A nap sztorija – Ez történt 1969. május 20-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 20-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a megye élelmezését felügyelő tanács üléséről szóló beszámoló, a BNV-n szereplő megyei vállaltok standjait bemutató képes riport, továbbá a Gyula 1969-es nyári programjait beharangozó írás kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Növekedett a kenyér és péksütemény fogyasztása – Elfogyott 34 millió liter
szikvíz

Új sütőüzemekre 22 millió forint – Élelmezésipari és tanácsi vezetők megbeszélése Békéscsabán

“1969. január 1-től a sütőipar, a szesz- és szikvízipar, valamint a baromfikeltető vállalat hatósági felügyeletét, tulajdonosi jogkörét a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya gyakorolja. Az átszervezés óta első alkalommal a múlt hét péntekén ültek le az elért eredmények értékelésére és az 1969. évi feladatok megbeszélésére az említett vállalatok és a megyei tanács vb vezetői. A megbeszélésen részt vettek a vállalatok igazgatói, főkönyvelői, műszaki vezetői, párt- és szakszervezeti titkárai. Megjelent Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnöke is.

Tervbe véve a fogyasztás (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

Az 1968. évi eredményekről és az 1969. évi feladatokról Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott értékelő előadást, melyben hangsúlyozta, hogy 1966-tól a kenyér és péksütemény-fogyasztás iránt megnövekedett a lakosság igénye. Tavaly megyei átlagban egy lakosra számítva majdnem 11,5 kilóval növekedett a kenyérfogyasztás. A négy sütőipari vállalat 45 üzeme jól látta el feladatát. Kihasználta a gazdaságirányítás adta lehetőséget, amely szerint kenyérboltok nyitására jogot kapott. Tavaly 23 új kenyérbolt nyílt, a legtöbb az orosházi körzetben.

A gyulai sütőipari vállalat az 1968. évi munkájáért elnyerte a Kiváló Vállalat címet, az orosházi és a békéscsabai sütőipar megkapta a megyei tanács dicsérő oklevelét. Az egy dolgozóra jutó teljes termelési érték meghaladta a 390 ezer forintot, s ez 3 százalékkal több az 1967. évinél.

A megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetői arra kérték a sütőipart, hogy az anyag-felhasználási normák betartásával javítsák a minőséget.

A szikvíz- és szeszipari vállalat is kedvezően gazdálkodott, hiszen termelése meghaladta az 1967. évi színvonalat. A megye lakosságának rendelkezésére bocsátottak 34 millió liter szikvizet és 460 ezer liter üdítő italt.

A fogyasztók megkedvelték a szénsavval dúsított jaffa-szörpöt. Most újabb üdítő ital technológiáját dolgozzák ki a szikvízipari szakemberek.
A baromfikeltető vállalat tavaly nem teljesítette a tervét. A lakosság körében bizonyos fokú érdektelenség volt tapasztalható naposállat vásárlása iránt. Ebben az esztendőben április 30-ig viszont kedvezőbb a helyzet. Naposcsibéből, libából a tervnél – időarányosan – többet keltettek és értékesítettek. A kelési százalék is jóval a tervezett fölött alakult.

Szó volt a megbeszélésen a sütőipar fejlesztéséről. Ebben az esztendőben és jövőre 22 millió forintot ruháznak be a gyulai, a kondorosi, az orosházi és a csorvási üzemre. Növelik a gépesítettség színvonalát, a kemence felújításában új módszert vezetnek be, s tovább javítják a dolgozók szociális ellátását. Az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a munkavédelemre. a szocialista brigádversenyre és a tanulóképzésre.”

 

Mai kommentár: A központi irányítás és a tervgazdálkodás időszakában bizonyára valamennyi terület döntéshozói nehéz helyzetben voltak, de a legnehezebb dolga a lakosság élelmiszerrel való ellátásért felelős elvtársaknak lehetett. Előre megtervezni, hogy Békés megye éhes proletárjai, a párttagok, a párton kívüliek, az ellenzékiek és az egészre fittyet hányó többség egész évben mennyi kenyeret, péksüteményt, naposállatot vagy éppen szikvizet fogyaszt? Lássuk be: embert próbáló feladat. Azt, hogy ez többnyire nem is sikerült, azt ötvenéves lapszemlénk állandó olvasói többször is tapasztalhatták. Hol kifliből, hol kenyérből, hol élesztőből volt hiánycikk az 1960-as évek Békés megyéjében.

