Koltay András elmondta: felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel. Emellett egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan.
A print média - a világtendenciákat követve - egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió, hanem az internet - jegyezte meg.
Megdőlt az a sokak által - talán politikai motivációkból is - hangoztatott teória, mely szerint a nagyvárosokon kívül az emberek korlátozott módon férnek hozzá a hírekhez. Az internet ugyanis mindenütt erősen jelen van, többféle forrásból tájékozódnak az emberek - hangsúlyozta.
"Aki tájékozódni akar, az rengeteg különböző forrásból teheti ezt meg, és meg is teszik az emberek. Tehát nem igaz az a toposz, amelyet a választás környékén sokan mondtak, hogy a kisvárosi és a falusi emberek csak egyféle híradót néznek és kizárólag a megyei napilap híreit fogyasztják. Ott is sokszínű a médiafogyasztás. Az más kérdés, hogy aki a világról sokszínű képet akar alkotni, annak sokféle médiumot kell követnie, de erre mindenkinek megvan a lehetősége és az adatok alapján a magyar társadalomban erre meg is van az igény" - emelte ki.
Koltay András felhívta a figyelmet a gyermekek védelmének fontosságára is az online terekben. Mint rámutatott, a technológia gyors változásait nehéz a nagy állami alrendszereknek és intézményeknek megfelelően követniük, de Magyarországon felismerték a problémát és megpróbálják azt ellensúlyozni.
Ehhez egyaránt szükség van a társadalom tagjaira, a szülőkre, a tanárokra és a szolgáltatók jóindulatára, valamint az állami szereplőkre, köztük a médiahatóságra is, amely számos, a médiatudatosságra nevelést célzó programot indított - mondta el Koltay András.
Az NMHH elnöke emlékeztetett arra is, hogy néhány hete jelent meg a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA), amely az online platformokat teljesen új szabályozási alapra helyezi, a webáruházaktól a keresőmotorokon át a videómegosztó portálokon keresztül a közösségi média oldalakig. Ez a rendelet közvetlenül hatályosul valamennyi uniós tagállamban és a magyar Országgyűlés az NMHH-t jelölte ki a kapcsolódó hatáskörök gyakorlására, valamint a koordináló szerepre. Ez új fejezetet jelent a médiaszabályozásban és rengeteg tisztázandó kérdést is felvet - emelte ki.
Elmondása szerint az online platformok, elsősorban a közösségi média és a videómegosztók alapvetően és "cunamiszerűen" alakítják át az egész társadalom működését, az emberi élet dinamikáját. Ebből a jogi szabályozás bizonyos problémákat meg tud ragadni, de korlátosak az eszközök, hiszen egy ilyen horderejű jelenséget csak minden érdekelt, a fogyasztók, az állami szereplők és a piaci szolgáltatók együttműködésével lehet kezelni - mutatott rá.
Mint elmondta, a szólásszabadság tekintetében jelentős előrelépést jelent az uniós rendelet. Létrejönnek az egyéni szólásszabadság védelmének bizonyos keretei és lehetőségei, noha ezek azért "nem mennek el a falig", továbbra is az online platformokon fog múlni tehát, hogyan alakítják belső szabályaikat. A törvények és a platformok szabályozásai párhuzamosan működnek, de mindig az utóbbiak a hatékonyabbak és egyszerűbben érvényesíthetők - közölte.
Hozzátette: a DSA kínál bizonyos lehetőségeket a szólásszabadságában sértett felhasználó számára a fellépésre: belső vitarendezést ír elő, és külső jogorvoslati fórumhoz is lehet majd fordulni. Indokolnia kell például a platformnak, miért korlátoz vagy tilt ki valakit, lehet ezekkel a döntésekkel vitatkozni.
"Mivel ezek a platformok alapvetően nem alkotmányos, hanem gazdasági érdekeik mentén vesznek részt a nyilvánosságban, abban lehet bízni, hogy az üzleti érdekeiknek az fog megfelelni, ha - igazodva a jogszabály szellemiségéhez - a szólásszabadságot nagyobb tiszteletben tartják" - fogalmazott.
Koltay András az álhírek elleni fellépésről elmondta, hogy az az esetek többségében nem érdeke az óriásplatformoknak. "Ezt a feladatot a kormányzatok nem akarják felvállalni, azaz nem tiltják meg általánosan az álhírek közzétételét, ezért megpróbálják kiszervezni a platformokra, hogy lépjenek fel ők. Ami egy furcsa helyzet, mert ezek magánvállalkozások, üzleti érdekekkel, amelynek inkább használ a minél több álhír. Látszatmegoldások születnek az EU részéről is: magatartási kódexek, ajánlások, politikusi nyilatkozatok" - jegyezte meg.
Pedig az álhírek elleni küzdelem a járványhelyzet idején élet-halál kérdés volt - emlékeztetett, hozzátéve: a magyar jogalkotó időben lépett is, és a rémhírterjesztés jogállásának kibővítésével fellépett az alapvetően az online térben terjedő és ténylegesen életeket veszélyeztető, valótlan állításokkal szemben.
Koltay András negatívumként említette, hogy a reklámköltések nagyobb része már az internetes szolgáltatókhoz érkezik, és e pénz kétharmadát külföldi technológiai óriások viszik ki az országból. A médiapiacon nyilván üzleti verseny zajlik, ám ez a pénz a magyar tartalomgyártásból hiányzik - fűzte hozzá.
Forrás: MTI
