A nap sztorija – Ez történt 1969. május elsején, Békés megyében

2019. május 1. 12:12 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 1-jén megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, valamint a kor örömét, bánatát megélő emberek izgalmas világába. Ma a gyulai május elsejék szóvivőjének visszaemlékezései, egy kubai könyvtárosnő Békés megyei látogatásáról szóló tudósítás, továbbá a „Fekete Párduc”, vagyis Grosics Gyula békéscsabai edzésbemutatójáról szóló beszámoló kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Május elsejék a tribünről

 

Volent Zoltán, a Gyulai Jókai Kultúrotthon igazgatója 13. premierjére készül. De most is épp olyan izgatottan, mint 1957-ben az elsőre. Akkor a városi pártbizottság felkérésére vállalta el, hogy a tribünön felállított mikrofon előtt kommentálja a felvonuló gyárak, üzemek, hivatalok, iskolák érkezését. A színész, a konferansz, a szónok és sok-sok szakma értőjének kellett lennie ahhoz, hogy hűen vissza tudja adni, szinte helyszíni közvetítés formájában azok számára is, akik nem voltak olyan szerencsések, hogy a tribün mellett vagy körülötte tudjanak elhelyezkedni.

Kimerítő, több órás munkájában akadnak derűs epizódok is, amelyekre most már szívesen emlékszik vissza.

Ilyen volt, igaz még az első „fellépésénél”, amikor az előre megírt szöveg szerint ismertette a sorrendben felvonulókat, de szervezési hiba folytán változás állott be és a bejelentett gyermek-védőnő-képző iskola hallgatói helyett nagy bajuszú, termelőszövetkezeti juhászok jöttek kosokat vezetve, általános derültséget okozva a több ezer nézőnek.

Vonulnak a gyulaiak (forrás: gyulaanno.hu/Ungvári Sándorné, Papp Márta)

Ha valaki, úgy a konferansz le tudja mérni a 12 év változásait. Elég megemlíteni, hogy míg régebben üde színfoltként hatott a motor-kerékpárosok, kerékpárosok színes papírszalaggal díszített járműveinek a felvonulása, addig most a szépen kifényesített maszek gépkocsik parádéja jelent élményt. Különösen örvendetes, hogy a múlt évben megjelent 80 személykocsi gazdája túlnyomó részben termelőszövetkezeti paraszt volt.

Változott a divat is.  Jó néhány évvel ezelőtt a hölgyek, asszonyok még a korzón mutatták be legújabb ruhájukat, most jó alkalom erre a május elseje, ahol nagyobb publikum előtt tarthatnak divatbemutatót. Ebben példával járnak elöl a termelőszövetkezetek lányai, asszonyai. Ma már csak elvétve lehet csizmás felvonulókkal találkozni. S nemcsak a részvevők, Gyula is sokat csinosodott. Szökőkutak, szobrok, új parkok fiatalítják az öreg várost.

Csak azt sajnálja Volent Zoltán, hogy a gépek lassan kiszorítják a mindig nagy sikerű lovasbandériumokat és szeretné, ha a régi május elsejék színpompás tűzijátékai újból méltóan zárnák be a munkásosztály nagy ünnepét.

B. O.

Mai kommentár: Az 1969. május elsejei Békés Megyei Népújságban ismét túlcsordult a vörös színű romantika. Olyan szalagcímek jelentek meg bekeretezve, legalább 30-as betűvel szedve, mint "Éljen május 1., a munkás nemzetköziség forradalmi harci egysége!", vagy "Testvéri üdvözlet a Szovjetuniónak, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek!" és "Éljen a szocializmust építő magyar nép!" A munkásosztály nagy ünnepét dicsőítő anyagok között találtunk egy igazi gyöngyszemet, mely Volent Zoltán gyulai visszaemlékezéseit sűrítette egy jegyzetbe. A Kultúrotthon igazgatója közvetítette a fürdőváros május elsejei felvonulást a tribünről. Több megmosolyogtató emlékről olvashatunk, de a legjobbat muszáj szó szerint idézni: „Jó néhány évvel ezelőtt a hölgyek, asszonyok még a korzón mutatták be legújabb ruhájukat, most jó alkalom erre a május elseje, ahol nagyobb publikum előtt tarthatnak divatbemutatót. Ebben példával járnak elöl a termelőszövetkezetek lányai, asszonyai. Ma már csak elvétve lehet csizmás felvonulókkal találkozni.” Kérem szépen ez a három mondat 2019-ben is zseniális.

