Idén is fontos felhívni a figyelmet a talaj természetes úton történő takarásának – takarónövény, mulcs, fássávok stb. - fontosságára. A talajtakarásnak egyre hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a mezőgazdasági területeken és azokon kívül is – településeken, ipari területeken –, hiszen mindenhol létfontosságú, hogy ne tovább fűtsük, hanem a lehetőségekhez képest hűtsük környezetünket.
Az agráriumban a jelenlegi támogatási rendszerben is egyre nagyobb hangsúlyt kap a talajaink takarásának fontossága, egyre inkább ez irányba tereli a gyakorlatokat a támogatások feltételeit meghatározó előírásrendszer. Persze bosszankodhatunk azon, hogy miért is várják el a gazdálkodótól ezeket a nem megszokott és nem általánosan alkalmazott technológiákat. Azonban érdemes átgondolni a miérteket, s talán érdemes kipróbálni is az újabb irányokat, hátha mégis közép- és hosszútávon profitálhatunk belőle, és megóvhatjuk legfontosabb termelőeszközünket a talajt, ezáltal növelhetjük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási lehetőségeinket.
A talaj védelmének egyik kulcsa a talaj takarása, erre vonatkozó kötelezettség a feltételességben is megfogalmazódik, miszerint július 15. és szeptember 30. között a talaj takarását biztosítanunk kell növény, vagy tarló fennhagyásával – még pihentetett terület esetében is – persze max. 30 napos időintervallum biztosított az agronómiailag indokolt feladatok elvégzése érdekében.
A fenti érzékeny időszakban a tarlóval borított területen a talaj bolygatása csak sekély tarlóhántással és -ápolással vagy középmély lazítás által lehetséges úgy, hogy a talaj takarása biztosított maradjon. Tarlót nem biztosító növények esetében pl. hagyma, a betakarítást követően másodvetést szükséges betervezni.
Talajtakarásra vonatkozó vállalás az agro-ökológiai programban is szerepel – bár ezen gyakorlat inkább az őszi-téli talajtakarásra irányul - , ugyanakkor megtalálható az új ST AKG-ben is azon vállalható előírás, miszerint az öt év alatt legalább egyszer hagyjuk a területünkön a főnövényünk szármaradványát (a jó gyakorlat szerint a termésen kívül szervesanyagot elvinni nem optimális, hiszen a szervesanyag a talajélet egyik fő mozgatója a védő hatása mellett). A talajtakarásra buzdító gyakorlatok azonban még mindig nem tartoznak a kedvelt elemek közé, holott nagyon sok hasznot hozhat a talajélet fellendítésével a tápanyag és vízgazdálkodás terén, mely utóbbi egyre kritikusabb tényező.
Forrás: agroinform.hu
