A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. március 4-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy a munkásőr-feleségek nőnapi összejöveteléről készült beszámolóra, a Népújság olvasói levelekre válaszoló rovatának következő számából két üzenete és azok válaszaira, továbbá néhány rövid hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Munkásőr-feleségek találkozója
Ritka ünnepély színhelye volt Békéscsabán március 1-én a téglagyár kultúrterme. Találkozóra jöttek a munkásár-feleségek, összesen mintegy 200-an. Az ünnepségen dr. Pankotai István, az MSZMP városi bizottságának munkatársa mondott beszédet. Köszöntötte a résztvevőket, majd a munkásőrök magasztos feladatáról beszélt, azoknak az embereknek az áldozatvállalásáról, akik a napi munka után öntudatból, saját elhatározásukból a pártmegbízatás egyik igen nehéz, de megtisztelő feladatát: a munkásőrséget vállalták. Minden elismerés ezeké az embereké, mert az egyenruhás szolgálat, a szép és lelkesítő külsőség mellett nagyon sok áldozatvállalással jár. Hogy e poszton megfelelően helyt tudjanak állni, ahhoz szükséges az otthoni megértés és támogatás, s ebben nagy részük van a munkásőrfeleségeknek, akik segítik férjüket, hogy a nehéz szolgálatot mindenkor becsülettel teljesítsék. Ezért köszönet jár minden munkásőr-feleségnek és hozzátartozónak. Nem véletlen, hogy e találkozót éppen március 8, a nemzetközi nőnap előtt rendezték meg. Ezzel mintegy aláhúzták azt a tiszteletet és megbecsülést, amely a munkásőr-feleségeket övezi.
Az ünnepségen kedves meglepetés érte a résztvevőket. A Szocialista Kultúra címmel kétszeresen kitüntetett Kiváló Együttes: a Munkásőrség 80 tagú központi énekkara forradalmi dalokkal üdvözölte a megjelenteket. Műsorukkal igen szép élményt nyújtottak, amit a közönség vastapssal jutalmazott.
Mai kommentár: Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja címoldalon száolt be a munkásőr-feleségek nőnapi rendezvényéről.
Az 1957-ben megszervezett Munkásőrség jelentős erő volt a maga korában, hiszen a Magyar Néphadsereg létszámához hasonló állománnyal rendelkezett. A kezdeti időszakban a rendszer támogatása volt a testület alapvető feladata, mely a későbbiekben jelentős mértékben bővült.
A munkásőrök jelentős jogosítványokkal rendelkeztek. A karszalag és a jelvény felvételével bármikor szolgálatba helyezhették magukat, ennek során megillette őket a büntetőjogi védelem, az egyenruha és a fegyverviselés joga, és emellett karhatalmi alkalmazásuk esetén az igazoltatási, az előállítási és a fegyverhasználati jog is. A szolgálatban lévő munkásőr gépjárműveket is átvizsgálhatott. Ennek során a rendőrségre kellett előállítania a gyanús személyeket. A fegyvert elvileg csak indokolt esetben használhatták, de a fegyverhasználatnak az elvtársak igen tág teret szabtak.
A feleségek köszöntése és az arról szóló beszámoló a párthadsereg elfogadását és népszerűsítését szolgálta. Clara Zetkin pedig forgott a sírjában.
Szerkesszen velünk!
MIT kérdeznek az olvasók?
MIT válaszolnak az illetékesek?
A kis zenészeknek
Kardos Józsi és Mogyorós Bandi, nyolcadik osztályos tanulók kérdését tolmácsoltuk a Pártfogót keresünk címmel. A cikket a ruhagyár KISZ-titkára, Kristofóri Gábor az alábbiakban válaszolta: „Igaz, hogy az otthon nem engedte meg az úttörőknek a zenélést, mégpedig a következők miatt: a próbákra először csak néhányan jártak el. Később 15-18-ra szaporodott a létszám. Az ifjú zenészek birtokukba vették az egész kultúrtermet. A legnagyobb problémát mégsem ez okozta, hanem az, hogy a zongora alkatrészeit is piszkálgatták.”' A ruhagyár KISZ-titkára arra kéri a 10-es számú iskola tanári karát, hogy jelöljék meg név szerint, kik azok. akik a zenekarhoz tartoznak, és akkor nem is kell felügyelet, hiszen ők elég nagyok ahhoz, hogy tudják, mit szabad és mit nem.
