Ma ünnepli 90. születésnapját Popeye, a spenóttól különleges erőt nyerő matróz. Hősünk annak ellenére szórakoztatja ma is a közönséget, hogy nem az a klasszikus, aranyos rajzfilmfigura. Sőt! A macsó tengerész karaktere otrombasága dacára meghódította az egész világot: a képregények, rajzfilmek, nagyfilm és videojáték mellett persze spenótot is reklámozott, több helyen pedig szobrot állítottak neki. Popeye karrierje nem volt egyszerű, ugyanis mellékszereplőként kezdte egy képregényben, az első, 1933-ban róla készült rövidfilm után azonban meglepő sikereket ért el. Neki köszönhetően Amerikában az 1930-as években 33 százalékkal megnőtt a spenótfogyasztás. Ismerjük meg történetét! Tartsanak velünk!
Popeye születése
Napra pontosan 90 esztendeje 1929. január 17-én bukkant fel először a több napilapban is megjelenő Thimble Theatre, vagyis Gyűszű Színház című képregényben Popeye, a bedurrant alkarú matróz.
A már 1919 óta futó képregényben eredetileg csak mellékszereplőként jelent meg, ugyanis a történetek középpontjában eredetileg Olívia és akkori pasija, Ham Gravy állt.
Hősünknek annyi volt a feladata, hogy a lerobbant hajójával elvigye a Dice-sziget kaszinójába a szerencsejáték-függő Castor Oylt, Olívia testvérét. Popeye első mondata a képregényben válasz volt a kérdésre, hogy tengerész-e: "Ja, mit gondolt, cowboy?"
Popeye ezeken a 90 éves képkockákon még egy öreg, kopaszodó tengerész, aki megvakult az egyik szemére egy régi bunyóban. A horgonytetkója, a pipája, a hatalmas alkarja és a Jack Sparrow-t megszégyenítően zavaros akcentusa természetesen már itt is megvolt.
Popeye a küldetés végeztével ki is vonult a képregényből, és csak az olvasók nyomására tért vissza, hogy aztán elszeresse a főhősnőt. Ezután már Ham Gravynek kellett távoznia, aki a későbbi rajzfilmekben sem tért vissza, de azokban már Olívia népes családja sem kapott helyet - megjelent ellenben Popeye négy unokaöccse, Pipeye, Pupeye, Poopeye és Peepeye.
Az alkotók és a siker
Popeye figuráját Elzie Crisler Segar alkotta meg. Segar 1894. december 8-án született Amerikában. Egy ezermester fiaként először házak festésével, plakátragasztással kereste kenyerét. Jól játszott dobon, ennek köszönhetően filmek és színházi darabok zenéit is játszhatta. 18 évesen döntött úgy, hogy grafikus lesz.
Képregényei először a Chicago Heraldban jelentek meg 1916-ban. Később New Yorkba költözött, ahol a New York Journalban kapott helyet képregénye, és így jelenhetett meg 1919. december 19-én a Gyűszű Színház, mely közel 20 éven át szórakoztatta az újság olvasóit és ahol 90 éve megjelent Popeye.
A karakter népszerűségéhez persze nagyban hozzájárult az is, hogy 1933-ban Dave Fleischera a Paramount stúdió megbízásából elkészítette az első Popeye-rajzfilmet, a Popeye, a tengerészt. Dave és a testvére, Max ekkor már befutott, veterán animátoroknak számítottak.
Segar 1938. október 13-án halt meg hosszas betegeskedés után. Segart az egyik legjelentősebb és legtehetségesebb grafikusnak tartják, akinek az elsők között sikerült a humort és a hosszan tartó kalandokat ilyen sikeresen ötvöznie.
Halála után Popeyet a magyar származású, de már Amerikában született Bela Zaboly, vagyis Bill Zaboly rajzolta tovább, aki korábban színezőként dolgozott.
