augusztus 29-én, vasárnap Békéscsabára érkezik, az alispánhoz küldött távirat szerint. Valószínűleg Gyulára is ellátogat kíséretével. Méltó fogadtatására az előkészületek folyamatban vannak már.” Augusztus 27-ére kiderült, hogy a szentesi Tisza-híd felavatása csúszik, ezért Békéscsaba csak 31-én (kedden) „láthatja majd vendégül, az eljövendő nagy Magyarország legelső harcosát.”.

Két nap múlva a csabai újság részletesen is foglakozott a látogatás előkészületeivel. Ezek szerint a kormányzó kíséretével Orosházáról vonattal érkezik Csabára fél 11-kor: „Sréter honvédelmi miniszter szárnysegédével, Magasházy százados I-ső szárnysegéd, Görgey és Koós századosok, Hardy sorhajóhadnagy szárnysegéd, Holmok főhadnagy, dr. Ambrózy osztálytanácsos a kabinetiroda képviseletében, Görgey György őrnagy a testőrségek parancsnoka, Mitterpacher százados utimarchal, Janky Kocsárd körletparancsnok és vezérkari főnöke és a minisztérium sajtóosztályának kiküldötte.”. Zilahi Kis Jenő kormánybiztos, Dr. Daimel Sándor alispán és Dr. Novák Kamil főispáni titkár a békéscsabai polgármesterrel, Dr. Berthóty Istvánnal együtt dolgozták ki a kormányzó programját. Ez oly részletes volt, hogy még az iskolás diákok szüleit is felszólították, hogy „8 órakor küldjék iskolájukba, (illetve ahova beíratni szándékoznak), ahonnan azok tanítóik vezetése mellett fognak kijelölt helyükre, az Andrássy utra felvonulni és a járda előtt sorfalban elhelyezkedni.”. A csabai program a szervezők tervezete szerint délután kettő óráig tart, amikor is a kormányzó Szajol felé utazik tovább vonattal. Természetesen a békéscsabaiakat a polgármester külön is megkérte, hogy a közterületeket és a házakat „zászlókkal, szőnyegekkel és virágokkal díszítse fel és ezzel, valamint az ünnepélyen való tömeges részvételével is juttassa kifejezésre Őfőméltósága iránt érzett lelkes ragaszkodását.”. A rendező bizottság a zászlót átadó lányokat arra kérte, hogy a „a Kormányzó ur Ő Főméltóságának f. hó 31-iki fogadtatásán lehetőleg magyar ruhában megjelenni szíveskedjenek.”. A nagy napra készülődve az Ébredő Magyarok helyi szervezete rendkívüli taggyűlést tartott a Fiumében, ahol megbeszélték a látogatással kapcsolatos teendőket, míg a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) tagjai a gyülekezést és a helyszínre vonulást beszélték meg előre. A Körösvidék ebben a számban adott helyet Zsilinszky Endrének (1925-től: Bajcsy-Zsilinszky Endre), hogy a címlapon írjon Horthy Miklósról „A kormányzó” címmel. Ebben hangsúlyozta, hogy „Horthy Miklós kormányzó sem IV. Károly helyettese, amint azt a szélső legitimisták feltüntetni szeretnék, hanem a magyar állam egyetlen törvényes és mindenekfölött álló feje.”. A cikkíró kiemelte, hogy a forradalmak szétesése után szükség van egy centrális erő kialakítására, ehhez viszont meg kell növelni az államfői hatalmat. Szintén címlapra került a főszerkesztőnek, Vidovszky Kálmánnak a cikke „nagybányai Horthy Miklós” címmel, melyben az író nem szűkölködött az államfőt dicsérő gondolatokban: „Horthy név már magas fogalom”, „olyan szerencsések: lehetünk, hogy szemtől-szembe láthatjuk azt a kivételes nagyság rendkívüli egyéniséget,”. Ezt követően Vidovszky részletesen bemutatta a kormányzó életrajzát, majd így fejezi be írását: „Ezért lebegi körül a Főméltóságu Ur nemes alakját minden magyar ember hálája, tisztelete és hódolata, ezért kell örömünneppé avatódnia annak a. napnak, amelyben Horthy Miklós, Magyarország kormányzója közénk jön. Mert bizony nagy tisztesség esik a mi házunkon!”.

Horthy Miklós augusztus 31-én látogatott el Csabára, ezen a napon a Körösvidék címlapján köszöntötte a kormányzót. (A helyi eseményekről részletesen a Csabai Mérleg 2020. augusztus 27-i számában lehet olvasni.)

