A magyar emberek többsége reggel felébred és jobb kezével kávét készít, a ballal pedig bekapcsolja a rádiót. A napindító, jófejeskedő műsorok több mint két évtizede vannak jelen mindennapjainkban. A ma már különálló műfaj egyik fenegyereke, Sebestyén Balázs ma ünnepli 42. születésnapját, amely kiváló apropó arra, hogy a behir.hu időutazó rovata bemutassa a műsorvezető életét és körbejárja a hazai rádiózás történetét. Tartsanak velünk!
A rádiózás hazai története
A Telefonhírmondó adása 1893. február 15-én indult el. „Mint a méhkasra, rajzanak be és ki a tudósítók és dolgozzák fel a munkatársak a beérkezett táviratokat, híreket és külföldi újságokat." - írta az Ország-Világ című lap az indulás évében.
Az alapító Puskás Tivadar az indulás után két hónappal meghalt. A telefonhírmondót Popper István fejlesztette tovább: ő alakította ki a sávos műsorszerkezetet, az esti főműsoridő színházi közvetítéseit is. A világszenzációnak számító intézményt Amerikában is utánozták, de az ottani verziók rövid idő alatt megbuktak. A telefonhírmondó híreit előre le kellett írni, aláíratni, s naponta háromszor leadni a megfelelő minisztériumnak. Előfizetői száma nem haladta meg a tízezret.
1922-ben az addig független magáncéget az MTI felvásárolta, innentől állami tulajdonú a Telefonhírmondó, előkészítve a rádiós monopolhelyzetbe jutást is. 1925-ben a rádióra kiírt koncessziós pályázatot a Telefonhírmondó Rt. nyerte el, így ezután műsorai beolvadtak a rádióéba. A Telefonhírmondó megmaradt vezetékein még a II. világháborúig kevés saját műsor mellett közvetítette a rádió műsorát, míg a háborúban végleg tönkrement hálózata.
A második világháború a rádió teljes fronton történő kihasználását hozta. A szemben állók az éter hullámain küldték egymásnak műsoraikat, propagandával, uszítással vagy félrevezetéssel, áladások üzemeltetésével. A magyar hallgatók a brit, a szovjet vagy amerikai - a háború alatt elinduló állami propagandarádióinak - magyar nyelvű adásai mellett a környező országok titkos-illegális adásait is hallgathatták.
A háború után 1945. május elsején indult újra az adás, egyelőre egy budapesti adón és a pesti utcákra kihelyezett hangszórókon keresztül. 1949-ben indult a második program, a két adó Kossuth és Petőfi nevét vette fel. 1952-53-tól a Magyar Rádió 5 vidéki, körzeti stúdiója önálló műsoraival jelentkezett. Az 1956-os forradalom alatt a rádió bejelentette, hogy „hazudott minden órában” és felvette a Szabad Kossuth Rádió nevet. Sorra alakultak a vidéki szabad rádiók, melyeket a szovjet csapatok hallgattattak el. 1973-ban hivatalosan is elindult az URH-n kulturális/komolyzenei műsorokat közvetítő 3. műsor, mely 1986-ban a Bartók rádió nevet vette fel.
A zenei rádiók nyugaton ismert stílusa az 1980-as években tűnt fel először a hazai éterben. A tiltott és zavart Szabad Európa Rádió műsoraiból hallhatták a szabadságra vágyó magyar proletárok valódi zenei műsorokat. Itthon ennek mintájára indult el Komjáthy György Csak fiataloknak! című műsora, majd Poptarisznya címmel vasárnap délutáni adás a Petőfin.
Az egész napos zenei műsor, azaz háttérrádió jellegű adás a Magyar Rádió 1986-ban indított Danubius Rádió nevű programján jelent meg, az állami rádió kereskedelmi vállalkozásaként, de nem a magyar hallgatók számára, hanem a Balaton turisztikai célpontjaira érkező, nyugati turistáknak. A német nyelvű rádió hamar népszerű lett a magyar hallgatók körében is, így 1988-tól részben, majd 1989-től egészében magyar nyelvűvé vált az adás.
1989-ben megjelent egy második, kereskedelmi profilú és hangzásvilágú műsor, a főváros körzetében fogható Calypso Rádió. Főnöke a poptarisznyás B. Tóth László. A helyi rádiózás megindulása után három évvel, 1996-ban megszületett a médiatörvény, és így 1997-ben két országos kereskedelmi magánrádió is megkezdhette adását.
