Népművészet, gasztronómia, és a kultúra számtalan területének megyei értékei sorakoztak fel Békéscsaba főterén szeptember első szombatján, a második Megyenapon. A Megyenapról még azt megelőzően beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökével, Zalai Mihállyal Zsíros András műsorvezető.
– Az a cél még nem teljesült, hogy kétnapos legyen a rendezvény, de a tavalyi tapasztalatokat idén már beépítették. Melyeket?
– Valóban, az a cél sajnos nem teljesült, hogy kétnapossá bővítsük a rendezvényt. Ennek két oka van. Amikor a Megyenapról esik szó, akkor meg kell említeni, hogyha valaki bejön a megyeházára, és keresi a kulturális osztályt, akkor nem találja. Tehát nekünk nincs egy ezzel foglalkozó stábunk. Ebben a tekintetben a Megyenap éppen ezért országosan is egyedülálló, hiszen talán a Békés Megyei Önkormányzat az egyedüli az országban, amelyik saját szervezésében Megyenapot hoz létre. Vannak más megyenapok is természetesen az ország több megyéjében, de azok általában egy településsel közös rendezvényen. Mi azt gondoltuk, hogy nem szeretnénk a Megyenapot egy település számára kiajánlani, odaadni, hanem szeretnénk integrálni azokat az erőket, energiákat, értékeket, amelyek a megyében jelen vannak, és azt elhozni a megye szívébe, a megye központjába. Fontos az, hogy megszokja a Békés megyei közönség. A megye fővárosában, a megye székhelyén, annak is a szívében, a Szent István téren van a rendezvény. Egyébként milyen szép motívum az is, hogy a Szent István téren, államalapító királyunkról elnevezett téren lehet. Úgy terveztük, hogy legyen az egy állandó helyszínen, és legyen egy állandó időpontban, szeptember első szombatján. Ha nem is tudtuk kétnaposra bővíteni a rendezvényt – hiszen ez pénzkérdés is, és most még anyagilag nem tart ott a rendezvény – bővült maga a nap, és bővültek az ezzel kapcsolatos feladatok is. Az alapvető célunk továbbra is az, hogy bemutassuk a megyében élőknek az értékeinket. Azokat az értékeket, amelyeket a települési határainkon túl tekintve nem veszünk észre, mert nem ismerjük. Mondjuk a megye déli részén élők kevésbe ismerik a sarkadi járás, az egykori Bihar vármegye szokásait, kultúráját, és fordítva. Szeretnénk ezt egymásnak bemutatni, szeretnénk megmutatni az egymás mellett élő nemzetiségeknek a szomszédos város és a nemzetiségek kultúráját. Szeretnénk, hogyha nemcsak magunkat ismernénk meg, hanem magunkról is megmutatnánk valamit az ideérkezőknek. Hiszen az igaz, hogy egyelőre nem fognak több ezren vándorbotot a kezükbe, és nem jönnek el mondjuk Nyugat-Dunántúlról a Békés megyei Megyenapra. Azonban ebben az évben kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az itt üdülőkhöz, a Gyulán, Gyopárosfürdőn, Szarvason, Füzesgyarmaton vendégeskedőkhöz eljusson a Megyenap híre. Tehát szeretnénk egy képet felfesteni magunkról, és ezt megmutatni a világnak.
– Mennyire lehet ilyenkor a teljesség igényével összegyűjteni a megye értékeit? Van erre hely egy város főterén? Idefér minden, ami Békés megyében fontos és értékes?
– Természetesen nem. Tehát mi is csak szeleteket tudunk megmutatni, de az első pillanattól kezdve az volt a kollégáimmal a szándékunk, hogy úgy mutassuk meg a megye értékeit, hogy minél több területe minél több oldalról láthatóvá váljon. Nemcsak a megyei önkormányzatnál dolgozók munkája van ebben, a Nemzeti Művelődési Intézettől is kaptunk segítséget, a Békés Megyei Népfőiskola Alapítvány ügyvezetője szintén segít bennünket, illetve van egy kommunikációs munkatársunk, aki a háziasszonya a Megyenapnak, és a színpadért felel. Tehát minden szekciónak megvan a maga gazdája. Több megyei értéket mutatunk be, hiszen bővült a megyei értéktár, a nemzetiségek úgy gondolom talán még több energiával, még több érdekességgel, még több produkcióval vesznek részt a Megyenap megszervezésében. Gondolom felismerték, látták tavaly, hogy ez mekkora lehetőség a Békés megyében élők számára, hiszen vannak különböző nemzetiségi ünnepek, nemzetiségi bemutatók. Itt azonban az egész megye közönsége számára, és a többi nemzetiség számára is fel tudják mutatni a kultúrájukat a színpadon, a faházakban pedig azt, amit magukról fontosnak gondolnak. Emellett a gasztronómiai kultúrát is, hiszen délben ingyenes ételkóstolók lesznek különböző nemzetiségi ételekből, amelyet többségében ott főznek majd meg. Ebben az évben több, mint egy tucatnyi kézművest, illetve helyi termelőt, kistermelőt vissza kellett utasítanunk úgy, hogy közben ötvenről hetvenre bővült a kiállítók száma. Igyekszünk minél több oldalt megmutatni tehát. Természetesen nem feltétlenül sűríthető bele ez egy napba, de akár kettőbe sem. Most már a fizikai lehetőségek is korlátozottak, hiszen Békéscsaba főterét megtöltöttük. Remélem, nem sértődött meg senki, akit vissza kellett utasítsunk.