A nagy nap azonban nem múlt el kellemetlen élmények nélkül, amiről a Körösvidék is beszámolt szeptember 1-jei számában. A lap a csabai állomásfőnököt szólította meg, aki „játszotta a kis kormányzót a pályaudvaron” és nem engedte a peronra az újságírót, hogy tudósítson az eseményről. „Annyira kis emberek mi sem vagyunk, hogy az Ön szeszélyeinek tárgyai legyünk. Ugylátszik Békéscsabán nem tudják, hogy a hírlapírók sokkal közelebb állanak a nagyokhoz, mint némely állomásfőnökök.”- írta a lap munkatársa. A Körösvidék azt is megjegyezte, hogy a román király látogatásakor (igaz akkor kényszer hatására) díszesebb volt az Andrássy út és „nem értjük, hogyan volt lehetséges, hogy a kormányzó csabai látogatásának ünnepén annyi hatalmas nagy épület maradt meztelenül, dísztelenül az Andrássy-uton.”. Ezután az újság cím szerint megnevezte és a rendőrség figyelmébe ajánlotta azokat a házakat, ahol nem láttak lobogókat Horthy Miklós látogatásakor.

 

Népszerű rovat – Szemle

A Körösvidék című csabai napilap külön rovatban írt olyan helyi, országos és nagyvilági ügyekről, melyekben a véleményét is megfogalmazhatta lap munkatársa. Többek között választási propagandáról, a párizsi békeszerződés ügyeiről, a magyar békedelegáció feloszlásáról olvashattak a csabaiak, de  olvasói levelekkel és szerkesztői véleményekkel is foglalkozott a Szemle című rovat.

1920. augusztus legvégén „Gyermekportyázás az Andrássy úton” címmel jelent meg a rovat, melyben a „Békéscsabai Inasok Andrássy-uti Dinnye El- le és viszont emelő rt.”ügyeiről írt humoros formában a lap. Az újságíró szombat reggel hétkor a posta előtt arra lett figyelmes, hogy az éppen megérkező hatalmas dinnyésszekér mellett megkezdődött a munka. „A társaság egy tagja a szekérről leemelt egy dinnyét és udvariasan elpárolgott vele. Egy másik „tag" rövid növése következtében nem érte el a nagy dinnyéket, […] fölmászott a kocsira a nagy dinnyéért. Le is vette, de eközben egy harmadik dinnyevirtuóz fölvette a kis dinnyét és futásnak eredt, lett ebből aztán komédia.”.

Ugyanezen a napon egy újabb komikus esetre lett figyelmes az újságíró a Réthy utcában: „egy csabai úr, akin zsakett volt és egyiptomi cigarettát szívott, százméteres futást folytatott le – egy disznóval.”. Kiderült, hogy a malac a Vásártérről rohant a Rosenthal malom irányába és „12'3978 másodperc alatt futotta be a száz métert, csabai futórekordot teremtve maga nemében.”, így versenyt a zsakettel nem rendelkező disznó nyerte meg.

Egy másik lapszámban a Szemle című rovat a Csaba utcáin terjengő „nagyszerű szagról” számolt be, melyet az „az országos hírű csabai szemeteskocsiknak” köszönhettek őseink. Azonban ezt is felülmúlták „a csabai kutyahóhér-doge dögletes szagú vasszekerei az utcákon”.

Személyes ügyekkel is foglalkozott a rovat. Augusztus 26-án olvashatták a csabaiak, hogy Hohn Frigyes vagyontalan menekült beadott egy ruhát Sípos Gyula szabónak, aki azt eladta egy másik szabónak 500 koronáért. Ez a szabó Hohn állítása szerint „kijelentette, hogy a ruhát, a jó isten kedvéért se adja vissza neki.”. Két napig kellett csak izgulniuk az olvasóknak, hiszen 28-án megérkezett az eddig meg nem nevezett szabó válasza. Ebben Kaszás Ádám kijelentette, hogy valóban ő vette meg Sípostól a ruhát, de nem tudta, hogy az Hohn tulajdona, sőt – állítása szerint – nála nem is járt a tulajdonos. Most azonban arra kéri, hogy „a ruhát 500 korona lefizetése ellenében vigye el tőlem.”.

 

Forrás:

Körösvidék https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/

Oktatáspolitika http://www.ejg.hu/iskolatortenet/a-nyolcosztalyos-realiskola/

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/tort_tan_valt/klebelsberg_kun_s_kornis_gyula_neonacionalizmus_s_kultrflny.html

Helyi esemény http://tortenelem.uni-eger.hu/public/uploads/turbucz-horthy-kultusz-vedesre-leadott_55423183e9624.pdf

További programok »

Itthon

Balázsék a Korzó térről ébresztették Békéscsabát

Az egyik kereskedelmi rádió nagyágyúi szeptember utolsó hétfőjét a békési megyeszékhelyen indították. A tiszteletbeli békéscsabai nevű Sebestyén Balázs, a tiszteletbeli békéscsabai, ám újkígyósi III. Rákóczi Feri és a tiszteletre méltó harmadik úr, azaz Vadon Jani ismét nagyot ment.
2021. szeptember 27. 19:04
FEL