 

Kubai könyvtárosnő Békés megyében

 

Rokonszenves kubai vendég látogatta meg megyénk könyvtárait. Olga Hernandez Guevara könyvtárigazgató két napig tartózkodott Békés megyében. Elismerően nyilatkozott könyvtáraink ellátottságáról és szervezettségéről, amely magasabb színvonalú, mint Kubában; bár az ottani új könyvtárak szebbek és alapterületileg is nagyobbak a mieinknél. Cienfuegos, ahol Guevara elvtársnő vezeti a könyvtárat, Havannától 300 kilométerre van, 120 ezer lakosú város, de csak 42 ezer könyvvel rendelkezik és ez jellemző a többi hat tartományi könyvtárra is.

Ők nem találkoztak Olga elvtársnővel (forrás: FORTEPAN/Péterffy István)

Békéscsabán kívül Gyula, Sarkad, Békés, Mezőberény és Endrőd könyvtáraiban tett látogatást, mindenütt kollegiális szeretettel fogadták. A véle utazó tolmács alig győzte fordítani a kérdéseket és válaszokat. Érdekességként említette a kubai könyvtárak nagy alakú festményreprodukciós gyűjteményét, melyeket szintén kikölcsönöznek egy hónapi időtartamra és igen sok esetben az otthonok falaira kerülnek, később cserélik őket.
Megelégedéssel tapasztalta, hogy járási és községi könyvtárainkban jobban megtalálhatók a kubai szépirodalom művei, mint náluk, - néhány klasszikustól eltekintve, - a magyarok. Alejo Carpentter, a mai kubai prózairodalom legjelentősebb alakja mellett több kötettel szerepelnek könyvtárainkban a fiatal és családregényeiről nevezetes Lisandro Otero, Jorge Cardoso és a neves költő Nicolás Guillén művei. Örömmel vitte el hírét, hogy a gyomai Kner-nyomdában készült a „Cápauszonyok” c. kubai elbeszélés-gyűjtemény, amely elegáns kiállításában is reprezentálja Kuba mai irodalmát.

Balogh Ferenc

Mai kommentár: Bájos kis történet a kubai könyvtárvezető elvtársnő Békés megyei látogatásáról, aki hanyatt esett attól, hogy járási és községi könyvtárainkban jobban megtalálhatók a kubai szépirodalom művei, mint náluk Kubában.
Gondoljunk bele, hogy ebből a históriából Tar Sándor, Csalog Zsolt, vagy Kersztury Tibor milyen zseniális novellát írt volna.
Nagyon sajnálatos, hogy nem derül ki az anyagból, hogy Olgának van-e bármilyen köze a nagy Che-hez vagy csak szimpla névrokonságról van-e szó.

 

A „Fekete Párduc” edzésbemutatója Békéscsabán
Háromszázan voltak kíváncsiak Grosics Gyulára

 

Hétfőn délután mintegy 150 labdarúgó szakember, edző és ugyanennyi érdeklődő hallgatta végig Békéscsabán Grosics Gyula hatvanegyszeres válogatott kapus elméleti és gyakorlati előadását a kapusok korszerű edzéséről. Ott volt a hallgatók soraiban megyénk különböző osztályú csapatainak számos kapusa is.

- Nem oktatni jöttem, hanem azokat a tapasztalatokat szeretném átadni, amelyeket sportolói pályafutásom alatt szereztem és meg vagyok győződve annak eredményességéről - kezdte előadását az egykori „Fekete Párduc”.

