– Ez a világ legkisebb cirkusza, amely a gyermekek méretéhez van igazítva – meséli Sisak Péter cirkuszigazgató. – A körülbelül 25 perces előadás során öt klasszikus cirkuszi számot lehet megtekinteni. A darabok a helyzetkomikumokra épülnek.
Sisak Péter és Sipos Katalin – Fotó: Such Tamás/behir.hu
Hozzáfűzi, láthatjuk Pöti Bobót, az elefántot, aki épp ma ünnepli a 103 éves születésnapját, de szegény nagyot hall; Balabárt, az egyensúlyozó művészt, aki ma nagyon lámpalázas, miközben már vagy ezerszer megcsinálta a számot. Vannak bohócok, akiknek eszük ágában sincs dolgozni, csak meghajolni, de azt folyamatosan és mindebből lesz a helyzetkomikum.
– Mélyen tisztelt, Nagyérdemű Publikum! – de ezt már az épp megérkező katolikus általános iskola első osztályosainak mondja. – A cirkuszba csak érvényes cirkuszjeggyel lehet bemenni. Félelmetes fenevadak, mint például nyuszi, süni, mókus, illetve bárány… nem lesznek. Így mindenki megnyugodhat, a többit majd meglátják.
A sátorban egy minivilág elevenedik meg; mívesen faragott bábok játsszák a főszerepet, akiket a direktor úr mozgat, de ezt nem láthatjuk. A piciny porondon elefánt, légtornász, egyensúlyozó-művész, illetve bohócok ejtik ámulatba a kisérdeműt.
Ma valahogy semmi sem működik, miközben a gyerekek dőlnek a kacagástól, ám az utolsó pillanatban az igazgató a sarkára áll, és ráhatásos meggyőzéssel életet lehel a fellépőkbe. Valamint a nézők szurkolásától többek között irányt vált Pöti Bobó, Balabár legyőzi a tériszonyát, Kindzsa Nindzsa óriáskígyó is kijön a vázából, de az olasz bohócokat nem lehet fegyelmezni. Eszük ágában sincs táncolni. Persze a bájos esetlenségektől majd’ kiszakad a ponyva a nagy hahotázástól.
A végén azonban, kilépve a levegőre, bizony a valóság csíp meg.