A nap sztorija – Ez történt 1969. május 27-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 27-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma egy érdekes, Békés megye tejfogyasztásáról szóló gazdasági beszámolóra, egy eleki női fodrászt bemutató jegyzetre továbbá néhány rövidhírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Naponta 35-40 ezer liter tej – Visszaveszik a kimaradt árut – Negyvenhatféle sajt raktáron, de a költőkkel hiányoznak a különlegességek

“Tejtermelésben országosan előkelő helyet foglal el megyénk, s hogy ebből nálunk mi jut a lakosságnak, milyen az ellátás, a minőség, a választék, ezt kutattuk beszélgetve a tejipari vállalat képviselőjével, boltok vezetőivel és vásárlókkal.

A Hajdú megyei Tejipari Vállalat békéscsabai üzemében Tóth Imre üzemvezető többek között elmondotta, hogy néhány évvel ezelőtt sok panasz volt a tej- és tejtermékek ellátására, főleg falun, de a városokban is. A gazdaságirányítás új rendszere azonban komoly változásokat hozott, mégpedig örvendetesen a termelők és a fogyasztók javára.

Új kapcsolatok alakultak ki a termelőgazdaságok, a kereskedelem és a tejüzem között. Ennek természetesen a fogyasztó látja hasznát, hiszen a fő cél: minél több, jobb minőségű árut szállítani gyorsan és frissen a boltokba.

Az új kapcsolat a termelőkkel már a szerződések megkötésénél kezdődött. A tejipar – eltérve a korábbi gyakorlattól – egyenjogú félként tárgyalt a gazdaságokkal és számukra előnyös szerződéseket kötött. Ennek eredménye, hogy most százszázalékosan teljesítik vállalt kötelezettségüket sőt, ha sürgősen igényel az üzem tejet, terven felül is. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 8,1 százalékkal több tejet szállítottak a gazdaságok az idén. Naponta 35-40 ezer liter érkezik a csabai üzembe, melyet aztán innen továbbítanak a kereskedelemnek, feldolgozó üzemeknek, egy részét pedig itt értékesítik. Orosháza és Szarvas kivételével – ezek Csongrád megyéhez tartoznak – az egész megye ellátását ez az üzem biztosítja. Tejet viszont csak Békéscsaba és Békés kap, naponta 15-17 ezer litert, megyénk egyéb helyiségeit a tejcsarnokok útján most már a termelőszövetkezetek látják el. Meg kel jegyezni, hogy ma már a tejcsarnokok 60 százalékát a tsz-ek üzemeltetik, s ez lényegesen megkönnyítette a lakosság igényelnek kielégítését. A tejtermékeket pedig kizárólag az üzem szállítja a megye valamennyi boltjába.

 

Vaj csomagolása (forrás: pinterest.com)

 

Hajnali hangverseny

Már hajnali 3 óra előtt megkezdődik az üzemben a járművek, kannák és üvegek „hangversenye”. A környező lakók bizonyára nem örülnek ennek a csöppet sem kellemes zajnak, de valószínű, hogy megértik: a családok asztalára másképp nem kerülhetne már korán reggel friss tej. Békéscsabán naponta 102-106 helyre viszik a palackos vagy kannatejet és tavaly óta már rendszerint kétszer. A délutáni tejszállítás körül az elmúlt évben persze parázs viták zajlottak. A boltok vezetői idegenkedtek ettől, félvén, hogy rajtuk marad az áru. A kezdeti nehézségek után viszont kiderült, hogy ez a módszer bevált. A kimaradt tejet a vállalat visszaveszi, s így a boltokat nem éri károsodás.

Sajnos, nem mindenütt élnek ezzel a lehetőséggel még most sem. Kőrutunk során éppen a békéscsabai 53-as számú önkiszolgáló-boltban tapasztaltuk, hogy az előző napról kimaradt tejet nem küldték vissza. Az indok: a vállalat csak egész rekeszt vesz vissza, 16 üveggel, nekik pedig 14 maradt. A másik kifogás, hogy délután 5-ig kell bejelenteni a visszárut, s mivel este 8-ig tartanak nyitva, ekkor még nem tudják mennyi marad.

