A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről az 1969. március 15-én megjelenő Békés Megyei Népújság. 50 éves lapszemlénk azért valósulhat meg, mert a szabadságharc évfordulójától rettegő hatalom munkanappá silányította a nemzeti ünnepet, így megjelent az újság is, ezért ma is bele tudunk kukkantani az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a Forradalmi Ifjúsági Napok békéscsabai megnyitójáról szóló tudósítás, egy, az örménykúti asszonyok kiegészítő munkájáról szóló riport és néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napokat
Pénteken este Békéscsabán a Jókai Színházban ünnepélyesen megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Fanfárok hangja üdvözölte a megjelenteket, s ezzel megkezdődött a március 14-től május 1-ig tartó nagyszabású rendezvénysorozat.
Az ünnepséget Botyánszki Pál, a Békéscsabai Kötöttárugyár KISZ végrehajtó bizottságának titkára nyitotta meg. Üdvözölte a vendégeket és köszöntötte a békéscsabai üzemek, hivatalok KISZ-fiataljait. Ünnepi beszédében Richweisz Ferenc, a KISZ Városi Bizottságának titkára a következőket mondotta:
- Az idei Forradalmi Ifjúsági Napok fényét emeli, hogy különösen jelentős évfordulóhoz érkeztünk el. Ötven évvel ezelőtt született meg az első magyar proletárdiktatúra, a Magyar Tanácsköztársaság. Tavasz és forradalom, tavasz és szabadság ikertestvérek a mi szótárunkban, melyek együtt bontják ki az emlékezés legszebb virágait ifjúságunk szívében.
Tavaszi eső fürdette 1848. március 15-én ez ébredő pesti utcát. Tavaszi szél kapta szárnya 1919. március 21-én az első magyar proletárhatalom zászlóit. Az első rózsákat a tavaszi nap festette 1945. április 4-én, a pincéből előbújó, sokat szenvedett emberek sápadt, beesett arcára.
A szabadság e három nagyszerű tavaszának történelmi jelentőségét, nemzedékekre gyakorolt hatását semmilyen ünnepi szavak nem méltathatják oly kifejezően, mint ifjúságunk emlékezésének ezer, hétköznapi tette, amely előtt a hálás utókornak kötelessége hódolni, s a múlt dicsőséges történelme előtt tisztelettel adózni.
A szónok vázolva történelmünk nagy forradalmainak néhány jelentősebb eseményét, így folytatta: - Mi, mai szocialista hazánkban tudjuk és értjük a jelentőségét a tavaszi ünnepek hármas csokrának. Látjuk az egyenes vonalat, amely népünk történelmében egymásba kapcsolja őket.
A múlt szűkebb otthonunkkal szemben is kötelez bennünket. A véres, keserű történelem, figyelmeztet, de a jelen és a jövő optimizmust kell, hogy adjon ahhoz, hogy ahol élünk és dolgozunk, ahol családot alapítunk, az úgy fejlődjék, hogy mindannyian teszünk érte. Városunk fejlődése, jövője azon is múlik, hogy városunk ifjúsága mennyire becsüli az elmúlt évtizedek eredményeit és mennyire alkotója a múltnak.
E gondolatok jegyében nyitom meg a Forradalmi Ifjúsági Napok keretén belül megrendezésre kerülő V. Békéscsabai Ifjúsági Napokat, megerősítve népünk, pártunk, ifjúsági szövetségünk tenni akarását, az igaz, a szabadság, függetlenség, testvériség gondolatának ápolását,- melyre leghivatottabb a kommunista ifjúság, a magyar ifjúság.
Az ünnepi szónoklatot ajándékműsor követte. Közreműködött a KISZ történelmi színpada és a megyei művelődési ház művészeti csoportja.
A Forradalmi Ifjúsági Napok ünnepélyes megnyitóján részt vett: Baukó Mihály, az MSZMP Városi Bizottságának titkára Michalik György, a KISZ Megyei Bizottságának első titkára, Várai Mihályné, a megyei KlSZ-bizottság titkára, Kerekes Szilveszter ezredes, Tóth Pál városi munkásőrparancsnok.
Mai kommentár: A Forradalmi Ifjúsági Napok, más néven „forradalmi tavasz” 1967–1987 között a Kommunista Ifjúsági Szövetség által szervezett tavaszi ünnepségsorozat volt. A Kádár János nevével fémjelzett rendszer propagandagépezete a rendezvény keretében igyekezett összekapcsolni a ’48-as forradalomra emlékező március 15-ét az 1919. március 21-i Tanácsköztársaságról és az 1945. április 4-i fasiszta megszállás alóli felszabadulásról való megemlékezéssel.
Az 1956-os forradalom leverése után március 15. félelmetessé vált a hatalom szemében. Kádár kormánya 1956 decemberében rendeletileg visszaadta március 15-e nemzeti ünnep rangját, de 1957-ben ismét, öt nappal az ünnep előtt, mégis munkanappá nyilvánították, csak az iskolákban volt tanítási szünet.
A hatvanas évek elejétől iskolai ünnepségeket ugyan már országszerte tartottak, ám a felnőttek számára továbbra is munkanap volt a forradalom évfordulója.
