Szeptember első hétvégéjén, tizenkilencedik alkalommal rendezték meg Békésen a Madzagfalvi Napokat. A jövőre jubiláló rendezvény újdonságokat és meglepetéseket is tartogatott.
A programról a város polgármesterével, Izsó Gáborral beszélgetett a 7. Tv Aktuális című műsorában Zsíros András műsorvezető.
– Hogyan készült a program, kiket céloztak meg vele? Hogyan született egyáltalán a rendezvénynek az ötlete?
– Igényként merült föl már régen, hogy Békés is rendezze meg azt a nagy rendezvényét, ami a városról szól, a város lakóit szórakoztatja. Talán az egyik első település volt a megyében, amely egy ilyen szerteágazó rendezvénysorozattal jelentkezett. A cél az volt, hogy a város, a lakosság, a civil szervezetek, az önkormányzatok, egyesületek, intézmények segítségével saját magát szórakoztassa. Mutassuk meg egymásnak azt, hogy kik vagyunk, mit tudunk, mik az értékeink. Hívjuk haza az elszármazottakat, hívjuk ide a város barátait, hívjuk ide a környékbeli embereket is, akik esetleg kíváncsiak nemcsak a hétköznapokra, hanem az ünnepnapokra is, és egy nagyon kellemes hétvégét töltsünk el. Így alakult ki a Madzagfalvi Napok. 19 éve indult több rendezvénnyel, és azóta folyamatosan bővül. Valamilyen rendezvényelemeket elhagyunk, és jönnek újak.
– Tehát lehet azt mondani, hogy egy élő organizmus maga a rendezvény is. Számítottak a 19 évvel ezelőtti induláskor ekkora népszerűségre?
– Nem, mert nem tudtuk, hogyan fogadja a lakosság. Folyamatosan értékeltük azért az elmúlt időszakban. Azért beszélek többes számban, mert 19 évvel ezelőtt is ott voltam a szervezők között, tehát folyamatába látom az egészet, hogy mik az igények, kik azok akik szívesen vesznek részt. Illetve hogy mit szeretne látni-hallani a lakosság. Mindig építgettünk hozzá újabb elemeket, hangzottak el ötletek, hogy mit kellene még beemelni, tehát a rendezvény évről-évre változik. Persze a törzse az marad a régi: népszerű vetélkedők, játékok, műsorok. Ez körülbelül olyan száz program a három nap alatt, amelyben a kultúrától a sporton és a művészeten keresztül, a gasztronómiáig, koncertekig minden megtalálható.
– Említette, hogy a szervezők között van ön is. Mekkora a szervezőgárda? Mekkora stábbal dolgoznak?
– Tulajdonképpen két nagyobb egységre bontható a szervezés. A kulturális központ a szórakoztató dolgokat állítják össze, és a színpadpakolás, az előkészület, az is hatalmas nagy munka. Ezeket ők végzik, részben a közmunkaprogram segítségével. Másik pedig az önkormányzat, a polgármesteri hivatal. Hozzánk tartozik az elszármazottak találkozójának a megszervezése. Elég sokan el szoktak jönni, idén is körülbelül százan jelentkeztek. Mi fogadjuk a testvérvárosokat, tehát a protokolláris rész is hozzánk tartozik, és rajtunk keresztül bonyolódnak a különböző sportesemények, sportversenyek.
– Az elszármazottak találkozóján kívül nagyon sok olyan programelem van, ami nemcsak a Békésről elszármazottakat, hanem a turistákat is megszólíthatja. Mennyire célja ez a rendezvénynek?
– Mindenképpen célja. Van például olyan vetélkedő is, hogy végig kell járni a kulturális élet különböző színtereit a városban, ott lehet pontokat gyűjteni, aztán díjakat kapni. Tehát mindenképpen cél a látványosságainkkal való megismertetés. Az uszodába ilyenkor olcsóbb a belépő, ingyenesen is lehet látogatni, megmutatjuk a vizeinket, motorcsónakázni lehet. Megmutatjuk azokat a gasztronómiai értékeket, amelyek Békésre jellemzők, mint például a pálinka és a kolbász. Vannak helyi ételeink is, rendezünk főzőversenyt. Nem tudom ki hallott a kötött galuska levesről vagy a koldustáska levesről, itt ilyenek is vannak. Úgy gondolom, hogy egyre inkább ezekért is jönnek az idelátogatók. Az embereket vonzza, ha neves fellépő ad koncertet, de azt talán még jobban várják, hogy azok a kis közösségek, akik nálunk kialakultak, milyen értéket tudnak felmutatni. Az óvodától kezdve a nyugdíjas házig mindenkinek van itt rendezvénye. Tehát az óvodások is bemutatkoznak, vetélkednek, de a családoknak és nyugdíjasoknak is van kártyaparti, sakkverseny, főzőverseny, vagy olyan muzsika, amit ők szeretnek hallani. Van, aki az extrémebb dolgokat szereti, erre szolgál a Madzagfalvi Hétpróba nevezetű vetélkedő, ami 19 éve megy, de rendezünk mobil falmászást is, a Zempléni Kalandpark hozza le a falat.