Jópofizás reggel
A Danubius és a Sláger rádió elindulása komolyan átrendezte a magyar emberek rádióhallgatási szokásait. A kereskedelmi rádiókon óránként akár 20 perc reklám is szólhatott, így rendkívül fontos volt a hallgatottság. A nyugat-európai és amerikai mintát követve a tulajdonosok pontosan tudták, hogy a legfontosabb műsorsáv a reggeli, hiszen az a hallgató, aki ezzel kezdi a napját, többnyire már nem vált sávot és azt az adót hallgatja egész nap. Így a nagy és a kisebb, helyi vagy közösségi rádióadók pénzt, fegyvert és paripát nem kímélve igyekeztek minél jobb reggeli műsort készíteni. A reggeli rádiós műsorvezetés önálló műfajjá vált és számos hazai médiaszemélyiséget termelt ki. Bochkor Gábor, Boros Lajos, Jakupcsek Gabi, Búza Sándor, Gundel-Takács Gábor csak a jéghegy csúcsa, a reggeli rádiós műsorvezetők első generációja.
Időközben a gazdaság átrendezte a rádiós piacot és a korábbi szereplők többsége megunva a korán kelést, más médiumban, kedvezőbb idősávban találta meg a számítását.
Őket követte a második generációs reggeli műsorvezető gárda, akik közül kiemelkedik mai sztorink főszereplője, Sebestyén Balázs, aki immár több mint egy évtizede teszi kellemesebbé a magyar emberek többségének reggelét, ezáltal egész napját.
Sebestyén Balázs élete
Sebestyén Balázs Ottó napra pontosan 42 esztendeje, 1977. július 18-án látta meg a napvilágot Budapesten. Kisgyermekként két évet élt Pécsen, azonban 7 éves korában szülei elváltak, így egészségügyben dolgozó édesanyja egyedül nevelte fel testvérével együtt.
Az iskola mellett sokáig a Vasas színeiben birkózott. Mivel sportoló szeretett volna lenni, egy szlovák nyelvű gimnáziumba jelentkezett, amelynek volt sporttagozata. Ennek köszönhető, hogy szlovák nyelvből is érettségizett, noha családjának semmilyen szlovák kapcsolata nincs. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében kezdte, majd átjelentkezett Szegedre, ahol angol nyelv-kommunikáció szakon szerzett bölcsész diplomát.
Balázs abszolút érthető okokból védi magánéltét, családját a média elől. Tíz éve, 2009 nyarán házasodott össze Horváth Viktóriával, akit - többek között - a TV2-n futó Bennfentes című műsor vezetőjeként láthattunk. Első gyermekük, Benett 2009. október 18-án látta meg a napvilágot. Második gyermekük, Noel 2014. december 18-án született.
A média fenegyereke
Balázs 1997-ben, húszéves korában szinte véletlenül cseppent a médiába, egy ismerőse javaslatára ment el az akkoriban induló hazai zenecsatorna, a Z+ műsorvezető válogatására, ahol azonnal felvették. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy ott ismerkedett meg Vadon Janival, akivel azóta elválaszthatatlanok.
2004-ben az RTL Klub több műsorra szerződtette: volt már a csábítók között összeugrasztó a Kísértésben vagy nagy nevettető, megviccelő a Kész átverés című műsorban. Vezetett bokszmérkőzést a Sztárbox című műsorban, majd a Balázs show műsorvezetője lett. Ezután a Legyen Ön is milliomos! egykori műsorvezetőjével, Vágó Istvánnal közösen vitte a Pókerarc című vetélkedőt. 2008, majd 2014 októberében és novemberében a Celeb vagyok, ments ki innen! egyik műsorvezetője volt Vadon Jani mellett. 2007 és 2012 folyamán nagy sikert aratott A Széf című kvízműsorral. 2015-ben indult műsora a Gyertek át szombat este! elnevezésű vetélkedő. 2016-ban a Kicsi óriások című gyermek-tehetségkutatóban láthattuk.
A magyar médiacelebektől elvárjuk, hogy neve könyvek címoldalán is megjelenjen. A trendhez igazodva jelent meg 2008-ban Balázs első könyve, Szigorúan bizalmas címmel. Később több szakácskönyv társszerzőjeként láthatjuk viszont a könyvesboltokban.
Tíz esztendeje, 2009-ben kóstolt bele a rádiózás világába. Vadon Jani mellett az újkígyósi születésű, a rádiózást Békéscsabán kezdő Rákóczi Ferivel. Hétköznap reggel a Pirítósban várták a hallgatókat. Mivel a rádió megszűnt abban az évben, így a műsor is. 2016 novemberéig a Class FM Morning Show-jában hallgathattuk őket. A rádió analóg sugárzásának elvesztése után a Rádió 1-en vezeti a Balázsék elnevezésű reggeli műsort szintén Vadon Jánossal és Rákóczi Ferenccel. A három különböző egyéniség remekül kiegészíti egymást, intelligens humoruk hallgatók millióit csábítja az általuk uralt frekvenciára.
Isten éltessen, Balázs!