– Nyilván csak a helyhiány miatt kellett visszautasítani.
– Természetesen. Igyekszünk jövőre helyet biztosítani nekik is. Természetesen abban az esetben, hogyha valaki kézműves vagy helyi termelő, mert voltak más irányú megkeresések is. Amennyiben Békéscsaba városa továbbra is támogatja ilyen módon a Megyenapot, ahogyan eddig támogatta – és ezért nagyon-nagyon hálásak vagyunk – akkor talán az Andrássy út elején, talán a színház előtt, színház irányába el kell hogy forduljunk, ott van még hely egészen a Csaba Centerig. Remélem, a következő évekbe mindig tudunk valamelyest növekedést elérni, ha nem növekedést, akkor pedig minőségi javulást.
– Ilyenkor, amikor a kézműves termelők, a népművészeti hagyományőrzők, vagy a kisebbségi önkormányzatok képviselői összegyűlnek egy helyre, mennyire alkalmas a program arra, hogy egymással is erősítsék a kapcsolatot?
– Egymás mellett vannak reggel 8 órától gyakorlatilag este 8 óráig, 12 órán keresztül. Úgy gondolom, látják egymás felvonulását. Mindenki, aki csak teheti, körbenéz, körbejárja a helyet. Mindenképpen lehetőséget biztosít ez a nap arra, hogy valamelyest egymást is megismerjék, kapcsolatokat építsenek, tanuljanak egymástól, ötleteket „lopjanak” egymástól. Erre is nagyon alkalmas a Megyenap, illetve arra hogy a megye (hiszen a Kárpát-medence közepén vagyunk) kifejtse azt az integráló szerepét, amely a földrajzi elhelyezkedéséből is következik. Tavaly Székelyföld volt a díszvendége a Megyenapnak. Mi mindig nagy szerepet tulajdonítottunk annak, hogy Békés megyeiként a határ-közeliségünkből következően a határon túli kapcsolataink ápolására is fordítsuk gondot. Ebben az esztendőben Nagyszalonta városa a díszvendég, Arany János szülővárosa, de Arad megye, illetve Bihar megye is küldöttséggel érkezik hozzánk, sőt az Arad megyei és Bihar megyei tanács elnöke is ellátogatnak.
– Nekik mi a szerepük majd a programban? Mit hoznak ők magukkal?
– Nagyszalontát kértük meg arra, hogy színpadi produkcióval, kézművesek bemutatkozásával, illetve az Arany János emlékév kapcsán egy rögtönzött kiállítással készüljön, ebben polgármester úr partner volt.
– Említette, hogy ilyen megyenapot a megyei önkormányzatok nem nagyon szerveznek az országban máshol. Ön szerint alkalmas lehet a Békés megyei példa arra, hogy ezt az ország más részében is kövessék?
– Ezt minden megyei önkormányzat maga dönti el. Mint említettem, nincsen kulturális osztálya a megyei önkormányzatnak. Tehát tavalyi Megyenapot nagyjából hárman szerveztük meg. Sztahovics Zsuzsa kommunikációs referens kolléganőm mindenképpen megérdemli, hogy az ő nevét kiemeljem a stábból, hiszen ő a vezetője a szervezőbizottságnak. Azt tapasztaltam, hogy nemcsak ő és nemcsak én, hanem mindenki, aki ebben részt vett, nagyon lelkesen állt az ügyhöz. A tavalyi Megyenap adhatott egy olyan biztatást valamennyiünk számára, hogy ezt érdemes csinálni, mert ez egy nagyon jó ügy. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a kiállítóktól, a polgármesterektől, az értéktárban kitüntetettekből, az értéktulajdonosoktól: hogy szükség van erre a napra. Ebben az évben talán ez abban is megmutatkozott, hogy egyre több támogatónk van. Azért tudunk egy nagyon kis költségvetéssel Megyenapot szervezni, mert egyrészt maga a Békés Megyei Önkormányzat is támogatja, ebben az esztendőben minisztériumoktól is kaptunk már valamelyest támogatást, kaptunk az agrárkamarától, és rengeteg szolgáltatást, fizikai segítséget kaptunk nagyon sok szponzortól, akik nagyon elégedettek lehetek azzal, amit tavaly láttak. Körülbelül 25-30 embernek vagy szervezetnek kell majd köszönetet mondanunk, ezt a Megyenap után közleményben fogjuk megtenni. Látszik, hogy sokan felismerték ennek a jelentőségét, az ebben rejlő lehetőségeket. Nagyon sok energia adódott össze a megye különböző részeiről, a különböző szervezetektől, akik így vagy úgy, de támogatták a Megyenapot.