- Egy-egy hosszabb időszak mindig „terem” kivételes tudású kapusegyéniségeket. Így volt ez az angol Robinsontól Jasinig. A kapus soha nem a 11. játékos a csapatban, hanem ennél lényegesen több, - különleges feladatot teljesít. Éppen ezért edzését jóval komolyabban és szakszerűbben kell végezni, mint ahogy azt teszik. Feltétlen szükséges, hogy hetenként legalább egyszer hosszabb ideig külön is foglalkozzanak vele, összetett védési gyakorlótok formájában - mondta.

Néhány arc a lelátón helyet foglaló 300 szakember és érdeklődő közül. Az első sorban Benedek Gyula, Kőszegi László, Putnoki Elemér, mögöttük Szita László, Mitykó András, Sipos András, feljebb Kisfalvi Laci figyeli a bemutatót.
(forrás: Békés Megyei Népújság, 1969. május 1./ Baranyai Kálmán)

Ugyancsak rendszeresen szerepeltetni kell a kapust mezőnyjátékosként is. Nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztem a mezőnyből. (Köztudott, hogy Grosics szinte „negyedik hátvédet” játszott).

A kapuvédők edzésadagját mindig egyénre kell méretezni - hangsúlyozta Grosics Gyula

Egy megyei II. osztályú edző megkérdezte.

- Ha nehéz fizikai munkát végez a játékos, hogyan alakuljon a terhelés?

- A megterhelést csak addig lehet fokozni, amíg az fáradtságot nem okoz. Rendszeres edzéssel úgy is emelkedik a teljesítőképesség - hangzott a válasz.

A sok egyéb mellett ez is helyet kap a hallgatók jegyzetfüzetében.

Ezután előkerültek a labdák és a meghívott kapusokkal elkezdődött a gyakorlati bemutató. Bemelegítés után páros ruganyosság és erőfejlesztő gyakorlatok következtek, majd éles szögből közelről-távolról kellett védeni Grosics bombáit.
Egy érdekes összetett gyakorlat a sok közül: kapura ívelt, magas labda hárítása úgy, hogy a kapus a lövés pillanata előtt már kiindul a kapuból, tehát visszafelé vetődve kell védenie.
Az értékes bemutató után számos kérdés hangzott el a látottakkal kapcsolatban, melyre a neves sportember részletesen válaszolt.

Mai kommentár: Az MSZMP megyei pártlapjának feltűnően távolságtartó, sőt, rideg beszámolója az olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusának békéscsabai látogatásáról nem véletlen. Köztudott, hogy Grosics Gyulának számos összetűzése volt a kommunista, majd szocialistává váló rendszerrel. Több alkalommal próbált disszidálni, ami miatt két évre eltiltották a válogatottságtól. Többek között megvádolták hazaárulással és kémkedéssel. Az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért és az ország elhagyása miatt azzal büntette az állam, hogy többé nem szerepelhetett a Honvéd csapatában. Grosics Gyulának később a sors igazságot szolgáltatott, hiszen 1998-ban megválasztották "Az évszázad legjobb magyar kapusának", 1999-ben pedig a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé került.
A „Fekete Párduc” nevet azért kapta, mert ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán.

 

Egy fotó

 

Mai fotónk az 1969. május 1-jei Békés Megyei Népújság hátoldalán jelent meg Eltűnik a tó címmel. A felvétel képaláírást is kapott: Sarkad határában eddig sok bosszúságot okozott a község szélén lakóknak a mocsaras, lápos terület, Most gátat emelnek és a túlsó oldalán levő mocsaras területet lecsapolják.

 

 

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

Életmód

Két Békés megyei fürdő vesz részt a Strandok éjszakáján

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját, a 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte – mondta el a szentendrei V-8 Uszoda és Szabadidő Központban tartott keddi sajtótájékoztatón Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke.
16:05
FEL