Kiderült azonban, hogy a vállalat minden különösebb bejelentés nélkül visszaveszi az előző napról kimaradt tejet, akár 4-5 üveget vagy éppen 8-10 rekeszt. Nem is kell előzőleg szólni, csupán, mikor a friss áru érkezik, vissza kell küldeni az előző napit. Az idén eddig 3922 liter palackos és 4405 liter kannás tejet vettek így vissza. A boltok tehát nem kötelesek árusítani előző napi tejet, s természetesen a vevők sem kötelesek ilyet megvenni. A fenti eset csupán kényelmességre vall.

 

A jó sajtnak is kell cégér

A beszélgetések során a vásárlók közül többen kérdezték, miért nincs fél- és negyedliteres üveges tej. A kérdést továbbítottuk, s a válasz: az igényről tudnak, sajnos töltőgép híján ezt egyelőre nem tudják teljesíteni. A Gyulai Tejporgyár rekonstrukciója után valószínűleg megoldható. De addig is próbálkoznak egy ideiglenes megoldással. A megyei tanács kereskedelmi osztályával történt megállapodás szerint, amikor elkészül az új tejüzem Szegeden, onnan hozatnak kisméretű üveges tejet. Sajnos időpontot, hogy ez mikor valósul meg, az üzem vezetője nem tudott mondani.

A tejtermékellátásról megtudtuk, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva túróból 11,4, .tejfelből 14,7, tejszínből 29,9 százalékkal emelkedett a fogyasztás. Az utóbbi különösen szembetűnő, s ezt az is elősegítette, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, ma már a kimaradt tejszínt is visszaveszik. A baj csupán az, hogy a boltok egy részében hűtőgép híján nem tudják kellő hőmérsékleten tartani. Ez különösen falun tapasztalható, éppen ezért a vállalat a fogyasztási szövetkezetek boltjainak – természetesen törlesztésre – 37 hűtőgépet bocsátott rendelkezésére. Most pedig négy tejszínhabverő gépet is kíván vásárolni hasonló céllal.

A tejtermékek fogyasztásának növekedését bizonyítja az is, hogy az előző év hasonló időszakában 13 millió 613 ezer, az idén viszont 14 millió 674 ezer forint értékű árut adtak el. Nőtt a kereslet a sajtok iránt. A békéscsabai Csemegeboltban például 40 százalékkal emelkedett az eladás, s hasonló a tapasztalat más boltokban is.

Sajnos, hiányosságok itt is vannak. Egyetlen boltban sem találtunk 25-30 féle sajtnál többet, nem mintha ezt keveselnénk, de a tejipar raktárában 46 féle található. Az újdonságokat kevésbé rendelik; mondván a fogyasztók nem igénylik. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a jó sajtnak is kell cégér. Bizonyíték a bemutatók, sajtkóstolók sikere, melyek után általában ugrásszerűen nő a fogyasztás. Megyénkben az idén hét helyen tartottak bemutatót és kóstolót.

 

Új üzem kellene

Az igények növekedése máris okoz nehézségeket, bár ezek még csak kis mértékben jelentkeznek. Szükség lenne az üzem bővítésére, azonban ez csak részmegoldás lenne, hiszen az a hely, ahol most működik, jelenleg is kicsi, s a bővítési lehetőségek korlátozottak. Új üzem kellene, mert ez előbb-utóbb nem felel meg a követelményeknek, ilyen körülmények között egy-két év múlva nem fogják kielégíteni az igényeket.

Ha a statisztikát nézzük, és a rohamos emelkedést figyelembe vesszük, akkor láthatjuk, mennyire indokolt ez a kérés. Most ugyanis majdnem egy nap alatt fogy annyi tej, és tejtermék megyénkben, mint 10 évvel ezelőtt egy egész évben. A választék bővülésével, valamint a propaganda hatására várható, hogy az elkövetkező években még nagyobb lesz.

