A Tégla Alkotóház minden hétvégén a mesterek munkálkodásától hangos. Stábunk hétvégén ellátogatott az intézménybe, és a hímző részleg munkafolyamatait kísérhettük figyelemmel. Illés Károlyné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja, a Népművészet Mestere, szakoktató elmondta, hogy a jelenlegi másodéves hallgatók ősszel fognak vizsgázni.
– A jelenlévők között sokan pedagógusként dolgoznak, és azért tanulnak hímezni, hogy átadhassák a hagyományokat a diákoknak, de sokakat pusztán a szakma szeretete hajt. A hétvégén a kalotaszegi tájegység hímző kultúrája, valamint a palóc tájegység, a galgamenti ornamentika, Budapest hímzőkultúrája lesz terítéken – fogalmazott Illés Károlyné.
Hozzátette, hogy a mesterség teljes körű elsajátítása magában foglalja azt, hogy a tanulók megismerik a helyes öltéstechnikát, a megfelelő színpárosításokat.
– A hímzéskultúra nagyon sok tájegység motívumvilágára segít rálátni. Ezzel az elsajátított tudással a divatban is sokkal könnyebben észre vehetjük, a nem jó színek használatát egyes ruhadarabokon. Aki elvégzi a tanulmányait a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnél, bátran kijelenthetem, hogy sokkal érzékenyebben reagál a szép és divatos holmikra – tette hozzá.
A szakoktató több évtizede tanítja a hímzést, amely során megfigyelte, hogy a miként változik a tanulók igénye.
– Napjainkban sokkal kevesebb terítőt és függönyt készítenek a hímzők, inkább a mindennapi viseletkultúrába helyezik be a hímzéseket. Ezeket általában a ruházatokon, vagy kiegészítőkön alkalmazzák, amit mindennap használnak. Legdrágább dolog a szabadidő, és a tanulóink úgy vannak ezzel, hogy ha már valaki ezt arra áldozza, hogy hímezzen, akkor az minőségi tárgyat szeretne előállítani. A divatot is követik természetesen, megfelelő funkcióba helyezik az adott tájegység kultúráját, ami oda illik, és így tudják tovább gondolni, így tud a hagyomány átíródni a modern korba. Bátran kimondhatom, hogy aki hímzést tanul, sokkal érzékenyebb a divat hibáira – nyomatékosította.