– És mi az a libaúsztató jótékonysági verseny. Erről mit érdemes tudni? Ez is egy új elem, ez még eddig nem volt.
– Adja magát a hely, Békés kellős közepén folyik át az Ófehér-Körös, itt összekötve Békést, Békéscsabát, Gyulát. A libaúsztató versenyen olyan libák úsznak, akiket előtte már „tréningeztek” A megyében több mindenre gyűjtenek, a koraszülött mentőautó az, amire talán a legnagyobb elánnal, csodálom is Abdul doktort a kitartásáért. Ebbe is beszállunk. Tehát libák úsznak, megfelelő távot kell nekik megtenniük, és rájuk lesz festve lemosható festékkel a számuk. Lehet fogadni, hogy ki az első, az összeg pedig erre a célra megy. 2000 tortaszeletet hoznak húsz cukrászatból, az országból, ezek is jótékonysági célt szolgálnak. A tortákat meg lehet venni, ezeknek a bevétele szintén erre a célra megy.
– Itt hirdetik ki a legszebb konyhakert versenyének díjazottjait is. Békés városa csatlakozott ehhez az országos kezdeményezéshez. Miért érezték ezt fontosnak?
– Elsősorban azért, mert Békés mezőváros, rengeteg kert veszi körbe. Ez így van az alföldi települések jelentős részén. Nálunk itt van a Malomasszony kert, a Jégvermi kert, a Szécsény kert és még sorolhatnám. A mai embernek gyakran ideje meg kedve sincs intenzíven művelni a kerteket, mi pedig szeretnénk hogy ennek reneszánsza legyen, ezért is csatlakoztunk ehhez a mozgalomhoz. Örülünk neki, hogy többen jöttek. Azért tartjuk fontosnak, hogy a díjátadás a nyilvánosság előtt történjen, hogy büszke legyen, aki az eredményt elérte, és hogy legyenek követőik.
– Békésen mindenki tudja, Madzagfalva abból a legendából ered, hogy valaha körbekerítették egy madzaggal a várost, hogy ne hallatszódjon ki az újonnan épült templom tornyából a harangszó azok számára, akik nem fizettek érte. Nem volt félő, hogy esetleg negatív kicsengése lesz ennek a kezdetekkor?
– Voltak viták az elnevezéssel kapcsolatban, voltak jobbnál jobb ötletek. Mégis annak idején a művelődési bizottság emellett döntött. Úgy érzem, hogy egy picit változott a megítélés, nem azért, mert elmaradnak ezek a ragadványnevek. A doboziakat vagy a jaminaiakat például bicskásoknak nevezték, a békésieket madzagosoknak. Ezt ugye mi még mondogattuk, de manapság már annyira nem. Akarunk egyébként egy szobrot állítani a madzaggombolyagnak, éppen az önirónia miatt. A körforgalomnál szeretnénk egy acélból készült gombolyagot felállítani. A minta készen van, és ráírjuk hogy „magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye azt nem tűröm el”.
– Ez elképzelhető, hogy a jubileumi rendezvényen kerül majd a nagyközönség elé?
– Nem gondoltuk ki, de jó ötletet adott, mert tényleg a jövő évre halogatjuk ezt a dolgot. Talán ez egy újabb színfoltot ad a rendezvénynek. Azért is fontos ez, mert minden évben adunk hozzá újdonságokat. Tavaly volt először, hogy az ártézi kútból bor folyt. Most reméljük, hogy az öreg kút ismét meggondolja a dolgot, és akkor úgy tudom, hogy 400 liter bor az, ami az öreg kút tartalékában van.