Kasnyik Judit

 

Mai kommentár: Rendkívül érdekes gazdasági beszámoló Békés megye 1968-69-es tej és tejtermék fogyasztási szokásairól. Ebből az anyagból is kiderül, hogy a központi tervutasítás rendszerre sem az üzemeknek, sem a fogyasztóknak nem volt megfelelő – mégis működtették további 20 esztendeig. 2019-ből nézve egészen megdöbbentő, hogy a következő mondat: „A tejipar – eltérve a korábbi gyakorlattól – egyenjogú félként tárgyalt a gazdaságokkal és számukra előnyös szerződéseket kötött.” Joggal merül fel bennünk a kérdés: Milyen félnek tekintette korábban a tejipar a gazdaságokat? Mai tudásunkkal el sem hisszük, hogy volt időszak, amikor a boltok egy részében nem volt hűtőgép és ettől függetlenül elfogyott az árú.

 

Eleki kisiparos

“Nem ismertem még akkor, amikor a KIOSZ megyei választmányának egyik ülésén felszólalt. Csak annyit tudtam róla, hogy Baumann Ferencnek hívjak és Eleken női fodrász. Értelmes. okos felszólalásával hívta magára a figyelmet. A szünetben aztán tréfásan megkérdeztem tőle:

– Talán csak nem Ciceró tanítványa volt?

Kiderült, hogy igen jó ismerője a kisiparos életnek. A KIOSZ Országos Választmányának és az ennek keretében működő munkaszervezési bizottságnak, továbbá a KIOSZ Békés megyei vezetőségének, sőt a mestervizsgáztató bizottságnak is a tagja.

 

Kellékek (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

 

Megfelelő tájékozottsággal rendelkezik tehát ahhoz, hogy a kisiparosok tevékenységével, kötelességeivel és jogaival kapcsolatban helyesen fejtse ki a véleményét. Az ismeret pedig párosul nála a kellő általános műveltséggel. Felnőtt fejjel, önszorgalomból elvégezte a gimnáziumot és sikeresen leérettségizett.

Különben is tehetséges ember. Mint inas, a legjobbak közé tartozott, majd egy budapesti tanonc-továbbképző első tanulója volt. A felszabadulás előtt így sikerült bejutnia az egyik belvárosi fodrászszalon tizennegyedik segédnek.

A háborús idők vetettek véget ottani tevékenységének és csak 1947-ben tért haza, Elekre. Kölcsönt szerzett és üzletet nyitott.
Akkor fogott neki a tanulásnak, s mielőtt a gimnáziumot megkezdte, még az általános iskola 1-8. osztályát is el kellett végeznie.

Nemrég Eleken találkoztunk újra. Kíváncsiságból is megnéztem, hogy milyen lehet a fodrászüzlete egy olyan kisiparosnak, akinek több társadalmi funkciójánál fogva is példát kell mutatnia. A látottak alapján olyan vélemény alakult ki bennem, hogy nincs szégyenkezni valója
Rend, tisztaság van a jól felszerelt üzletben és nem elhanyagolt a portál sem.

Mondja is:

– Igényesek az eleki asszonyok és lányok. Ebből a szempontból már nincs különbség falu és varos között. Reggeltől estig, még vasárnap délelőtt is nyitva tart. Mindenki akkor szépítkezhet, amikor ideje van rá.

Az a véleménye, hogy a kisiparosnak elismerést kell kivívnia. Lehet-e gyenge minőségű, rendetlen üzlettel, elhanyagolt portállal? Ahhoz pedig, hogy tépést tudjon tartani a fejlődéssel, rend- szeresen tovább kell tanulnia. Így válik képessé arra is, hogy valami újat produkáljon.

Nem egy szép siker vagy találmány fűződik kisiparos nevéhez. Békés megyében is van egy- kettő, aki szakmai körökben elismert emberré vált.
Mindezek mellett a társadalmi életbe is jobban be kell kapcsolódniuk az elszigetelődés nem vezet jóra és nem használ ennek a rétegnek sem.

