A nap sztorija – Fortepan, a fotókba zárt történelem

Rovatunk olvasói már jól ismerik a Fortepan elnevezésű, magyar nyelvű online fotóarchívumot. A honlapon több mint 100 ezer régi fényképet lehet megnézni és ingyen letölteni, felhasználni. Az oldal látogatói havonta egymillió képet néznek meg, a fotókból kedvükre válogatnak az újságok, rendeznek kiállítást a múzeumok. Ismerjük meg ennek az  egyedülálló kincsesbányának a történetét!

 

 

A Fortepan története

Szepessy Ákos és Tamási Miklós az 1980-as évek közepén, budapesti gimnazistaként kezdtek fotókat gyűjteni, főként lomtalanításokon. Maguk is megdöbbentek, hogy mi mindent rejtenek a főváros lomjai: a kidobált családi albumoktól a harmincas évekből fennmaradt negatívokig millió kincset.

Az alapítók: Tamási Miklós és Szepessy Ákos (forrás: mandiner.hu)

2009-ben úgy döntöttek, ideje rendszerezni a gyűjteményt, hogy maguk is lássák, mijük van, illetve hogy másoknak is meg tudják mutatni a kincseket. Úgy tervezték, könyvben jelentetik meg a legjobb képeket, de a kiadókkal – melyek nem láttak túl nagy fantáziát a projektben – nem tudtak megegyezni.

Így született meg az ötlet: létrehoznak egy saját honlapot reprodukált, szkennelt fényképekkel. Végül 2010-ben, ötezer fotográfiával elindult a Fortepan-projekt. Nevét a váci Forte fotócikk-gyártól kölcsönözte, a háború után így hívták a legelterjedtebb és legnépszerűbb negatív filmet.
Munkájukból anyagi hasznot nem húztak, de a fotók szabad felhasználása marketingszempontból sikeresnek bizonyult: egyre több újságcikkben, internetes oldalon jelentek meg a Fortepan-fotók, így nevüket hamarosan az egész ország megismerte.

Híre ment annak is, hogy ők nem üzletelnek a képekkel, így a Fortepan bizalmi tőkéje is növekedett. Sokan keresték fel őket, s ajánlották fel az archívumnak régi fotóikat. Csakhogy ekkora anyag feldolgozása és szerkesztése már teljes embert kívánt. Tamási Miklós ezért otthagyta a jól fizető állását, ahol tizenhat évig történeti kiállításokat szervezett. Neki ma már a Fortepan a főállása, A másik alapító, Szepessy Ákos a fotóarchívum napi szerkesztésében már nem vesz részt, a vendéglátóiparban dolgozik.

Tamási mellett tíz önkéntes dolgozik, akik napi rendszerességgel képeket írnak le, szkennelnek, digitalizálnak. Feltöltik a fotókat az oldalra, ahonnan mindenki szabadon hozzáfér, így önkiszolgálóvá vált a dolog.

A világon egyedülálló gyűjtemény napról napra gyarapszik, pillanatnyilag már több mint 100 ezer fénykép érhető el gyűjteményben.

 

 

A gyűjtemény

Az alapítókat kettős cél vezette a gyűjtemény bemutatásakor, megosztásakor.

Egyrészt szerették volna felhívni a figyelmet a jórészt ismeretlen amatőr fotósok hagyatékaira: szemben a hivatalos ízű sajtófotóval, ezeken a családi fényképeken mintha egy másik Magyarország képe rajzolódna ki. Cáfolják, vagy kiegészítik azt a tételt, miszerint a XX. század csak nyilvános eseményekből állt, úgymint háborúk, népirtások, árulások, üldözések, felszabadulások, nyilasok és kommunisták.

Az első Békés megyei felvétel az oldalon: Vörös testvérek műterme. A felvétel 1880-ban készült (forrás: FORTEPAN/Mészöly Leonóra)

A Fortepan gyűjteményében nyaralások, hétköznapi és ünnepi jelenetek, utazások és portrék, gyerekek és lakások köré rendeződik a világ.