 

 

Megyénk a BNV-n

“Minden esztendőben sok látogatója van a könnyűipari pavilonnak, mivel – érthetően – sokan kíváncsiak a különböző divatcikkekre. Nos, a könnyűipar az idén is sok újdonsággal rukkolt ki. Örvendetes, hogy ebből megyénk ipara is kivette a maga részét.

Képek a megyei standokról (forrás: Békés Megyei Népújság, 1969. május 20.)

Első képünkön a Gyulai Szabók Ktsz tetszetős modelljét: a kazakos nőd ingruhát mutatjuk be. Következő felvételünkön az Endrődi Cipész Ktsz itthon is, külföldön is keresett női cipőit láthatjuk, amelyeknek már az első napon igen sok volt a nézője.

A pavilon szép színfoltja a Békéscsabai Kötöttárugyár kiállítása. A kötöttárugyáriak többek közt – harmadik képünk – nyomott frottír női strandruha összeállítást: oldalt gombos napozó bolerót, bő szárú nadrágot és miniszoknyát mutatnak be. Ott látható a bolyhos bébi akril ruházati garnitúra is, amely a Kiváló áruk fórumán is megfelelt, így ezt a terméküket a második félévben már ezzel a jelzéssel hozzák forgalomba.”

(Fotó: Demény Gyula)

 

Mai kommentár: Ritkán látható képriport a Békés megyei napilapban, azonban az 1969 évi Budapesti Nemzetközi Vásárról így tudósították a lap olvasóit. Ötven év távlatából is örömteli a megyei cégek jelenlétéről, sikeréről olvasni. Üröm az örömben, hogy a három vállalatból ma már egy sem létezik. A tudósítás kötelezi a rovatot a hazai vásárok történetének bemutatására. A magyar vásárok története a 19. századi Országos Kiállításokig vezethető vissza. Lényegük a hazai és a nemzetközi ipar, kereskedelem legfrissebb eredményeinek bemutatása volt a nagyközönség számára. Egy-egy vásár nemcsak vásárlók szerzésére, de gyümölcsöző együttműködések kialakítására is megfelelő terep volt. Az 1896 óta a Városligetben rendezett Budapesti Nemzetközi Vásár első fénykorát a két világháború között élte, 1945 után azonban nem maradt ép pavilonja. 1946-ban ezért a Fővárosi Állatkert megürült állatházaiban rendezték az első vásárt, amely ugyan 1947-től visszaköltözött a Ligetbe, de – Rákosi Mátyás elvtárs-bajtárs személyes ellenszenve miatt – 1950-55 között teljesen elmaradt. Változást a Kádár-rendszer hozott, amely a vásárokat – jó érzékkel – kiváló terepnek tekintette saját legitimációjához és a polgárok vágyainak kielégítéséhez. Az 1958-as brüsszeli EXPO hallatlan magyar sikere után a BNV története is új vágányra került és egészen 1985-ig újabb fénykorát élte.

 

 

Gyulai nyár, 1969

“Gyula a Körösök vidékének patinás kisvárosa, az elmúlt években az Alföld egyik kulturális és idegenforgalmi központjává vált. A gyulaiak méltán büszkék, amikor városukat Agrigentó, Dubrovnik, Szeged mellett mint fesztiválvárost emlegetik. Méltán büszkék, hiszen az egyik külföldi újságban így írt a Gyulán töltött napokról az egyik látogató:

„…Sétáltam az árnyat vető fák alatt, élveztem a virágzó parkok csendes derűjét, újra és újra megcsodáltam a múltba magasodó várfalak komor méltóságát, megálltam a múlt századot idéző polgárházak vagy a tereket uraló középületek előtt, s meggyőződéssel mondhatom: kedves, hangulatos kisváros…”

A környezet szinte kínálja a lehetőséget: olyan program összeállítására, mely a helyi lakosság igényeinek kielégítésén túl az idegenforgalom szolgálatában is áll. Így aztán eggyé ötvöződik, a kisváros csendje, a pihenés nyugalma, a fesztiválok kavargásával.

 

A gyulai vár belső udvara az 1960-as években(forrás: gyulaanno.hu/Fábián István)

 

A „Gyulai nyár” összefoglaló címet adták programuknak, és ilyen címmel jelenik meg a műsorfüzet. 1969 nyarán is az ismétlődő rendezvények tartanak számot. a legnagyobb sikerre.

Az Erkel Diákünnepek rendezvénysorozata nyitja a sort (május 22-25-én). Négy napon keresztül a Duna-Tisza köze, a Dél-Tiszántúl középiskolásait és ipari tanulóit látja vendégül a város. Ők veszik birtokukba a város színpadait és 11 művészeti ágban mérik össze a tudásukat, színvonalas produkcióikkal gyönyörködtetik a nézőket.

