Ha hazánk egyik legfoglalkoztatottabb session-gitárosa Dajka Krisztián, akkor minden bizonnyal a bőgős ikertesója Pengő Csabi – jelenleg uszkve nyolc bandában húzza a vonót. (Nem mellesleg mindkettő a Horváth Elek-„istállóból” került ki.)
Címünket annyival pontosítanám, hogy a Duogenész3 énekes-zongoristája Igali Csanád és Pengő úr néhány évet Hobo egyik felállásában muzsikáltak. (Csanád még mindig tolja az „Öreg” bluesszekerét.)
Idővel az anyazenekar mellett beindítottak egy közös dalgyártó manufaktúrát, és a kreatívkodásokból egy komplett műsor lett. Elmondásuk szerint olykor egy-egy mű maga Hobo instrukciói alapján készült el. S mielőtt a kompozíciókról szót ejtenék, javallom, fejtsük meg a nevüket.
Kezdetben Igali Csanád-Pengő Csaba duó néven futottak. Egyébiránt Csanád „civilben” kántor, egy kórust is vezet. Majd miután az egyik jófej kórustag meghallgatta a Diogenész című nótájukat, arra buzdította őket, hogy legyenek Duogenész.
Ez ment is egy darabig, ám hamarosan rájöttek, hogy ez a műfaj nyugodtan elbír a hátán még egy ütőst, így Cseh Balázs csatlakozása óta már Duogenész3-nak hívják a zenekart. (Mint amikor a Roy & Ádám bevette a kivételesen csabai származású Csányi Zolikát, és így lettek Roy & Ádám Trió.)
Dalaik saját megélt élményekre épülnek. Hétköznapi, banális témáikat – mint például kocsmázás, kényszeres ember, Gizi néni kutyulijának a nyúlós gumijának a cipőtalpakon való héderezése, döglégy (nem az), fogyókúra egy kiadós recepttel, Diogenész – fonják blues-, jazz-, kupléköntösbe.
Többek között A haknis kántor blues egy megcsúszott egyházi orgonistáról szól, aki az előző éjjel egy bárban boogie-woogie-t zongorázott. Persze a másnapi misén a művész teljesen kész van – kap is emiatt a plébánostól.
A nóta végén Alföldi Csaba, az evangélikus templom kántora – egyebek mellett a Lackás és banda billentyűse – azt mondta: „Nagyon megérintett engem ez a dal”.