A kiállítást Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze nyitotta meg. A rendezvényen verset szavalt és énekelt Csépai Eszter színművésznő. Köszöntőt mondott továbbá Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere, aki úgy fogalmazott: két idősíkban érdemes értelmezni a kiállítást.
– A harminc-harminckét évvel ezelőtt történtek egy ezredéves távlatban rövidnek tűnnek, mégis, a ma gyermekének ez egy távoli múlt. Ezért fontos felhívni arra a figyelmet, hogy egy több éves folyamat során hogyan sikerült negyven év szocialista, szovjet uralmát megtörve demokráciát kiépíteni Magyarországon. Ezt a folyamatot a kiállítás tökéletesen bemutatja. Azok pedig, akik ennek a kornak résztvevői voltak, ha ellátogatnak a kiállításra nosztalgikus érzéseket élhetnek majd meg – fogalmazott Varga Tamás.
A kiállítás öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989-90-es összeomlásáig megfosztotta a kelet-európai nemzeteket szabadságuktól.
Balogh Gábor elmondta, hogy Magyarországon minden megyei jogú városban és megyeszékhelyen bemutatják a kiállítást, valamint a Visegrádi Együttműködés országaiban, továbbá a nyugat-európai városokban is.
– Egy tablókiállításról beszélünk, és ennek a műfajnak megfelelően nem egy teljes képet, hanem egy érzést szerettünk volna közvetíteni erről az időszakról, 1945-től egészen napjainkig. Hiszen bemutatjuk azt a harminc évet is a saját eszközeinkkel, amelyet magunk mögött tudhatunk 1990-et megelőzően – mondta el a történész.
Hozzátette: több nagy egységre osztható a kiállítás.
– Az első egység a szabadság nélküliséget mutatja be, Magyarország történetét 1945-től a '80-as évek végéig. Eleve úgy készítettük a kiállítást, hogy ne csak magyar, hanem külföldi kitekintést is tartalmazzon, így természetesen a középkelet-európai régió történetére is kitértünk. Hangsúlyosan jelen vannak, például az 1953-as kelet-berlini felkelés, az 1968-as prágai tavasz, vagy éppen a lengyelországi események bemutatása kapcsán – emelte ki Balogh Gábor.
A történész hangsúlyozta: azért tartották fontosnak, hogy ne csak 1989-ről, a "csodák évéről" szóljon a kiállítás, mert egy folyamatról van szó. Úgy fogalmazott: a szabadság és a függetlenség iránti vágy 1945-től 1989-ig nem kopott meg az emberekben, hiszen folyamatosan voltak kisebb-nagyobb nemzeti felkelések, illetve mozgalmak.
A nemzetközi vándorkiállítást 2019 őszétől 2020 őszéig összesen 37 belföldi és külföldi helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők.