Másrészt a szabadon publikálható, történeti értékű fotókat szerették volna közkinccsé tenni. Dacolva azzal a közlési vagy jogdíj-gyakorlattal, amelyet közgyűjteményeink sokszor szükségszerűen követnek, a Fortepan fotói ingyen közölhetőek. Az alapítók azt szeretnék, ha olvasóik, látogatóik használnák a fotókat, másolnák, megosztanák, továbbküldenék. Az az egy kérésük van, hogy a nyomtatásban, vagy az interneten közölt fényképek alá, mellé írják oda a forrást: FORTEPAN / XY (az adományozó neve).

A honlap indulása után szinte azonnal kiderült, hogy ezekkel a célokkal sokan tudnak azonosulni. Megjelentek az első Adományozók, akik szívesen ajánlották föl régi albumaikat, vagy saját felvételeiket a “köznek”. A honlap tehát elkezdett átalakulni és családi gyűjtemények jelentek meg az ismeretlen szerzők képei mellett.

Emellett több intézmény és fotótár is jelentkezett, felajánlva, hogy archív fotóikból szabadon válogathatnak, publikálhatnak. Ennek köszönhető, hogy évente több ezer új, a szerkesztők által kiválasztott fénykép jelenik meg az oldalon.

A honlap indulásakor a képekhez semmilyen információ nem tartozott. Az alapítók úgy gondolták, hogy ha voltak is ilyenek – például a fotó hátára írt ceruzasorok – ők tárgyi információk helyett inkább arcokat, tájakat, vagy tárgyakat szeretnének megmutatni. Azonban rövidesen kiderült, hogy érdemes lenne közkinccsé tenni a honlap látogatóinak a képekhez írt megjegyzéseit. Így alakult ki az a gyakorlat, hogy a Fortepan Fórum adatai folyamatosan átkerülnek az adott fényképekhez. A Fórumon ötven ember próbálja beazonosítani, hogy pontosan hol és mikor készült a fotó, az összegyűlt adatokat egységes formába öntik, javítják, átvezetik.

Vannak felvételek, amelyek mögött több száz óra kutatás, könyvtárazás áll.

 

 

Békés megye a Fortepánon

Javasoljuk azon olvasóink, akik esetleg még nem ismerik, hogy akkor nyissák meg a fortepan.hu-t, amikor nem szorít az idő, ugyanis a képek pillanatok alatt beszippantják az embert. Talán az a legegyszerűbb, ha az első alkalomra kivesznek egy nap szabadságot. Az ember elsőként végignézi szülővárosa fotóit, majd a születési évében készült felvételeket, utána a fiatal korához tartozókat és a fontosabb települések képeit. Mindezek után a szüleihez köthető helyszíneken és időpontokban készült felvételeket. És így tovább, egyszerűen nem lehet abbahagyni.

 

A második Békés megyei felvétel az oldalon a gyulai várról készült 1895-1899 között.  (forrás: FORTEPAN/Budapest Főváros Levéltára)

 

Az oldal látogatói az információkban szabadszavas formában keresni is tudnak, az időcsúszkán pedig ide-oda ugrálhatnak az időben kedvük szerint. A keresőbe beírva Békés megye öt legnagyobb településének nevét pillanatnyilag Békéscsabára 87, Gyulára 32, Orosházára 43, Szarvasra 8, Békésre 2 találatot hoz az oldal.

Örömteli, hogy a közösségi médiában szinte mind a 75 Békés megyei településnek van saját csoportja, melyeken a tagok sorra osztanak meg régi képeket a településük, családjuk életéből.

Azt javasoljuk a csoport tagjainak, az oldalak szerkesztőinek, hogy a felvételeket osszák meg a Fortepánnal is, ahol szívesen fogadnak archív fotókat, bármilyen formában. Arra buzdítunk mindenkit, hogy osszák meg velük családi gyűjteményüket, és segítsenek újrarajzolni a 20. századi Magyarország képes történetét!

Bogarászásra, kutakodásra, nosztalgiázásra, a kincsek megosztására fel!

Köszönjük, FORTEPAN!

Megosztás:

Címke: ,