John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.
Tanulmányuk szerint a koronavírus-világjárványhoz köthető kijárási korlátozások 2020-ban viszonylag mérsékelt és fokozatos hatással voltak a klímára, amelynek eredménye az lesz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 0,05 Celsius-fokkal nő 2022-re. Ezzel szemben a bozóttüzeknek rövid, de jóval jelentősebb hatása volt, lehűtötte a Földet néhány hónapon belül 0,06 Celsius-fokkal.
A Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány megvilágítja, hogy milyen széles körű hatással vannak a nagy erdő-és bozóttüzek a világ időjárási rendszerére.
– A hatalmas tüzek oly sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, amelyek képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre – olvasható a kutatásban.
Fasullo úgy fogalmazott, hogy kutatásuk megmutatta, mennyire jelentős hatással bírnak a regionális bozóttüzek a globális klímára. A tüzeknek nagy az ujjlenyomata mind a légkörben, mind az óceánban. A klíma válasza azonos volt, mint egy nagy vulkáni kitörés esetén.
Forrás: MTI
-600x338.jpg)