A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. június 5-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a jégeső okozta károkról készült beszámolóra, egy, a Medgyesegyháza gondjaival és eredményeivel foglalkozó riportra, továbbá egy, a korszak "popcézárával", Erdős Péterrel készített interjúra esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Nincs jégmentes vidék
"Az Állami Biztosító évről évre vizsgálja a mezőgazdaságot érintő károk alakulását és térképet készítenek, amelyeken a jég verte területeket tüntetik fel, kutatva a törvényszerűséget az elemek tombolásában. A térképen - aszerint, hogy abban az évben hányszor hullott jég a helyiségre -, pontok, kockák, gúlák, vagy tízféle ábra látható. Egy-egy ábrában szám jelzi, ha a határt egy évben tíznél többször is pusztította a jég. Különösen 1964-től 1966-ig fordult elő gyakran, a szinte naponta feltámadó jeges zivatar, de más évekre vonatkoztatva is található ilyen, különösen a Tiszántúli községekben és Békés megyében.
Tapasztalhatjuk azt is, ha néhány év jégtérképét hasonlítjuk össze, hogy ugyanazt a területet több évben egymásután is károsítja a jég. Másutt viszont azt látjuk, hogy a jégzivatar sok éven át elkerüli a környéket és azután néhány óra alatt elpusztítja a termést. Békésszentandráson például kb. 5 000 000 forint értéket pusztított. Az Állami Biztosítónál tíz év összesített jégtérképét is elkészítették. Ezeken azt tüntetik fel, hogy tíz év alatt melyik községet, hányszor sújtotta a mezőgazdaság egyik legveszedelmesebb ellensége. A szomorú rekord néhány Bács megyei községé, ahol 10 év alatt 42-szer pusztított a jégverés, és igen-igen kevés az olyan helység, amelynek határát tíz esztendő alatt csak egyszer-kétszer látogatta volna meg.
1968-ban 1076 községben pusztított a jég. Köztudott, a Kárpát-medencében szélsőséges éghajlati viszonyaink között akad bőven az elemi csapásokból. A jégverés ezek közül talán a legszeszélyesebb, mert a térképek is azt tanúsítják, nincs jégmentes terület országunkban."
Mai kommentár: 50 éves lapszemlénk állandó olvasói a rövid hírek között több alkalommal találkozhattak olyan tudósítással, hogy az Állami Biztosító valamelyik Békés megyei termelőszövetkezetnek egészen komoly összeget fizetett ki jégkár miatt. Kishazánkban közel 180 éves történelme van a jégkár elleni biztosításnak. 1843-ban alakult a Jégkár Ellen Kölcsönös Biztosító Magyar Egylet, de a társadalmi bázis hiánya miatt rövid időn belül megszűnt. Később, 1857. július 15-én közgyűlés keretében megalapítják az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot. A biztosító célja volt biztosításokat vállalni jégkárokra is. Közel 100 esztendő telt el, politikai rendszerek, világháborúk jöttek, mentek, de a jég továbbra is komoly károkat okozott a mezőgazdaságban és a biztosítótársaságok fizettek, mint a – tetszés szerint fehér vagy vörös – katonatiszt. Ezt elégelte meg az 1960-as években az akkor monopol helyzetben lévő Állami Biztosító és finanszírozásával megkezdődött a jégkárelhárítás Magyarországon. A jég ellenszerét, az ezüst-jodidot általában repülőről szórták vagy rakétával lőtték a felhőbe. 1990-ben megszűnt a rendszert üzemeltető Állami Biztosító, így a jégmentesítés is leállt. Egy évvel később Baranya, Tolna és Somogy megyében újra is indult a dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés szervezésében. Ez a NEFELA, ami máig működik. 2019. április 15-én üzembe helyezte az országos jégkármérséklő-rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amely az Agrárminisztériummal közösen működteti a rendszert. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 218 automata és 768 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
Medgyesegyházi gondok és eredmények
A közvélemény „gazdag” községként tartja számon Medgyesegyházát, melynek lakói fogékonyak az új iránt, bátrak a kezdeményezésre. Korábban földimogyoró termesztésével értek el jó eredményt, most pedig szerte a községben fóliatelepek fehérlenek, csillognak a portákon, s a közösben, is szorgalmasak az idevalósiak.
