Az egész ország tövig rágja a körmét és véresre nyomkodja telefonja billentyűit Katinka és Shane sztoriján. Napok óta ezzel kelünk és fekszünk, nem csak a csapból folynak, de már a vasárnapi húsleves alatt égő gázrózsa is róluk duruzsol. Miközben ma ünnepli hetvenedik születésnapját a magyar könnyűzene történetének egyik legfontosabb dalszerzője, zenésze, Presser Gábor. És emellett nem mehet el szó nélkül napi sorozatunk. Nem is megy. Ismerjük meg a kiváló muzsikus életét, pályafutását, nagyobb vonalakban. A teljes életmű bemutatásához ugyanis egy egész nap is kevés lenne.
Ha az ember szomszédja Seress Rezső
Gabika napra pontosan 70 éve, 1948. május 27-én született Budapesten, Presser Géza és Uhrman Elvira gyermekeként. Édesapja baromfi-kereskedőként dolgozott a Klauzál téri Nagycsarnokban, fia iskola után gyakran kijárt hozzá. Az élethez való racionális viszonyulását itt szívta magába.
Presser Gábor négyévesen kezdett el zongorázni, tanára, a Szeszélyes évszakokból jól ismert Antal Imre zongoraművész is elismerte a gyermek tehetségét és megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle.
A fővárosi Kertész utcában végezte az általános iskolát, majd ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, miközben a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott.
Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel.
Felső szomszédjuk Seress Rezső zeneszerző és zongorista volt. Tizenéves korában Gabi már gyakran járt fel Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat is mutatott neki. Seress mindennap kettőtől hatig hallgatta a Szomorú vasárnap különböző feldolgozásait, ami a környező lakásokba is áthallatszott, Presser ezt az élményét örökítette meg később a Plafon-dalban.
A komolyzenétől az LGT-ig
A zeneművészeti középiskolásként csak a komolyzene iránt érdeklődő Pressert évfolyamtársa, Mihály Tamás vonta bele az alakuló könnyűzenei életbe, amikor magával vitte a Scampolo együttes koncertjeire, ahol barátja alkalmanként zenélt.
1967-től kezdve az Omega első saját dalainak zenéjét írta, addig ugyanis az együttes külföldi slágerek feldolgozásait játszotta.
A második Táncdalfesztiválon ő kapta a hangszerelői díjat, Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért. Néhány hónapig a Scampoloban játszott, majd 1968-tól zenészként is az Omega tagja lett, Gyöngyhajú lány című szerzeménye a magyar rockzene egyik első nagy külföldi sikere volt. Gábor ekkor még csak húsz éves. Az Omega együttessel, három közös lemezük is megjelent, első volt a Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek 1968-ban.
1971-ben váratlanul otthagyta az Omegát és három zenésztársával megalakította az első magyar szupergrupot, A Locomotiv GT elnevezés a mozdony erejére, teherbírására és a versenyautók (Grand Tourismo) gyorsaságára utalt. Presser Gáboron kívül Barta Tamás gitáros a Hungária, Frenreisz Károly basszusgitáros a Metro, Laux József dobos szintén az Omega tagja volt.
Az LGT-ből Frenreisz 1973-ban, Barta egy évvel később, Laux pedig 1976-ban lépett ki.
A zenekar 13 stúdióalbumot készített, ért el sikereket Nagy-Britanniában és Amerikában is. A legismertebb felállás 1976-ban alakult k, eszerint Presser mellett Karácsony János gitározik és énekel, Somló Tamás énekel és sokféle hangszeren játszik, Solti János pedig dobol.
Ez az időszak Presser zeneileg legsikeresebb korszaka. A hazai zenei élet kulcsszereplője lett, az LGT dalainak nagy részét ő írta.
A korszakalkotó
Presser dalai ma is élnek a köztudatban, szinte nincs olyan ember az országban, aki legalább egyszer ne hallotta volna például a Miénk itt a tér, a Szólj rám ha hangosan énekelek vagy a Neked írom a dalt című szerzeményét. Az LGT 1992. május 17-én a Nyugati pályaudvar nagycsarnokában rendezett koncerttel köszönt el közönségétől, de 1997-ben, majd 2002-ben újra lemezt készítettek, s 2007-ben, öt év hallgatás után hatalmas sikert arattak a Sziget-fesztivál nulladik napján.
Musicalszerzőként is elismert. 1973-ban született Déry Tibor kisregénye alapján a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, ami korszakalkotónak bizonyult.
1975-ben mutatták be a Harmincéves vagyok című musicalt, két évvel később Fejes Endre regénye nyomán született a Jó estét nyár, jó estét szerelem című előadás.
Immár 40 éve, 1978 óta a budapesti Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket ad, A padlás című félig mese, félig musical előadás több mint 30 éve megy telt-házzal.
Húsz éve mutatták be a Szent István körút 14. című zenés darabját.
Ő írta az Operaházban 1982-ben premierre vitt A próba című balett zenéjét.
Kultúrtörténeti érdekesség, hogy első szólólemezének az 1982-ben megjelent Electromantic-nak egyik darabja a BBC televízió szignáljaként is felhangzott.
Az 1970-es évektől kezdve több magyar előadónak írt dalokat, többek között Zalatnay Saroltának, Demjén Ferencnek, Kern Andrásnak, Vikidál Gyulának, Kovács Katinak, Zoránnak, Katona Klárinak vagy Révész Sándornak.
Több mint 30 filmhez írt dalokat, s ő vitte sikerre Dés László Nagy utazás című dalát a Sose halunk meg című filmben.
Szólóalbumaival sikert sikerre halmozott.
A Megasztár televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének tagja volt.
Hősünk találta ki a Magyar Dal Napja rendezvényt.
És még messze nem soroltunk fel mindent, de ez most nem is cél.
A magyar könnyűzene legsokoldalúbb személyiségének tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el, melyet felsorolni vélhetően ő sem tud, de meg kell említeni az 1977-es Erkel Ferenc-díjat, az 1990-es Érdemes művész kitüntetést, az 1994-es Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét és a 2003-as Kossuth-díjat.
Isten éltessen Pici Bácsi!
