Homályos, kék fényben jött ki az alapzenekar, majd egyre világosabb lett. Először egy autentikus legényest, csárdást és szaporát adtak elő. Csak úgy cikáztak a vonók; szédületes tempóban szaladgáltak az ujjak a hangszereken. Majd a Hazám, hazám című dal következett, amely a nemzeti összetartozás napja alkalmából, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója készült.
A csabai születésű Majorosi Marianna – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Szabó Attila, a Csík prímás-gitárosa elmondta, amikor a Covid bezárta a világot, és rájuk szakadt az idő nevezetű metafizikai fogalom, úgy döntöttek, kiadnak egy lemezt. És nem is akár milyet! Az LGT népszerű számaiból A dal a miénk című válogatás lemezt. Ezt a címet viseli egy remek nóta is, amivel kezdetét vette a hihetetlen energiájú hangverseny: nemcsak a zene, de a szövegek – különösen a Dusáné – mint egy 424-es csatahajó átgázolt a közönségen.
Az Elfelejtett szó előtt a prímás megjegyezte, ez az opus nem szerepel a lemezen, de nagyon szerethető (mint mindegyik). Azt követően a Szólj rám, ha hangosan énekeleket úgy konferálta fel, hogy ez egy ’74-es opus, és nagyon is emlékszik rá, hiszem már hatéves volt. Hozzáfűzte, az LGT-t a szülei, az ő korosztálya és a mai fiatalok is nagyon komálják. Egyikük többek között a húsz esztendős Gál Tibor (hegedű, ének) új tagjuk, sőt, pluszban a színpadra szólította 17 éves a fiát, Szabó Ábelt (cahon).
Azt követően csak úgy kapkodta az ember a fejét jött a Miénk itt a tér, Mondd, mi lesz velem, Áldd meg a dalt, 424-es csatahajó (ezt az anyazenekar sosem adta elő élőben, csak az apabanda), Boksz, És jött a doktor (a négy és fél perces nótát vagy negyedóráig tolták – pazar szólókkal).
Az Álomarcú lány előtt Presser Gábor, a kilenc éve elhunyt Somló Tamásról emlékezett meg. És a mozdony az Embertelen dallal gurult tovább, a visszataps után keretesen egy autentikus szerzeménnyel zárták a programot.
Noha az elhangzott műsor 90 százalékban az LGT szerzeményei voltak, de mindegyikben benne volt a Csík. Nem is kicsit! És az egész műsort egy csodálatos látványtechnika tette kerekebbé, melynek képei a Csík Zenekar atmoszférájába varázsolták a nézőt.
***
Barcza Zsolt – cimbalom, tangóharmonika, Bartók József – nagybőgő, Gál Tibor – hegedű ének, Kunos Tamás – brácsa, Majorosi Marianna – ének, Makó Péter – fúvós hangszerek, Szabó Attila – hegedű, gitár; valamint Karácsony János – gitárok, ének és Presser Gábor – Presser Gábor; a különleges vendég: Szabó Ábel volt.
47 éve még együtt énekelték a Dolinát a 9-es suli udvarán – Fotó: Such Tamás / behir.hu