– Milyen gondokkal küzd, hogyan fejlődik Medgyesegyháza? - ez volt első kérdésünk Kovács Józsefhez, a községi tanács vb-titkárához.
– Először a fejlődésről szólnék – válaszol Kovács elvtárs, aki alaposan ismeri a témát, hiszen tizenhat éve él itt. – Hét éve készült el a kultúrház első szakasza és most augusztus 20-án veszi birtokába a közönség a másik felét. Az AFÉSZ-szel közösen építettük, a költségeket megfeleztük. Elértük azt is, hogy most már minden utcában legalább az egyik oldalon van járda. Évente 750 ezer forint a községfejlesztési alapunk, ebből „gyűjtögetünk” évről évre, és ha már jelentős ősszeggel rendelkezünk, beruházzuk. így épült, illetve épül a kultúrház is. Tizenkilenc közkutunk van, harminc férőhelyes bölcsődénk, negyvenfős óvodai, nyolcvanfős iskolai és huszonöt fős idény napközink. De gondunk is akad bőven.
Mintegy ötezer a község és a hozzátartozó közigazgatási terület lakosainak száma, s ebből öt-hatszáz ember tanyán, ötvenhárom család a László-majori településen, húsz család pedig a kísérleti gazdaságban él. A tanyasiakkal kapcsolatosan sok a nehézség a közigazgatás, az útellátás és a kultúra terén egyaránt. A több kilométerre levő tanyákba eljutni vagy onnan a faluba bejönni, főként ősszel, télen nem könnyű. Pedig sokan szívesen mennének moziba, hallgatnának előadásokat, foglalkoznának közügyekkel az ott élő emberek is, - főként a fiatalok -, de erősek még a tanyához kötő szálak is.
– Az egészségügyi ellátás, a bölcsődei és óvodai ellátottság kielégítő?
– Ami a kérdés első felét illeti, arra örömmel válaszolhatom, hogy Igen. Két körzeti orvos, fogszakorvos és szülész főorvos dolgozik a községben. A szülőotthon huszonöt ágyas, a fogászati rendelő korszerűen felszerelt. Ami a bölcsődét, óvodát illeti, azzal van problémánk. Korábban soknak bizonyult az óvodai napköziben a hely, így csökkentettük, most már viszont kevés. Legalább húsz hely kellene, hogy eleget tehessünk a jogos igényeknek. Áthidaló megoldást azért már találtunk, azokkal a gyerekekkel, akik nem jutattak be az óvodai napközibe, a nyári szünetben az általános iskolai napközi otthonban, mint előképzősökkel foglalkozik majd egy óvónő.
– A lakásigények kielégítése, és családi házak építése hogyan halad?
– 1965-66-ban nyolc lakást építettünk pedagógusoknak, kettőt pedig a szövetkezetekkel közösen ktsz-ben dolgozóknak. Az igényeket felmérve összesen húsz-harminc lakásra lenne még szükség az ipari, mezőgazdasági szakemberek, pedagógusok számára. A saját erőből történő építkezés egyre gyakoribb, az idén például két pedagógus teremt így otthont magának. A környező tanyákról is többen a községben telepednek le, főként fiatalok, s itt építenek.
Mai kommentár: Medgyesegyháza létét évszázadok óta a mezőgazdaság határozza meg. Országos figyelmet először az 1930-as években érdemelt ki a település, amikor szakemberek itt próbálkoztak meg a földmogyoró termesztésével. Kisebb családi birtokon ma is termesztik Földünk második legelterjedtebb olajnövényét. A cikkben említett, de meg nem nevezett fóliatelepek már a görögdinnye termesztés kezdetét jelentették. Néhány évtized múltán pedig Medgyesegyháza a görögdinnye termesztés területén hazai piacvezetővé vált, innen kerül a belföldi - és külföldi piacaira a görögdinnye több mint 50%-a. Az Európai Unió országaiba Medgyesegyházáról és környékéről évente 2500 – 3000 kamion görögdinnye jut el a fogyasztókhoz.