1987. december 15-én az MSZMP ismét piros betűs ünneppé minősítette március 15-ét; az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben pedig hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította.
Csillámlemez és az asszonyok
- Hogyan boldogulsz a csillámlemezzel?
- Most éppen nem valami jól. Meg kellene igazítatni az induktor órámat. Nézd meg, hátha te jobban értesz hozzá.
Az örménykúti asszonyok között hangzik el mind gyakrabban ilyen párbeszéd. Néhány héttel ezelőtt azt sem tudták, hogy mi fán terem a csillámlemez vagy az induktor óra. Zöldi Lukács, az Egyetértés Tsz elnöke sem tudta. Azt viszont nagyon is, hogy valamilyen kiegészítő munkát kell felkutatnia, mert sokan és többször kérték ezt a téli időszak közeledtével. Elment hát kilincselni a különböző gyárakba, Pestre is és máshová is. Elsősorban a mintegy 25 csökkent munkaképességű férfinak való munkát szeretett volna felkutatni. Az Egyesült Izzóban, egyéb híján, a fürge asszonykezeknek való csillámlemez-hasítást és csiszolást ajánlották. Zöldi Lukács kissé ijedten fogadta az ajánlatot, mert ismeretlen volt előtte a csillámlemez is és a művelete is. De már bosszantotta az addigi sok hiábavaló próbálkozás. Ezért nemcsak nézte, hanem alaposan ügyelte is az ezzel foglalkozók minden mozzanatát.
- Bár messze van Örménykút - mondták az üzem vezetői -, de azért megpróbálunk segítségükre lenni. Küldjenek fel néhány asszonyt pár napra tanulni, aztán majd meglátjuk a többit.
Kiderült, hogy nem tudnának szállást biztosítani. Zöldi elvtárs azonban nem akart üres kézzel hazajönni. Kért hát 20 kiló csillámlemezt és három induktor órát azzal, hogy ő majd betanítja az asszonyokat. Így is történt. Negyvenhét érdeklődő asszony előtt zajlott le a bemutató és mindjárt 35-en vállalkoztak közülük az ismeretlen feladatra. A következő lépésként 25 induktor órát és 10 mázsa csillámlemezt hoztak le Pestről. Az asszonyok odahaza egymagukban vagy a szomszédjukkal összefogva hasogatják, csiszolgatják a csillámlemezt, mind nagyobb gyakorlattal. Úgyannyira, hogy április 1-ig már el is akarnak számolni az első 10 mázsa késztermékkel. Kilónként 50 forintot kapnak érte. Nem sok ez, mert hiszen egy kiló elkészítése napi 8-9 órát vesz igénybe. Ám így is kedvet kaptak hozzá az új iránt fogékony örménykúti asszonyok, s nem is akarnak többen félbehagyni vele.
Mai kommentár: A megyei pártlap nagyon pozitív folyamatnak állítja be az örménykúti történetet. Azonban, ha jobban belegondolunk sokkal inkább szomorú esettel állunk szembe. A településen élők kiegészítő munkát kértek, melynek oka vélhetően az volt, hogy nem tudtak megélni a keresetükből. A tsz-elnök elvtárs nyakába veszi az országot és munkalehetőséget keres és talál is a fővárosban. Viszont a betanulásra nem tudnak felutazni az örménykúti asszonyok, mert nem tudnak hol aludni. Így az elnök tanulja mg a munkafolyamatot és adja tovább az otthoniaknak.
Egyébként a csillámlemezeket elektromos szigetelőként és kondenzátorokban dielektrikumként használják.
Rövid hírek
- ARANYLAKODALMAT ÜNNEPELT Csanádapácán gyermekei és unokái körében Mészáros István és felesége. Ötven évvel ezelőtt, 1919 februárjában kötöttek házasságot. A családi esemény a község közös ügye volt, hiszen Csanádapácán első ízben rendeztek ilyen ünnepséget. Az idős házaspárt a községi tanács és a tsz ajándékokkal is köszöntötte.
- VENDÉGLÁTÁS ÉS IDEGENFORGALOM címmel ma délelőtt a MEVDOSZ békéscsabai kiállítótermében nyitják meg a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat szocialista brigádjainak kiállítását. A Kossuth étteremben cukrászati és hidegkonyhai árubemutató nyílik. A kiállítás március 23-ig várja a látogatóit.
- KÖZSÉGI TANÁCSÜLÉSEK. Ecsegfalván, Biharugrán és Körösújfalun ülést tartottak a községi tanácsok. Körösújfalun a községi népművelés helyzetét, Biharugrán a tanácstagi beszámolók eredményeit, Ecsegfalván pedig a lakóházépítések problémáit vitatták meg.
- 16 ÉVESEK BALJA. Ma este a békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában és a Megyei Művelődési Házban rendezik meg az első ízben személyi igazolványt kapó 16 éves fiatalok bálját.
- CSABACSŰDÖN a kereskedelmi ellátás javítására a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ két ütemben egy 32x7 méteres üzletházat épít. Az áruház élelmiszereket és háztartási cikkeket árusító részét még az idén megnyitják.