Reméljük, megoldódik tehát a kis zenészek problémája és az iskola jóváhagyásával, a gyár szívességéből rendszeresen gyakorolhatnak. Nem feledkezve természetesen arról, hogy tőlük ma még elsősorban jó tanulmányi eredményt várnak a szülők és nevelők egyaránt.
Füstölgő diáklányok
„A minap Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján járva éppen a Sebes György Közgazdasági Technikum előtt vezetett el az utam. A diáksereg akkor rajzott ki az utcára. Több diáklány táskával a hóna alatt, szájában frissen meggyújtott cigarettával, hatalmas füstfelhőt fújva lépett ki a kapu alól.”
Rácz Sándor dobozi tudósítónk észrevételét továbbítottuk karikaturistánkhoz és a technikum igazgatójához, dr. Bielik Károlyhoz. Az igazgató elmondotta, hogy a nappali tagozatos hallgatók az iskola épületében nem dohányoznak, de iskolán kívül nincs cigarettatilalom. „Különben is - fűzte hozzá az igazgató - a technikumba összesen mintegy kétezer nappali, esti és levelező tagozatos hallgató jár. A levélíró észrevétele felnőttekre is vonatkozhatott. Én sem helyeslem, ha a fiatalok cigarettáznak, de nincs jogunk megtiltani, hogy az iskolán kívül a diáklányok rágyújtsanak. Ez az ifjúság józan belátásától és a szülőktől is függ. Nem hiszem, hogy a dohányzók száma pusztán csak adminisztratív eszközökkel csökkenthető lenne.”
Mi csak egyetlen gondolatot tűznénk a füstölgő diáklányok karikatúrájához Elhisszük, hogy az órák izgalmasak és a feleltetések kedélyborzoló hatását le kell vezetni valamivel. De máért éppen a cigarettával?
Mai kommentár: Folytatódik az össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben. Joggal feltételezhetjük, hogy a megyei pártlap szerkesztői sem gondolták, hogy ilyen „sikeres” lesz egész oldalas rovatuk. Ma két érdekes esetet emeltünk ki.
Az első a már többször szemlézett Triton zenekar próbáiról szóló eset szövődménye. A ruhagyár KISZ-titkára válaszában azt nehezményezi, hogy a próbákon akár 15-18 fő is részt vett. A funkcionáriusnak – mivel az ifjúság érdekeit kellett volna képviselnie - örülnie kellett volna a csapat népszerűségének, de Kristofóri ifjú elvtárs inkább olyan szavakat használ, mint a piszkálgatták, mely erős fejcsóválást válthatott ki a lap korabeli olvasóiból.
Rácz Sándorról - aki már sokadszor szerepel 50 éves lapszemlénk során – megállapíthatjuk, hogy szabadidejében nem lehetett más, mint önkéntes rendőr és erkölcscsősz. Most éppen a dohányzó középiskolás lányokkal van baja. Ne feledjük, hogy 1969-ben a nemdohányzó ember gyakran megkapta a kérdést: Mi az, beteg vagy?
Rövid hírek
- TSZ TEJCSARNOK. A nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet már több községben átvette a tejipari vállalattól a tejcsarnokokat, s üzemeltetésükről megfelelően gondoskodik. Ezzel jobban biztosítja a lakosság ellátását. Most Dombegyházán is a tsz kezelésébe kerül a csarnok.
- A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE Textilfeldolgozó Ktsz március 8-án, Békéscsabán a Kossuth Étteremben tartja mérlegzáró közgyűlését, amit ünnepi vacsora követ.
- A LEGHOSSZABB NEVET Új-Zélandban viseli egy város: 82 betűből áll. A hatóságok rövidített nevet használnak, amely „csak” 57 betűs.
- A POSTÁS SZIMFONIKUS ZENEKAR Vasady-Balogh Lajos vezényletével ma Csorváson és Medgyesegyházán ad műsort. Közreműködik Lehoczky Éva és Masopust Rezső.
- ORSZÁGOS MŰSZAKI FILMSZEMLE. „A magyar ipar és a mezőgazdaság fejlődése, a film tükrében” - jeligével, másfél héten át tartó vetítéssorozat kezdődött hétfőn, a Technika Házában. A hatodik országos műszaki filmszemle keretében 103 ilyen témájú filmet mutatnak be.
- A HAZAFIAS NÉPFRONT és a választott szervek kapcsolata szerepel egyéb kérdések mellett a Sarkadi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának a ma délutáni ülésén.