Interjú, hanglemez-ügyben
Mozgalmi dalok - A Magyar Opera Csillagai - Tört-beat lemez
„A hanglemezgyűjtés reneszánszát éli” — állapította meg beszélgetésünk kezdetén Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat osztályvezetője.
Valóban, a hanglemez hódító útját csak rövid ideig tudta a magnetofon megjelenése visszaszorítani. A hanglemez jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni: a vékony fekete lemez bármikor megszólaltathatja otthonunkban a zenét, a kedvelt klasszikus vagy éppen a divatos slágerszámokat, meghallgathatjuk kedvenc előadóművészeinket, és segíthet a nyelvtanulásban, felkészülésben, szemléltetésben is. Különös jelentőséget kap vidéken, ahol korlátozottak a koncert látogatási lehetőségek, viszont éppen itt ütközik akadályokba a lemezek megvásárlása, beszerzése.
– Sajnos, ezek a nehézségek a vidék számára gyakori és általános problémák. Míg hanglemezgyártásunk óriásit fejlődött, - például néhány évvel ezelőtt csak 800 ezer, tavaly már 4 millió lemezt adtunk ki; művészlemezeink forgalma nyugaton 10 százalékkal növekedett; a nemzetközi lemezpiac kitüntető címeit nyerték el lemezeink - mégsem lehetünk, és vagyunk elégedettek. A belföldi forgalom sok gondot okoz, főleg a vidék, mely még mindig „fehér folt” számunkra. Vállalatunk most kezd foglalkozni rendszeresebb piackutatással, igényfelméréssel, célunk a kultúrpolitikai és kereskedelmi célok egységének megteremtése, kialakítása.
Békéscsabán nincs önálló hanglemezbolt, hangszerüzlet látja él ezt a feladatot is. A megyében sem jobb a helyzet, a szövetkezeti könyvesboltok árusítják a lemezeket, vagy teljesen eltérő profilú üzletek vállalják a terjesztést. Ez pedig mind raktározási-kezelési, mind eladói szempontból hátrányos.
– A bolthálózatok fejlesztésével, a hozzáértő, szakosított hanglemezeladókkal sokat változna a helyzet. Tapasztaltuk ezt Szegeden és Debrecenben, ahol a Hanglemezgyártó Vállalat kezelésében működnek hanglemezboltok. Szívesen vállalkoznánk Békéscsabán is saját kezelésű üzlet létrehozására, berendezésére és működtetésére, ha helyiséget biztosítanának számunkra.
Említette, hogy a vidék: bolthálózat javításra, fejlesztésre szorul. Hogyan biztosítják mégis a megyék hanglemezellátását?
– Nemcsak hanglemezkiadásunk növekedett sokszorosára, hanem a lemezek iránti országos kereslet és igény is. Ezért hoztuk létre a Magyar Hanglemezklubot, amelynek mintegy ezer tagja van, ezek közül körülbelül 4-500 vidéki. Sajnos, nem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, bár gyors, rendszeres tájékoztatást biztosít tagjainak a legfrissebb hazai és külföldi lemezújdonságokból. és elővételi jogot az összes megjelenő lemezeinkhez. A klubon belül kedvezményes akciókat is indítottunk, például a „6+2-es akciót, melynek értelmében aki az 1969-ben megjelenő művészlemez újdonságainkból hatot megvásárol, kettőt ajándékba kap. Jó volna, ha a művelődési házak bekapcsolódnának a klubmozgalomba (mint ahogy Önöknél is tervezik), és propagálnák a klubtagsággal járó előnyöket.
Gyakran panaszkodnak a fiatalok, hogy nem kaphatók az üzletekben a slágerszámok, tánczenei felvételek.
– Igyekszünk ugyan lépést tartani a divattal, de nehéz előre megjósolni az egyes számok sikerét. Például a legutóbbi made in Hungary számai közül Mari Zsuzsi számát véltük a legsikeresebbnek. „Szórakoztató tévedés” volt, a közönség egyértelműen a Korda György által előadott számra szavazott. Az idei fesztiválszámokról is elkészítjük lemezfelvételeinket, reméljük, ezúttal eltaláljuk a közönség ízlését.
