Lap, drazsé, golyó, felfújható, olvadós, sima, mentolos vagy ízesített. Korunk embere már el sem indul otthonról nélküle. Életünk meghatározó részévé vált, mindig velünk van, kis helyen is elfér: igen ez a rágógumi. A rágózásnak több ezeréves hagyománya van, de jelenlegi formájában a második világháború végén érkezett meg Európába. Mivel a szabadság egyik szimbóluma volt, ezért szocialista kultúrpolitika a beatzenével és a Coca-Colával egyenrangú Sátánként kezelte. A behir.hu időutazó rovatában ma bemutatjuk azt az embert, akit szerényen csak a rágógumi koronázatlan királyának hívnak, és aki nélkül a rágó ma nem lenne az ami. Tartsanak velünk!
A 10 esztendős munkaerő
William Wrigley, napra pontosan 157 esztendeje, 1861. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Philadelphiában.
Az ifjabb William tízéves korától dolgozott édesapja szappanfőzdéjében, három évvel később pedig már ügynökként járta az országot a családi portékát árulva. Unokatestvérével közösen alapított gyárában először szappant gyártottak, majd áttértek a sütőpor előállítására.
Sütőpor helyett rágógumi
1892-ben Hősünknek az az ötlete támadt, hogy minden doboz sütőporhoz két csomag rágógumit adott a kereskedők ösztönzésére. Végül a rágó sikeresebbnek bizonyult, mint a sütőpor, ezért Wrigley saját neve alatt kezdett rágógumikat gyártani és árusítani.
A rejtélyes összetételű rágógumit az indiánok által is rágcsált szapotilfa csikle elnevezésű nedvéből gyártották, az eredeti recept fenyőgyantát és parafint is tartalmazott. A gumibázis ma már szinte kizárólag szintetikus alapanyagokból készül és összetétele kereskedelmi titok.
Első két márkája a Lotta és a Vassar voltak. 1893-ban találta ki a Juicy Fruit ízt és márkát, amely Angliában a mai napig a legnépszerűbb rágógumi márkák között szerepel, majd még ugyanabban az évben a Wrigley’s Spearmint, majd a Doublemint fodormenta ízű rágógumit, melyek a cég legkedveltebb termékei lettek, előbb Amerikában, majd a második világháború után világszerte.
A reklámozás úttörője
Hősünk az egyik úttörője volt annak, hogy márkás termékek eladását reklámmal támogassa. Ösztönzőket kínált a kereskedőknek, hogy készleten tartsák a termékeit és utcai reklámozásra maga is kiállt, hogy minél több embert biztasson Wrigley rágógumi vásárlására. A hatékony reklám kulcsának azt tartotta, hogy minél tömörebben, minél többször kell elmondani az üzenetet. Tudatosodott benne, hogy a fogyasztók jobban megismerik és elfogadják termékeit, ha újság- és magazinhirdetésekben, plakátokon és egyéb reklámok által megismerik a termék előnyeit.
Érdekesség, hogy közvetve neki köszönhető a felfújható rágógumi is, mert konkurens gyártók csak egy lágyabb, könnyebben felfújható rágógumival tudtak versenyben maradni a Wrigley birodalommal szemben.
A cégbirodalom
A vállalat egyre nőtt, Az Egyesült Államokon kívül először Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon épültek gyárak. Később a Wrigley cég a világpiaci terjeszkedésre koncentrált.
Hősünk a Time magazin 1929-es évfolyamának egyik címlapján is pózolt. Cége már az 1910-es évektől uralta az amerikai rágógumipiacot, pozíciója csak erősödött, amikor előrukkoltak azzal az újítással, hogy minden egyes rágógumi külön védőpapírt kapott. A rágógumikirály vagyonát más befektetésekben kamatoztatta, hatalmas - elsősorban turisztikai célú - fejlesztéseket hajtott végre a Los Angelesi part közelében fekvő Catalina szigeten, valamint Arizonában. Emellett szeretett nagy lábon élni, országszerte birtokai voltak, és igazi amerikai iparmágnáshoz méltóan saját baseballcsapata is.
Az örökség
William Wrigley 71 éves korában, 1932. január 26-án hunyt el. Halála előtt 34 millió dollárra rúgó vagyonát, valamint a rágógumi titokzatos összetételéről készült receptet fiára Philip Wrigleyre hagyta.
Termékeik a második világháború alatt hiánycikknek számítottak. Az amerikai hadsereg katonái ugyanis ellátmányuk részeként rágógumikat is kaptak, melyeket szintén a Wrigley állított elő. A rágót nyugtató hatásúnak koncentráló-képességet növelő hatásúnak mondták.
A háború végén, a felszabadító katonák Európában osztogatták az ellátmányt, ezzel a rágógumi megérkezett az öreg kontinensre is.
A céget mindig Hősünk leszármazottai vezették. A család vagyonát több mint 2,2 milliárd dollárra becsülik.
A múlt idő azért indokolt, mert 10 éve, 2008-ban William Wrigley – Hősünk ükunokája – a céget 23 milliárd dollárért eladta a Marsnak, így a világ egyik legnagyobb édességgyártója jött létre.
Az ükunoka azóta idejét és pénzét jótékonysági ügyeknek szenteli.
A rágóguminak ma számtalan fajtája létezik és még a fogorvosok sem tagadják, hogy fogazat- és fogínyerősítő, továbbá tisztító hatása van.
Nyugodj békében William!
