A szervezők minden nap egy-egy múzeumi szakágat mutatnak be a résztvevőknek játékos feladatokkal, bemutatókkal, és kézműves programokkal.
– Van egy néprajzi hétfő, ott kifejezetten a népművészettel kapcsolatos elméleti anyagot adják át a múzeumban dolgozó kolléganők. Kijönnek ide a helyszínre, bemutatják a gabonamúzeum területét, utána Kádár Mannival egy mézeskalács díszítést szerveztem meg, ahol a népi motívumokat, szimbólum-rendszereket ismerhetik meg a gyerekek - mondta Fábián Anna, a tábor vezetője.
A kedd a régészetről, a szerda Munkácsy Mihályról, a csütörtök pedig a vadászatról szólt.
– Először egy kutyás bemutatóval kezdtünk, a Csaba-tónál, később pedig egy vadászati bemutatót láthattunk. Megismerkedtünk az íjászattal, a solymászattal és a gyerekek ki is próbálhatták az íjat, tehát megismerkednek azokkal a módszerekkel, amelyeket őseink hagyományosan a vadászatnál használtak - fogalmazott Váncsa Klára, a múzeum természettudományos muzeológusa.
Az Okos Lurkó táborban mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozási lehetőséget.
– Nagyon izgalmas volt, hogy a kutya hogyan találja meg a kacsát, a fácánt, a nyulat - mondta lelkesen az egyik táborozó.
A résztvevők részletesen megismerhették a különböző korok íjait, melyek használatát Bánszki Gábor, többszörös Európa-, és egyszeres világbajnok íjász mutatott be. Közben Ambrózy Árpád számolt be az íjak történetéről, fejlődéséről. Végül azt is megtudhatták a gyerekek, hogyan lehet egy ragadozó madár a vadász segítségére.
– A solymászat körölbelül 8000 éves múltra tekint vissza. Amikor a lőfegyverek még tökéletlenek voltak, akkor a repülő vadat csak vágyakozva nézte az ember, hogy tudná azt elejteni, és akkor hívta segítségül a ragadozó madarakat. Többféle madarat idomítanak solymászatra. Sólyomfélékről kapta a nevét, ők a levegő urai, de a szirti sastól kezdve a héjáig sokféle madár van, amit vadászatra tudunk használni - magyarázta Ambrózy Árpád.
Galéria