- IGEN MAGAS Szarvas állatforgalma. Hetente átlagosan hét-tíz vagon élő szarvasmarha és sertés hagyja el a várost. Az élő áru szállítására négy-öt gépkocsit is igénybe vesznek. A március 6-án sorra kerülő végrehajtó bizottsági ülésen szó esik arról is, hogy a mázsaházat célszerű lenne a vasúthoz közelebb elhelyezni.
- KROKODILSZÍV MŰTÉT. Angliában az állatorvosok a világon első ízben végeztek szívműtétet krokodiluson. A városka állatkertjének 1,80 méteres krokodiljába másfél óra alatt új szívet ültettek.
- MEGFELELNEK A KÖVETELMÉNYNEK mezőkovácsházi járás üzemi konyhái
- állapította meg a KÖJÁL. A 38 üzemi konyha közül mindössze a kendergyáré ellen merült fel kifogás, amit a közeljövőben fel is újítanak.
- A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR az elmúlt évben jelentősen növelte exporttermelését. Tőkés országokba az előirányzott 340 tonnával szemben 380 tonna árut irányítottak. Az idei évben - a terv szerint - az üzem tőkésexportja eléri az 500 tonnát.
- JUBILEUMI FILMVETÍTÉS. A Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére Jancsó Miklós Csend és kiáltás című filmjét vetítették a szeghalmi Ady Filmszínházban. Az előadás után a leány- és fiúkollégium diákjai ankéton vitatták meg a művet.
- SEGÍTI A TSZ-GAZDÁK LAKÁSÉPÍTÉSÉT a kétsopronyi tsz 50 fős brigádja. Most tervezik, hogy faipari üzemet hoznak létre, melyben a szükséges anyagokat (tetőszerkezet, ajtó, ablak stb.) állítják majd elő.
- ANKÉT AZ EGRI CSILLAGOKRÓL. Négy napon át vetítették Szeghalmon az Ady filmszínházban az Egri csillagok című filmet. A mozi dolgozói felkerestek minden intézményt, munkahelyet, ismertették a filmet, s ezzel nagy érdeklődést keltettek fel az ifjúság és a felnőttek körében is. A község két termelőszövetkezete közösen biztosított egy telt házat. Kilenc előadást tartottak, s a filmet összesen 3500-an tekintették meg. A községben működő filmesztétikai szakkör több ankétot tartott, ezenkívül mindkét általános iskolában hasonló formában beszélték meg a film mondanivalóját és összehasonlították a jól ismert regénnyel, valamint jellemezték a film főszereplőit. Ezeken az ankétokon hangzott el az ifjúság köszöneté is, akik kérték, tolmácsoljuk ezt Várkonyi Zoltánnak, a film rendezőjének, mivel számukra nagyon szép élményt szerzett.
- AJÁNDÉKMŰSOR. A békési járási művelődési központ színjátszói március elsején este Kamuton adtak ajándékműsort, Legközelebb március 8-án, a csatárkerti Kossuth Tsz klubjában mutatják be vidám műsorukat.
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy a szeghalmi Ady filmszínházban a diákok két színvonalas, magyar történelmi filmet is megnézhettek. Az Egri csillagok – miként arról rovatunkban beszámoltunk – egy igazi, kortalan filmes eposz mely nem hagy kétséget e gyerekekben. Viszont Jancsó Miklós Csend és kiáltás című – a kor kiváló színészeit felsorakoztató – mozija, komoly kérdéseket vet fel jó és rossz viszonyáról, a magyar történelem egyik – akkor még - feldolgozatlan időszakáról. Bízunk benne, hogy hozzáértő pedagógusok is részt vettek a filmet követő ankéton.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. március 4-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Képzőművészeti kiállítás a Tanácsköztársaság emlékére címmel. A felvétel képaláírást is kapott: Vasárnap délelőtt nyitotta meg Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője a Békés megyei művészek munkáiból rendezett képzőművészeti kiállítást Békéscsabán, a múzeumban. A kiállítással a Tanácsköztársaság emléke előtt tisztelegnek megyénk művészei. Harmincegy kiállító 59 alkotása jól reprezentálja képzőművészeti életünket, azt a sokoldalúságot, mely alkotóinkat jellemzi. A megnyitón nagyszámú közönség jelent meg. A képen Koszta Rozália festőművész a fiatal orosházi festők egy csoportjával.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
