Áder: a globális cselekvés nemzetállami tettekkel válhat eredményessé

2021. november 30. 17:32 | behir.hu

Cselekedni kell globálisan és lokálisan is, a globális cselekvés nemzetállami tettek révén válhat eredményessé - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón kedden.

Az az évtizedek óta ismert mondás, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, már kevés - húzta alá. Jelenleg az elnök szerint helyesen így hangzik: cselekedj globálisan, cselekedj lokálisan.

Hozzátette: a Glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biodiverzitás megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak.

Áder János a világtalálkozón megvitatni tervezett témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetésének vagy lehetőségeinek, az energiabiztonság kontra nemzetközi stabilitás kérdését, a körforgásos gazdaság és zöld finanszírozás témáját, vagy a víz- és élelmiszerbiztonság, a technikai ugrás kapujában lévő közlekedés és szállítás kérdéskörét, ahogy a hulladékgazdálkodást is.

Kiemelte: Magyarország az Európai Unió azon tíz országa közé tartozik, ahol 1990 óta több mint 30 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás. Ráadásul úgy csökkent 32 százalékkal az emisszió az országban, hogy közben a GDP 64 százalékkal nőtt - mondta.

Magyarországon jelenleg a megtermelt áram 70 százaléka szén-dioxid-mentes, és az elmúlt 100 évben közel duplájára nőtt az erdővel borított terület nagysága. Mi lenne, ha csak a legfejlettebb országok - az úgynevezett G20-ak, amelyek a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelnek - hasonló mutatókkal rendelkeznének - tette fel a kérdést Áder János.

A bolygó - amely táplál, éltet, gyönyörködtet - évmilliók alatt vált az általunk ismertté - folytatta, tízezer éve alapvetően stabil a klímája, de az emberiség egyetlen évszázad alatt ezt felborította. "Száz-kétszáz év is kell ahhoz, hogy 1 centiméternyi termékeny humusz keletkezzen, de mi néhány év alatt - rossz technológiával, kapzsisággal - a talajt terméketlenné tesszük" - mutatott rá. Hozzátette: a Földön lévő víztömegnek csak 7 ezreléke könnyen hozzáférhető, jó minőségű, folyékony halmazállapotú édesvíz, miközben az emberiség folyamatosan szennyezi.

Kitért arra, hogy a fenntarthatósági expón magyar, lengyel, cseh és szlovák vállalatok mutatják be termékeiket, ötleteiket a fenntartható élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energiaellátás, közlekedés, városépítés és hulladékgazdálkodás területén. Hozzátette: 183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a klímalábnyom csökkentéséről, az épületek energia-felhasználásának és a közlekedés kibocsátásának csökkentéséről, a termőföldek megóvásáról, a talaj termőképességének és vízmegtartó képességének javításáról, vagy az élelmiszerpazarlás megelőzéséről. A kiállítók között van több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egy azonban közös bennük: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek - mutatott rá.

Magyarország a közös célok elérése érdekében megtett lépései között kiemelte: az ország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárják, ami közel 10 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítják. Hozzátette: az ország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát. A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növelik a naperőművek beépített kapacitását, 2030-ra elektromosra cserélik a városi tömegközlekedésben használt buszokat. Az a cél, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsák Magyarországon - ismertette. A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb, az idén adták át az öt szomszédos országgal közösen létrehozott közel 1 millió hektár területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot. A világon elsők között Magyarország vezette be a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban - sorolta.

A köztársasági elnök Ken Liu, kínai származású amerikai író mondását idézte, miszerint: "nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele". A mondás - a sokasodó gondok, a megoldásra váró feladatok miatt - némileg módosítva jelenleg már így hangzik: az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele - összegezte.

Forrás: MTI

További programok »

FEL