– A farsang hossza változó, attól függően, mikor van húsvétvasárnap. A hagyományok tekintetében azonban a leggazdagabb napok a végére esnek, amit a magyar nyelvterületen farsangfarkának nevezünk. Azt követi a negyvennapos böjt – mondja Harangozó Imre.
Elmeséli, a moldvai csángók körében él egy nagyon érdekes monda, amely Szent László királyhoz kötődik:
A király sokáig vívja a kunokkal a háborút, amely hosszú ideig tartott, de egyszer csak vége szakad. S mire hazaérnek, épp beállt a böjt. Ekkor a katonák így szólnak hozzá: „Király, te jóban vagy az Istennel, kérd meg, hogy adjon még néhány napot, hogy hadd tudjunk mulatni, táncolni, jó ételeket enni.”
– A moldvai csángók mondája szerint az Isten ezért adta a katolikusoknak ezt a plusz hétfőt és a keddet, mert az ortodoxoknál már vasárnap elkezdődik a böjt – jegyzi meg. – Mindez a vallási különbséget magyarázza meg. Azonfelül egy különös kontextusba helyezi: egyrészt Szent László király alakjához köti, másrészt egy nagyon esendő, emberi szálat fűz bele.
Megérkeznek a hosszú ideig harcoló katonák, sokfelé azt is belemondták azt, hogy „hadd járjunk a fehér népekkel”, ugyanis régen a böjt alatt a szexuális életet is mellőzték. Ilyenkor falun nagy mulatságok zajlottak, ám kedd éjfélkor egy szemvillanás alatt véget ért a buli, a zenész kezében megállt a vonó.
– Érdekes, az asszimilálódó közösségekben alig tudnak már magyarul a moldvai magyarok, ezt a történetet még el tudják mondani – fűzi hozzá.