1959-től Bud Sagendorf örökölte meg Popeyet, aki egészen 1994-es haláláig rajzolta a spenótfüggő tengerész kalandjait.
Popeye sikereit a 70-es években a Batmant és Supermant kiadó DC is megirigyelte. Olyannyira, hogy lenyúlták a karaktert és Captain Strong néven szerepeltették 1973-ban. Ő volt Popeye rosszabbik énje, aki a sok spenótevéstől annyira megbolondult, hogy még Supermannek is nekitámadt.
Az egyébként kiváló Robert Altman 1980-ban Popeye-mozifilmet forgatott, Robin Williams és Shelley Duvall főszereplésével, több, de inkább kevesebb sikerrel.
A rajzfilmek viszont 1933 óta változatlanul népszerűek, bár a 2004-es epizód – szakítva a hagyományokkal – már 3D-ben készült.
A képregény-Popeye a nyugdíjkorhatárt bőven átlépve kicsit visszavett a tempóból: a mostani író-rajzoló, Hy Eisman 1994 óta a korábban megszokott napi helyett már csak a vasárnapi újságok számára készít Popeye-képregényeket.
(forrás: ebay.com)
Hatása a hétköznapokra
Popeye 1929-32 közötti időszak, vagyis a gazdasági válság, annak is utolsó éveiben lett igazán népszerű hős. Ő volt a jég hátán is megélő, keménykötésű fickó, aki Olívia öltönyös rokonaival ellentétben kaszinózás helyett nehéz, fizikai munkát végez, és nem fél használni az öklét, ha tudja, hogy neki van igaza. Ráadásul ezekben az ínséges időkben sikeresen rászoktatta fél Amerikát a konzervkajára. Popeye miatt a harmincas években 33 százalékkal emelkedett a spenótfogyasztás az államokban. Történt mindez annak ellenére, hogy senki nem tudja, alkotói miért éppen ezt a zöldséget választották a tengerész különleges erőforrásául.
Amerikában három helyen is emeltek szobrot a karakter tiszteletére. Egyet megalkotója, Segar szülőhelyén, ahol minden évben Popeye-ünnepet is rendeznek, a másik kettőt pedig egy-egy olyan városban, amely a spenóttermesztésről nevezetes.
Popeye természetesen többféle spenóthoz és egy gyorsétteremlánchoz is adta a nevét, kerek születésnapjain pedig még az Empire State Buildinget is zöldre színezik a tiszteletére.
Konklúzió
A világban, így a behir.hu rovatában tavaly méltattuk Miki egér, most pedig Popeye 90. születésnapját. A születésnaposokat nagy felhajtással ünnepelték, melyet mi, magyarok kissé furcsállunk.
(forrás: awn.com)
Persze, míg Miki nálunk csak egy rajzfilmhős, addig odaát, az óceán túlsó oldalán a nemzeti kultúra egyik pillére. Ott nincs Hunor és Magor, sehol egy Csodaszarvas, valami közös élmény viszont mégis kell a népeknek. Ezt ott Miki egérnek és Popeyenek hívják.
Felmerül a kérdés, hogy népszerű-e Popeye Magyarországon is? Ha igen, mikor alapozta ezt meg? Filmet csak 1933 óta rajzoltak vele, az az év itthon még bőven a válság idejére esett. Mozi kevés volt és drága, és amúgy sem valószínű, hogy adtak amerikai rajzfilmeket. Akkoriban Amerikából csak a pénz kellett volna, minden más idegenül hatott.
Popeyet a második világháború előtt sem szerette a rendszer, és utána sem jött el számára itthon a Kánaán.
A dohányszagú öreg, tetkós, félszemű törpe, aki ráadásul durván és hibásan beszél, helyenként meglehetősen öncélúan tör-zúz, nem volt alkalmas az osztályharcra.
Az értetlenség ellenére, a Popeye gyakori becenév Magyarországon, de kocsmát, panziót, utazási irodát és sok mindent neveznek el róla hazánkban.
Isten éltessen Popeye!
