A nap sztorija – Ez történt 1969. június 12-én, Békés megyében

2019. június 12. 14:43 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. június 12-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a Népújság olvasói levelekre válaszoló rovatának következő számából két üzenet és azok válaszai, egy szomorú, de gyönyörű szociografikus interjú egy békéscsabai tanyán élő családról, továbbá néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket kivételesen nem egy fotóval, hanem egy sokatmondó hirdetéssel egészítjük ki, de természetesen a 2019-es kommentárok ma sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Szerkesszen velünk!

MIT kérdeznek az olvasók?

MIT válaszolnak az illetékesek?

Többet kapunk, de eleget-e?

"Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, vajon miért nem lehet rendszeresen kapni a papír-, illetve háztartási és illatszerboltokban szalvétát, fogvájót, egészségügyi papírt? A kérdést továbbítottuk az illetékesekhez, a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalathoz, ahol ifj. Rovó Istvántól, a vállalat szegedi kirendeltségének áruforgalmi osztályvezetőjéből és Szarvas László békéscsabai lerakat vezetőtől kaptunk választ.

Elmondták, hogy minden évben több szalvéta, WC-papír kerül forgalomba, de az igények ugrásszerűen növekednek. A hazai ipar részben egyik nagy gyáregység rekonstrukciója, részben kapacitás- és alapanyaghiány miatt nem képes elegendő mennyiséget előállítani, így import áruval igyekszik a PIÉRT pótolni a hiányt. Szovjetunióból, Lengyelországból, Jugoszláviából, az NDK-ból és újabban Svédországból is kapunk szalvétát.

Jugoszláv importárú (forrás: origo.hu)

Az év első öt hónapjában összesen 7 millió 305 ezer papírszalvétát hoztak forgalomba megyénkben, 43,4 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A harmadik negyedév végéig még 5 millió 409 ezer szalvéta érkezik Békés megyébe. Egészségügyi papírból szintén többet szállítottak az idén, május végéig 340 ezer csomagot, s ez 25,8 százalékkal több a tavalyi év első öt hónapjában árusítottnál. A következő hónapban 48 ezer tekercset kap megyénk Jugoszláviából, s a most folyó tárgyalások alapján a jövőben is számíthatunk havonta ennyire.

Szalvétából és egészségügyi papírból tehát van remény az ellátás javulására, a fogvájótól ez azonban nem mondható el. Hazai iparunk főként nyersanyaghiány miatt nem tud az eddiginél többet termelni, s a nemzetközi piacon eddig még nem találtunk üzletfélre. Az első öt hónapban 9 ezer 200, a napokban 3 ezer doboz fogvájó érkezett megyénkbe. A PIÉRT tovább kutat külföldön, hogy importáruval pótolja a hiányt. Arra tehát csak remény van, hogy megszűnnek a fogvájóellátás zavarai. Azt örömmel hallottuk a PIÉRT illetékeseitől, hogy az eddiginél több szalvétát, WC-papírt hoznak forgalomba. Attól tartunk azonban, hogy a több is kevésnek bizonyul.

 

„Az üzlet nem pénzváltó bank”

„Mióta nem lehet 100 forintossal tejet fizetni?” - tette fel a kérdést a Népújság múlt heti Szerkesszen velünk rovatában V. J.-né panaszos. A kérdést - nyilvánvalóan elmarasztaló szándékkal - Bohus Andrásnénak, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 31. számú boltja pénztárosának adresszálta, miután állítása szerint nevezett megjegyezte, hogy az üzlet nem pénzváltó bank.

Bár az esetet kommentáló cikkíró lényegében védelmébe vette a pénztárost, magam viszont nem akarok fogadatlan prókátor lenni, ám az eset mégis megérdemel némely hozzáfűzést.

Sokadmagammal törzsvásárlója vagyok e boltnak. Így sokadmagammal tanúsítani tudnám, hogy Bohusné - valamennyi munkatársával együtt! - még a legnagyobb tumultus idején is a legpéldásabb magatartást tanúsítja, figyelmes, előzékeny, udvarias. Pedig ez nem lekicsinylendő dolog a fárasztó gyorsaságot és pontosságot igénylő csúcsforgalom idején! Olyan embereknek ismerjük a bolt egész személyzetét, akik nemcsak vallják, de magatartásukkal bizonyítják is, miszerint ők vannak a vásárlókért és nem fordítva.

Így hát. ha netán el is hangzott az ominózus megjegyzés, a szavak mögött okvetlenül jó szándék rejlett. Tudni kell, hogy üzletnyitáskor a pénztáros - a szabályok szerint - csupán 500 forint váltópénzzel rendelkezik. Ha tehát egy vásárló csupán 3,60-as tejet vásárol, akkor a pénztáros 96 forint 40 fillér váltópénzt kényszerül visszaadni, s öt hasonló igény esetén már minden váltópénztől „megszabadul”.
Mindezt be kell látni. A vásárló is elősegítheti a még gyorsabb kiszolgálást. Éppen azzal, hogy néhány forintos vásárlásra aprópénzzel készül fel. Valahogy úgy, mint az autóbuszon történő utazásnál, ahol - ugyebár - százas helyett kétforintost készítünk elő..."

