Adományokkal segített az ukrajnai menekülteknek Herczeg Tamás Csorváson

Tizenhat órás vonatozást követően nyolcesztendős Anna lányával, és tizenkét éves Iván keresztnevű fiával a Cserkaszi területről, a Dnyeper partján fekvő Vatutine városából érkezett Kárpátaljára a 42 esztendős Prutka Olga. A 16 ezres Közép-ukrajnai városban hallották a háború robaját, a légitámadások fülsiketítő zaját, s menekülésük előtt 7 napot már légoltalmi óvóhelyen töltöttek. A magyar államhatárt Beregsuránynál lépték át – jegyezhetem a tolmácsként közreműködő, Gödényházáról menekült szintén 42 esztendős, ukrán-magyar kettős állampolgárságú Csala Miklós szavait.

Alkalmi tolmácsom a főiskolai hallgató, 19 éves Barnabás nevű fiával menekülve döntött a szülőföld – mint mondja – ideiglenes elhagyásáról. Szavaiból kiviláglik: odahaza a Beregszászi járásban lévő Nagyszőlősön is egy autóipari cégnél dolgozott, ezért is örül, hogy Orosházán a Linamárnál kapott munkát. Sőt, segítségével az egyébként egészségügyi végzettséggel rendelkező Olga is a Linamar Hungary Zrt. orosházi gyárában helyezkedett el.

Mivel Kárpátalján még viszonylag nyugodt a helyzet, s a családi otthonunkat sem akartuk üresen hagyni, és állataink is vannak, így a feleségem egyelőre otthon maradt – teszi hozzá.

Miközben beszélgetünk, adományokkal megrakodva érkezik meg Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, Takács Árpád kormánymegbízottal. Baráth Lajos polgármester fogadja őket. Rövid ismerkedés az orosz-ukrán katonai konfliktus elől menekülőkkel, s a tartós élelmiszerekből, tisztálkodási és higiénés szerekből, ruházatból álló pakkok gazdát cserélnek. Herczeg Tamás kérdésére azt is megtudjuk, hogy a tanköteles korú, de magyarul nem beszélő gyermekek egyelőre online tesznek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, de igényelnék szervezett formában a magyar nyelvoktatást. Ennek lehetőségét mindenképpen megvizsgáljuk – ígérte meg az országgyűlési képviselő.

Irány a következő helyszín, a Március 15. utca. Itt a már öt esztendeje Csorváson élő Bíró család a Tiszaújlakról érkezett rokonokat, Fóris Máriát, két menyét és négy unokáját fogadta be. A legkisebb unoka, Dániel alig két esztendős. Az adományoknak itt is hasznát veszik.

Köszönünk mindent, a lehetőségekhez képest otthonosan érezzük magunkat Magyarországon, Csorváson. Az itt élők barátságos emberek, szívükön viselik a sorsunk alakulását. Otthon viszont az idén parlagon marad a 3 hektár földünk – sajnálkozott búcsúzóban Fóris Mária.