- A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG állama és jogrendszere, azok hatása jogalkotásunkra címmel dr. Sík Ferenc docens tart előadást március 17-én, hétfőn 17 órakor a TIT Békéscsabai Értelmiségi Klubjában.
- NOBEL-BÉKEDÍJRA JELÖLTÉK. A nemzetközi megértés terén szerzett érdemeiért az idei Nobel-békedíjra jelölték az egyetemes Eszperantó Szövetséget, amelynek székhelye Rotterdam, s amelynek több mint 80 országban vannak tagjai.
- TÍZEZER FORINT összegű társadalmi munkával segítették a füzesgyarmati mozi dolgozói a község filmszínházának külső és belső felújítását.
- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG festői tájain címmel, vasárnap este Medgyesegyházán Béres István tart előadást az ország-világjárók baráti összejövetelén.
- MEZŐGAZDASÁGI gépészmérnök állást változtatna, 17 éves ipari, 2 éves állami gazdasági gyakorlattal. „Lakás szükséges” jeligére a gyulai hirdetőbe.
- ÉRTESÍTÉS! A Békés megyei Tanács Kórházának (Gyula), valamennyi osztályán, tehát a gyermekosztályon is (volt gyermekkórház), az influenzajárvány elleni védekezés miatt a beteglátogatás 1969. március 16-tól további intézkedésig szünetel. A betegekkel kapcsolatos felvilágosítást kibővített információs szolgálat útján biztosítjuk. Igazgató főorvos.
- TANULÓT felveszek. Bagi kelmefestő, Békéscsaba, Jókai u. 50.
- REMBRANDT-ÉV. Rembrandt halálának 300. évfordulója alkalmából, október 4-én világszerte kiállítások nyílnak meg Közülük a legjelentősebb kétségtelenül az amsterdami Rembrandt-házban Ryks Múzeum által rendezendő kiállítás lesz.
- A KÖRÖSÚJFALUI KÖNYVTÁRNAK jelenleg 110 olvasója és 2888 kötet könyve van. Remélhetjük, hogy év végére mind a könyvállomány, mind pedig az olvasók száma növekedni fog
- KELLEMES ORVOSSÁG. Az ausztráliai fogorvosok azt ajánlják pácienseiknek, hogy igyanak teát és sört, mert bőven tartalmaznak fluort, ami óvja a fogakat. Ismeretes, hogy a fluor a fogszuvasodás legádázabb ellensége.
- ÉRTESÍTJÜK horgásztársainkat, hogy a BHSE március 18-tól a keddi napokon tartja klubestjeit a Luther utca MEDOSZ- székházban. Vezetőség
- TÖBB MINT FÉLMILLIÓ forintot fizetett ki februárban az Állami Biztosító kárrendezés címén az orosházi járásban.
- ÜNNEPI KISZ TAGGYŰLÉST tartanak március 18-án az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai kultúrtermében a kereskedelmi szakmában dolgozó KlSZ-fiatalok.
- A BÉKÉSCSABAI KÓRHÁZ valamennyi osztályán - tehát a Bartók Béla úti gyermekosztályon is - 1969. március hó 15-től a további intézkedésig a beteglátogatás szünetel.
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes hogy március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójának egyik kulcsszereplőjének neve mindössze a mínuszos hírek között szerepelhetett „Kossuth étterem” formában.
A meghirdetett beteglátogatási tilalom a gyulai kórházban indokolva van, a békéscsabai esetében viszont nincs. A megyeszékhelyen nem kötik az ember orrára, hogy miért. Ne foglalkozzon vele, nem az ő dolga. Amennyiben pont akkor szült a felesége, vagy egy fontos műtétből akkor ébredezett az édesanyja, hát akkor – mai nyelven szólva – megszívta, vagy úgy járt.
Egy fotó
Az 1969. március 15-ei Békés Megyei Népújságban egyetlen a térség életét, társadalmát bemutató fotót sem tartalmazott. Az egyetlen felvétel a lap 4. oldalán jelent meg Felfújható mentőcsúszda címmel és egy amerikai újítást mutatott be. A képaláírás: Repülőgépek kényszerleszállásakor rendkívül fontos, hogy az utasok minél hamarabb elhagyják az utasteret, ugyanis a gép kigyulladásénak, robbanásának a veszélye áll fenn. A modern utasszállító gépek ajtajai olyan magasan vannak a földtől, hogy a kiugrás rendszerint balesettel végződik.
Amerikai szakemberek olyan gumiból készült csúszdát szerkesztettek, amely összegöngyölt állapotban a repülőgépajtó küszöbének belső részéhez erősíthető. Baj esetén az ajtó megnyitásakor a csúszda szétnyílik, önmüködőleg megtelik levegővel, megfeszül; mindez a tíz másodpercen belül megy végbe. A kísérletek során a 495 férőhelyes Jumbo típusú utasszállító gépet 6 perc leforgása alatt sikerült kiüríteni, egy csúszda segítségével. Amennyiben a gép minden ajtaja el van látva mentő csúszdával, mintegy másfél perc alatt mindenki elhagyhatja a gépet.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
