Bár a medárdi időszak lokális csapadékai időnként alaposan eláztatták Békés megye egy-egy térségét júniusban, a hőség és az aszályosként jellemezhető koranyár miatt alaposan lecsökkent a Körösök vízhozama. Ha az előttünk álló hónapokban a tendencia folytatódik, tíz évvel ezelőtti történet ismétlődhet, amikor hidrológiai-ökológiai szempontból gyászos állapotba kerültek a térség élővizei.
Tíz évvel ezelőtt hasonló folyamatok zajlottak le. A nagy tavaszi áradások a folyókon elmaradtak, az év első felére csapadékhiány volt jellemző, a korán beköszöntő aszályos időjárás miatt a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőiről mind kevesebb víz érkezett. A hosszú hetekre konzerválódó helyzetben a romániai víztározók rendre elnyelték az Alföld felé induló vízkészletek jelentős részét és az öntözési igények miatt a hazai duzzasztók is egyre magasabb felsővízi szintet tartottak.
Mindennek következményeként Békés megye folyóin olyan extrém környezeti állapotok kezdtek kialakulni, amelyek mindenféle tudományos hatástanulmány nélkül láttatták: környezeti-ökológiai értelemben kritikus állapotokba kerültek élővizeink.
Tíz évvel ezelőtt az extrém nyári vízhiány miatt a Körösök egyes szakaszai július-augusztusra állóvízi jelleget öltöttek. Az egykor sebes vízmozgásukról és még nyáron is gyakorta hevesen áradásaikról nevezetes folyók megálltak. Azaz gyakorlatilag nem folytak. Burjánzó algatömegek ültek ki vastag lepedékként felszínükre, csatornák bemosódó növényzete torlódott a kanyarulataikban, pangó vizek jellegzetes méregzöld színében „pompáztak”.
A kialakult helyzet szélsőségeit igen jól jellemezte a Kettős-Körös alsóvízi környezete a békési duzzasztónál. Az egyik duzzasztókapun egyáltalán nem folyt át víz, a másikon éppen csak csordogált. A rendes esetben gyöngyözve kavargó-örvénylő víztér tóvá szelídült, ahol vígan tenyészett a rucaöröm.
Az azóta eltelt tíz évben sajnos igazolódni látszott, hogy hosszútávon mind inkább számítani kell a hasonlóan kritikus állapotok kialakulására, amelyre úgy tűnik idén ismét esély van, orvoslásukra azonban megoldás azóta sincs.
Bár még csak a nyár első felében járunk, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Körösök vízrendszerében kialakult hidrológiai körülmények és várható aszályos időjárás miatt, június vége felé már szükségessé vált a Kettős-Körös Békési duzzasztó feletti vízkészletének növelése, ezért 20 centiméterrel kellett emelni nemrég a duzzasztókapukon.
Ez ugyan csak egy aprócska vízügyi-technológiai hír, de aki figyeli a mögöttes összefüggéseket, annak bizony intő jel arra vonatkozóan, hogy ismét kedvezőtlen, vízhiányos állapotok kezdenek kialakulni a Körösökön a nyári időszakban. Jelei már tapasztalhatóak. A körösi duzzasztók feletti folyószakaszok már szinte állnak, fokozott algavirágzás figyelhető meg egyes szakaszokon, sávosan zöldül a víz.
Talán nem kell különösebben ecsetelni, hogy a táj ereit jelentő folyóvizek állapota mind a természeti környezet, a mezőgazdaság, a vízi turizmus, a horgászat és az általános vízparti rekreáció szempontjából mennyire fontos. Folyóink vízhiányos állapota úgy tűnik idén nyáron ismét fel fogja hívni erre a figyelmet.