A kisiparosokra szükség van, hasznos, sőt nélkülözhetetlen a munkájuk a lakossági szolgáltatásban.

Nem bizonytalan tehát a helyzetük azoknak, akik – mint más dolgozók – teljesítik az állam iránti kötelességüket- Ebből ered. hogy érdemes több gondot fordítaniuk az üzletük fejlesztésére, korszerűsítésére. Ne csak „vegyenek” ki belőle, hanem fektessenek is bele’ pénzt, hogy versenyképesek legyenek. Tudjanak jobb minőséget elérni és olcsóbban dolgozni, aminek végeredményben nemcsak ők, hanem a lakosság is, hasznát látja.

Ilyen kérdésekről beszélgettünk Baumann Ferenccel, az Eleken töltött rövid idő alatt.

– Ez tehát a „hitvallása”? – kérdeztem tréfásan tőle végül is, amire ő igennel válaszolt. És láttam rajta: örült, hogy ennek az újságban, a nagyobb nyilvánosság előtt is hangot adhat.

És hogy nem „bagoly’ mondja a verébnek”, azt az üzletében látottakon kívül az is bizonyítja, hogy két ízben ismerték már el a jó munkáját.
Megkapta a Szakma Kiváló Kisiparosa és a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt.

EGY kis büszkeség tölti el, hogy a lányát és a fiát is taníttatni tudja. A lánya most fejezi be az orvosi egyetemet, a fia harmadéves gépészmérnök hallgató. Nem csekély költséget jelent számára, s a pénzt meg kell keresnie. Persze azért szereti is a szakmáját.”

Pásztor Béla

 

Mai kommentár: Bájos és aranyos jegyzet Pásztor Béla tollából Baumann Ferencről az eleki női fodrászról. A pozitív kicsengésű történet azért érdekes a megyei pártlap hasábjain, mert a kisiparosok a magánvállalkozást képviselték egy olyan országban, egy olyan rendszerben, melyben ezt nem nézték jó szemmel. A Baumannhoz hasonló vállalkozók kénytelenek voltak belépni a Kisiparosok Országos Szövetségébe, csak így működtethették vállalkozásukat. A többség befizette a tagdíjat és egyéb kötelezettségét, de semmilyen sorsközösséget nem vállalt a szövetséggel. Reméljük, hogy az eleki mester gyermekeinek már könnyebb élete volt és van.

 

 

Rövid hírek

– FILMVETÍTÉS. Május 27-én, ma délután 16.30 órakor Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában közlekedési kisfilmek bemutatóját tartják.

– VIETNAMI ÉS KOREAI VENDÉGEK. A békehónap keretében a Hazafias Népfront meghívására május 29-én Gyulára vietnami vendégek, május 30-án pedig Békésre koreai vendégek érkeznek. Mindkét helyen békegyűléseket is tartanak.

A képzés eredménye (forrás: FORTEPAN/Bauer Sándor)

– ÚJ SPORTTELEPET ALAKÍTANAK. Gádoroson a sporttelep jelenleg a kultúrház mögötti futballpályából áll. Új létesítmény kialakítása folyamatban van. a megfelelő épületrendszer – kielégítő fürdési lehetőséggel – elkészült. A pályát ez év végén vagy a jövő év elején adják át, a munkálatok elvégzéséhez a községi tanács vb. ötezer forint támogatást biztosít.

– ANKÉTOK. Megyénkben folyamatosan rendezik meg az óvodai ankétokat, szakmai továbbképző előadásokat az óvónők részére. Járásonként 2-3 helyen szerveztek már eddig ilyen összejöveteleket.

– KONFERENCIA mezőgazdasági kisvárosok fejlesztéséről. Május 29-én, 30-án és 31-én Orosházán, a városi tanács, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a TIT konferenciát rendez a mezőgazdasági kisvárosok fejlesztésének építészeti problémáiról a városi tanács nagytermében. A tanácskozáson több város képviselői is részt vesznek.

