Áder János beszédében aláhúzta, ez az ünnep más, mint a korábban megszokott augusztus 20-ák, mert "tele vagyunk aggodalommal, bizonytalansággal". "Csakúgy, mint az idei húsvétunk, a mai nap is mindannyiunktól önfegyelmet igénylő, korlátok közé szorított ünnep" - mondta.
Az államfő szerint "egy ilyen, a megszokott ékességeitől megfosztott ünnep ébreszthet rá minket, hogy a Szent István alkotta örök Magyarország hogyan épült és - a nehézségek ellenére - miként épül ma is".
Ilyenkor a korábbinál is láthatóbbá válik mindazok munkája, akik a közjót szolgálják: az orvosok, ápolók, gondozók kitartása; a tanárok, oktatók, nevelők türelme; a katonák, a rend és a határ őreinek fegyelme - hangsúlyozta.
"Mire mentünk volna nélkülük az elmúlt hónapokban?" - tette fel a kérdést Áder János, hozzáfűzve, "csak az ő segítségükkel lehettünk úrrá félelmeinken, tanulhattunk türelmet és gyűjthettünk erőt a folytatáshoz".
Kiemelte, "az elmúlt hónapokban az ő felelősségteljes szolgálatuk erősítette bennünk a hitet, növelte a reményt".
Áder János beszéde elején Antall Józsefre emlékezett, felidézve, hogy az egykori miniszterelnök az 1945 után felállványozott Mátyás-templomot szemlélve arra döbbent rá, legyen bármilyen tragikus helyzetben is az ország, az időtlen értékek nem vesznek el, mert - függetlenül békétől és háborútól, az ország közállapotától vagy a szabadság fokától - mindig vannak, akik a közjóért dolgoznak. "Az örök Magyarország igenis épül" - idézte a köztársasági elnök Antall Józsefet.
Hangsúlyozta, "államalapításunk ünnepén joggal érezzük, hogy a magyarok történelme, az elmúlt több mint ezer esztendő - mint egy égig érő katedrális - egyszerre lenyűgöző és nehezen feldolgozható". Törvényhozó uralkodók, sorsfordító csaták, önfeláldozó hősök, vitézlő győzelmek és tragikus veszteségek formálták ilyenné - tette hozzá.
Áder János aláhúzta ugyanakkor, az "örök Magyarország nem csak kard és korona, jogar és palást, nem csak az, amit ilyenkor, ünnepnapokon hatalmasnak látunk", a történelmet ugyanis "millió és millió ember csöndes szolgálata formálta".
Azok munkája, akik konok ragaszkodással mindig újjáépítették lerombolt, felégetett, kifosztott, elsodort falvaikat; kenyeret adtak az asztalra, gondolatokkal teli könyveket az emberek kezébe; megművelték az ősi földet, kiművelték az őket követő nemzedéket; óvták az életet, védték a szabadságot, gondoskodtak a rájuk bízottak biztonságáról - fejtette ki.
Az államfő szerint akik nemcsak önmagukkal törődtek, hanem másokat is segítettek, mind az örök Magyarországot építették a szántóföldön, a műhelyekben, a tantermekben, a kórházakban, a templomokban, a községházán, a hadseregben.
Mint mondta, nekik köszönhető, hogy az idő malmai nem őrölték porrá ezt a népet. Áder János kiemelte azok teljesítményét, akik eltemették két világháború halottait, és akik a megszűnő szabadság idején is alkottak, építettek, hittek és reméltek.
"A nép örök, s öröknek kívánjuk e nép hazáját" - idézte a köztársasági elnök Kossuth Lajos 1848 márciusában mondott szavait. Megjegyezte, Kossuth jól tudta, hogy az ösztönös ragaszkodás mellé tudatos hazaszeretet, áldozatkészség és hűség is kell. "Tudta, hogy ami a századok során magyarnak épült, csak akkor marad a miénk, ha képesek vagyunk megvédeni" - jelentette ki Áder János.
Az államfő a tisztavatás résztvevőihez fordulva hangsúlyozta, a honvédeknek kivételes hivatásuk van. "Az elmúlt évszázadokban változhatott az egyenruha vagy a címer az egyenruhán, de az eskü az Önök nemes elődeit éppúgy kötötte, mint ahogy a mai naptól Önöket is" - mondta.
Arra buzdította hallgatóságát, hogy védjék meg Magyarország értékeit, éltessék hagyományait, tartsák meg egészséges életerejét. "Munkánkhoz legyen iránytű ez a négy szócska: a haza minden előtt" - zárta beszédét az államfő.
Forrás: MTI
