Némi túlzásnak tűnhet a címbeli feltételezés, de egyáltalán nem az. A rendkívüli aszály következtében Békés megye folyóinak vízhozama olyan mértékben lecsökkent július hónapban, hogy ha nem volnának duzzasztást lehetővé tevő vízlépcsőink, akkor a körösi medrekben sok helyen csak port kavarna a szél.
Az ökológiai szempontokból olykor jogosan ostorozott körösi duzzasztók most alighanem egy merőben másik arcukat mutatják meg. A vízi élőlények számára ellehetetlenített hosszirányú átjárhatóság ide vagy oda, jelenleg éppen „ők” mentik, ami menthető.
Aszály van, méghozzá rendkívüli. A megye folyói éppen csak csurrannak-cseppennek, annyira kevés víz érkezik a hegyvidéki vízgyűjtők felől. A július 17-20. közötti időszakban megesett, hogy a Fehér-Köröst 1,1 m³ és Fekete-Köröst 1,3 m³, a Sebes-Köröst 2 m³, a Berettyót pedig 3,2 m³ vízhozam jellemezte másodpercenként. Magyarán ebben az időszakban előfordult, hogy az egész vízrendszer összességében csupán 7-8 m³/s vizet fogatott be a romániai területek felől, ami a gyulai, a békési, a körösladányi és a békésszentandrási duzzasztók nélkül csak arra volna elég, hogy a medrek legmélyebb árkaiban folydogáljon némi víz a szárazra került zátonyok, agyagpadok között.
Aki ebben kételkedik, tekintse meg azokat a folyószakaszokat Békés megyében, ahol nem érvényesül duzzasztóhatás. Két ilyen is van. Az egyik a Hármas-Körös békésszentandrási duzzasztó utáni alsóvize, amit a bökényi vízlépcső négy évtizeddel ezelőtti megszűntetése óta már csak a Tisza mindenkori vízszintje befolyásol. Ahogy az anyafolyó apad, úgy apad el a Hármas-Körös alvize is, egyre látványosabban ásítozó mederkatlant hozva létre.
Jelen helyzet szerint a Hármas-Körös alvize már csak bő egy méterrel marad el a mindenkori legkisebb vízállástól. Ez annyit tesz, hogy Békés megye folyóinak egyesült víztömege duzzasztóhatás hiányában egyes helyeken e pillanatban gond nélkül átlábalható.
Másik ilyen duzzasztási periféria Békés megyében, a Vésztő-Szeghalom térségétől számított Sebes-Körös hazai felső szakasza, ahol 2008 őszén már megmutatkozott, mi a következménye annak, ha nem jön a víz. Akkor a Nagyvárad felett lévő tározók gátjainak javítása miatt szinte teljesen elzárták a román „csapokat”. Ennek következtében az a riasztó helyzet állt elő, hogy Körösszakálnál heteken át bicikliztek gyerekek a félig üres folyómederben.
Ezeken a részeken most júliusra a kirívóan meleg és csapadéktalan időszak következményeként – tározójavítás nélkül is – annyira extrém alacsony vízállás alakult ki, hogy a mért vízszint csupán csak centiméterekkel maradt el az eddig legkisebb vízállástól.
Nincs mit szépíteni. Békés megye folyói jelenleg rendkívül kedvezőtlen hidrológiai állapotban vannak. Állnak, vánszorognak, panganak. És jelen pillanatban egyedül csak a duzzasztók jelentenek megoldást arra, hogy a máskor oly bőven érkező kincsük, a víz, ne apadjon ki medreikből.