– MEGJELENT. Földes Mihály: A parancs című regénye, mely egy hivatásos tiszt, Marassfy Albin vezérkari százados történetén keresztül eleveníti fel az őszirózsás forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság időszakát. A történet az ellenforradalmárok börtönében fejeződik be.

– FELROBBANT EGY AUTÓBUSZ. A mexikói Oavaca városa közelében egy zsúfolt autóbusz felrobbant és lángba borult, amikor vezetője egy égő erdőn áthaladó országúton vezette át a kocsit. A 31 utas égési sebeket szenvedett közülük 9 súlyos állapotban van. Az erdőtűz ezen a részen már 3 napja tombol.

– A GYŐZTES ÚTTÖRŐK. A KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlaját vasárnap adták át a gyomai 2-es számú általános iskola 2048-as II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapatnak. A gyomai úttörők kiváló munkáját jutalmazták ezzel a nagy elismeréssel. Az ünnepségen, ahol a kisdobosokat és úttörőket is avatták, részt vett Várai Mihályné, a KISZ megyei bizottságának titkára.

– TALAJJAVÍTÁS. Digózással 4500, kémiai eljárással 8800 hold föld talajjavítását végezték el a gyulai járásban.

– GAZDAG FOGÁS. Milánóban nemzetközi gengszter bandát tartóztattak le. A csoport javarészt dél-amerikaiakból állt és bankrablásra specializálta magát. Összesen 740 millió líra értékű valutacsekkeket, ékszert, festményt és egyéb értékeket koboztak el tőlük.

– GYERMEKNAP ÖRMÉNYKÚTON. Nagyszabású gyermeknapi ünnepséget tartottak az örménykúti Béke Tsz központjában, amelyen vendégként részt vettek a szarvasi szlovák kollégium diákjai is. A mintegy 120 gyermek találkozóján szlovák és magyar dalok, énekkari számok hangzottak el. Záróaktusként a tsz megvendégelte az ünnepeiteket.

– TÁRSADALMI ÜNNEPSÉGEK. Az elmúlt évben 22 kisgyermeknek rendeztek névadót Almáskamaráson, valamint hét fiatal pár kötött esküvőt a társadalma szervek közreműködésével a községben. Az ilyen ünnepségek egyre népszerűbbek Almáskamaráson.

– ÓVODAI FELÜGYELŐK TANFOLYAMA. Június 10-től Szarvason a Felsőfokú Óvónőképző Intézetben 5 napos tanfolyamot rendeznek az óvodai felügyelők részére. Ezen a megyében dolgozó óvodai felügyelőkön kívül több vezető óvónő is részt vesz. A tanfolyam célja útmutatást adni a további munkához, s erősíteni a kapcsolatot a szarvasi intézettel.

– MEGSZERETTÉK. New Yorkban egy kutatás során megállapították, hogy a gyerekek valóban szeretik az iskolatévé adásait. Főleg azért, mert a tv-tanító sohasem ad föl leckét…

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve örömteli, hogy egyre komolyabb hangsúlyt fektettek a korszak szakemberei az óvodai vezetők képzésére, a gyermekek érdekében. Ma sem maradunk megmosolyogtató mínuszos politikai hírek nélkül. Látjuk magunk előtt, hogy milyen boldogok voltak a gyulai és a békési kisemberek, hogy vietnami és koreai vendégek érkeztek településikre. Arra pedig, hogy békegyűléseket is tartottak, – feltételezhetjük – hogy pezsgőt is bontott az összes gyulai és békési brigád. Persze, ha éppen kapható volt a gyöngyöző nedű a közeli üzletben.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. május 8-ai Békés Megyei Népújság 9. oldalán, a sportrovatban jelent meg Képek a gyulai mérkőzésről címmel.

A felvétel képaláírást is kapott: Ellesett pillanat a Gyulai MEDOSZ-KISTEXT mérkőzés szünetében. Szombati György, a MEDOSZ labdarúgók mestere taktikai utasításokat ad fiainak.

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,