Milyen lemezeket ad ki a vállalat ez évben?
– Mintegy 25-30 művészlemez kiadását tervezzük, júniusban jelenik meg például a Magyar Opera Csillagai sorozat első lemeze, mely a századforduló óta készült, azóta híressé vált archív felvételek újra felvett, „kitisztított” kiadása lesz. Júliusban Melis György, karácsonyra Házi Erzsébet árialemezét adjuk ki. Bizonyára nagy örömet okoz a gyűjtőknek és zenekedvelőknek Erkel Bánk bán című operájának. teljes kiadása, Ferencsik János vezényletével.
A könnyűzene kedvelői is elégedettek lehetnek, az Omega- és az Illés-zenekar nagylemeze után a Metró-együttes. Koncz Zsuzsa és Harangzó Teri kedveltté vált számának nagy lemeze jelenik majd meg. Tervezzük a made in Hungary-k számainak gyűjteményes kiadását is. A májusi hónap lemezei?
– A Fáklyavivők sorozatában jelent meg legújabb mozgalmi lemezünk, mely a magyar munkásmozgalom 1933-42-ig terjedő 10 évének zenei emlékeit és dokumentumait mutatja be. A művészlemezek számát gyarapítja legfiatalabb magyar zeneszerző nemzedék négy, 1960 után íródott művét bemutató nagylemez, mely Durkó Zsolt, Láng István. Soproni József és Papp Lajos szerzeményeit tartalmazza.
Mind a magyar, mind a külföldi hanglemezgyűjtők örömére jelentettük meg a Liszt-kórusműveket tartalmazó Sztereó-lemezünket, és a fiatalokéra az Illés-zenekar két szerzeményét tartalmazó kislemezt. Az egyik, a Március 1848 című Szörényi szám érdekessége, hogy a pol-beat után megteremtette a tört-beat fogalmát. Megjelent prózai nagylemezünk is. mely Babits Mihály, Vas István és Illyés Gyula egy-egy epikai művét tartalmazza.
Azt hiszem a hónap lemezkiadása is tükrözi tevékenységünket és célunkat: a legszélesebb rétegek legváltozatosabb igényeinek kielégítését, fejlesztését.
Lipták Judit
Mai kommentár: Lipták Judit, a Békés Megyei Népújság üdvöskéje interjút készített dr. Erdős Péterrel, aki a Kádár János nevével fémjelzett rendszerben a teljes magyar popzenei világ "popcézárja" volt, annak ellenére, hogy saját bevallása szerint sem értett a könnyűzenéhez. A szocialista kultúrpolitika emblematikus figurájaként testesítette meg a magyar lemezpiacon akkoriban monopolhelyzetű Hungarotont, személyisége és tevékenysége ezért máig érzelmeket vált ki, vitára ingerel. Van, aki szerint kijjebb próbálta tolni a falakat, másnak pedig cenzorként él az emlékezetében. Az 1969 júniusában közzétett interjúból kiviláglik Erdős doktor intellektuális fölénye, de érezzük az akkori rendszer iránt érzett szerelmét, illetve a könnyűzene iránti megvetését is. Az anyag Békés megyei szála jól mutatja, hogy vidéken milyen nehéz volt hanglemezhez jutni és követni az ország, esetleg a világ vezető zenei vonalát. Gondoljunk bele, hogy Davis Bowienak abban az évben már a harmadik nagylemeze jelent meg. Erről mit tudhattak a medgyesegyházi dinnyetermesztők vagy a Gyula és Szanazug közötti utat javító munkások? Vélhetően semmit.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. június 5-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Útépítés Szanazúgban címmel.
A felvétel képaláírást is kapott: Hamarosan befejezik a Gyula-Doboz közötti út Szanazug előtti szakaszának javítását. A nyári fürdőidényben már a javított úton közelíthetik meg a kirándulók Szanazugot.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