A fesztiválok közül ezen a nyáron is kiemelkedik a Várszínház programja. Műsortervében hű maradt a korábbi elképzelésekhez: történelmi játékok bemutatóhelyévé kíván válni. A kísérlet köre még bővül azzal, hogy ma élő szerző művét viszik színpadra: Jékely Zoltán: „Fejedelmi vendég” című történelmi játékát, amelynek bemutatójára július 4-én kerül sor. A következő bemutató július 19-én lesz: Lope de Vega A furfangos menyasszony című klasszikus vígjátékát Giricz Mátyás rendezésében láthatja a közönség. Július 8-án egy népi hangszereket bemutató érdekes hangverseny színesíti a Várszínház programját.

Hetedik alkalommal rendezik meg július 6-13 között az Eszperantó Nyári Egyetemet. Az idén a rendezvénysorozat helyet kapott a TIT nyári egyetemei sorában. Valóban nemzetközi rangra emeli az előadássorozatot, hogy eddig 12 országból érkeztek jelentkezések. Lengyel, osztrák, olasz és magyar előadók biztosítják a program magas színvonalát.

Gyula lesz a színhelye a Népművelési Intézet Központi Fotótanfolyamnak. A Székely Aladár Országos Fotókiállításhoz kapcsolódik a fotó amatőr-mozgalom törzsgárdájának továbbképző művésztelepe, melyet augusztus 16 és 24 között rendeznek.

Az időszaki kiállítások is rangosnak ígérkeznek. Ezek közül is kiemelkedik a nagy érdeklődésre való tekintettel újra bemutatásra kerülő Kohán Emlékkiállítás.

A várban reprezentatív állandó kiállításon láthatja a közönség „Gyula gazdasága és társadalomtörténete a XVIII—XX. században” című történeti dokumentációt.

Jelentős esemény lesz augusztus 16-án, a Gyulán működő Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezendő emlékest.

Egy másik évfordulóhoz is jelentős események kötődnek: 100 éve alakult meg az első sportegyesület. Sporttörténeti kiállításon mutatják be a sportmozgalom 100 évét. Az évforduló kapcsán számos sportesemény, élvonalbeli sportolók, olimpikonok szereplése teszi színessé a programot.
A fentieken túl számos esemény várja a Gyulára látogatókat. A 2000 személyt befogadó Szabadtéri Színpad az Országos Rendező Iroda műsorainak, több színházi előadásnak, a helyi öntevékeny művészeti együtteseknek ad helyet.

Ugyancsak a kiegészítő programok között szerepelnek a tér- és toronyzenék, a zenés hanglemez-estek, szabadtéri vetítések stb.
Érdekes színfoltja lesz a programnak a Várfürdőben megrendezésre kerülő nagyszabású Ilona-bál.”

 

Mai kommentár: Ötven év távlatából is kedélyes olvasmány a gyulai program kavalkád. A fürdőváros vezetői már akkor is tudták, hogy a szépszámú turistáknak a helyi látnivalók és a kitűnő adottságok mellett egyebet is nyújtani kell. Sőt, azt is tudták, hogy a programok is csalogathatnak érdeklődőket a településre. Gyula városvezetői és a programokért, a látnivalókért felelős szakemberek ma sem tesznek másként, mindössze a kor változott és persze a látnivalók száma bővült. Jelentősen. 2019-ben annak is örülhetünk, hogy a kiemelt turisztikai térségek közé kerülhet a Gyula-Békéscsaba régió is, vagyis a két település kiemelt turisztikai célponttá válhat.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. május 20-ai Békés Megyei Népújság 7. oldalán, a sportrovatban jelent meg Hétszáz résztvevő a gyulai iskolák sport ünnepélyén címmel.

 

 

 

A felvétel képaláírást is kapott: Szombat délután a gyulai városi sporttelepen megkezdődtek a gyulai sport 100 éves jubileumának ünnepségei. Dr. Bereczki Sándor városi vb-titkár megnyitója után 700 általános- és középiskolai tanuló vonult fel, akik valamennyien színvonalas gyakorlatot mutattak be. Különösen nagy sikere volt az 1. sz. isk. zenés zászlógyakorlatának, valamint az Erkel Gimnázium és 2. számú általános iskola csoportos szabad- gyakorlatának. A műsor a sportiskolások labdarúgó-mérkőzésével ért véget. Kár, hogy nem láttuk a résztvevők között a román általános iskola és gimnázium diákjait. Képünkön a 2. számú általános iskola szabad-gyakorlatát láthatjuk.

A fotót Béla Ottó készítette.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,