K. J.-né naponkénti vásárló

 

Mai kommentár: Folytatódik a népszerű és sikeres össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben. Ma is két érdekes esetet emeltünk ki a megjelentett levelekből. Az első levél megint egy kordokumentum arról, hogy mi történt 1969-ben a szalvéta – fogvájó - egészségügyi papír fronton. Mi is történhetett? Mindhárom fogyasztási cikkből hiány alakult ki. A probléma természetesen most is a tervgazdálkodás pontatlanságának, rugalmatlanságának volt köszönhető. A bonyodalom megoldódott, a Békés megyei egészségügyi papír szükségletet Jugoszláviából elégítették ki. A második, a 31. számú bolt pénzváltási ügyében egy jellegzetes magyar tulajdonság rajzolódik ki. E tulajdonság szerint az élet bizonyos területein félelemből vagy haszonszerzési vágyból éppen annak adunk igazat, akitől ezeket féljük vagy reméljük és nem annak, akinek kellene. Kitűnő példa erre K. J.-né naponkénti vásárló levele, melyben nem vásárlótársának ad igazat, hanem Bohus Andrásnénak, az eladónak.

 

 

„Az ital volt az ördöge”

Egy sikonyi tanyán a gyámügyi előadóval

"- Olvassa el ezt a jegyzőkönyvet. Néhány héttel ezelőtt az asszony otthagyta a családját a férje miatt, mert az minden pénzét elitta. A kislányuk sírva jött hozzánk. Arra kért, hogy segítsük összebékíteni a szüleit. Egy piaci napon aztán beállítottak mind a ketten. Az asszony is meg a férje is. Tücsköt-békát kiabáltak egymásra. Végül mégis sikerült összebékítenünk őket. Legalábbis megígérték, hogy többet nem marakodnak, hiszen öt családjuk van. Persze, itt a hivatalban sokszor úgy tűnik, hogy sikerrel járt a békéltetés, de otthon újrakezdik a perpatvart. Ha van ideje tartson velem, kilátogatunk - invitál Monori Ferencné, a békéscsabai tanács gyámügyi előadója.

 

 

Tanya a Körös hajlatában

Vagy fél órája rázkódunk a Volgában a Zetor-nyomokkal szabdalt dűlőn. Sz.-ékhoz füves dűlő vezet. Egy nagy komondor ugatja körbe a kocsit. Sz.-né kopott fekete ruhában szalad ki a konyhából. Meglepődik egy pillanatra. Ruhájába törüli a kezét. Alacsony, tömzsi asszony. A gyámügyest ismerősként üdvözli.

Úton a tanyára (forrás: FORTEPAN/Kotnyek Antal)

A tanya közös szerzemény. Több mint tíz éve költöztek ide Mezőmegyerről. Az istálló kicsi, pajtaszerű. Bent két tehén, s egy jól táplált üsző. A karámban 80 liba. Arrébb egy koca legelészik a pányván.

- És még azt veti a szememre a férjem, hogy én nem dolgozom - mondja Sz.-né. - Pedig annyi a munkám, hogy azt sem tudom, hol áll a fejem. Mikorra ő hazajön, én megetetem a jószágokat. Neki már semmi dolga.

Egy fiatal lány lép elő a ház mögül. Tétován jön.

- Hogy van, Marika? - nyújtja felé a kezét a gyámügyes.

- Köszönöm, vagyok - süti le a szemét.

A konyha alacsony, földes. Áporodott a szaga.

- Azóta nem veszekedtek? - kérdi a gyámügyes.

- Hát - vonja meg a vállát az asszony -, úgy nem.

- Vasárnap moziban voltak - szól közbe a lány.

- Igen - folytatja az asszony - szép idő volt. Mondom az uramnak, menjünk be Csabára. Beleegyezett. Kerékpárra ültünk és megnéztünk egy filmet. Elvégre nekem is jogom van a szórakozáshoz, nemcsak neki. Mert tetszik tudni, ördöge volt az ital. Emiatt jutottunk ide.

- És most?

 

„Én engedtem eleget”

- Már nem annyira. Az a baj, hogy körül vagyunk véve a rokonokkal. Az egyik sógor kocsmáros volt. Ezek beleviszik az ivásba. Most ugyan tartóztatja magát, de én tudom miért.

- Miért?

- Mert fél a hivataltól.

- Magának is engedni kellene.

- Nekem? Azt már nem. Én engedtem eleget.

- Maga is hibázott.

- Mivel hibáztam volna? Talán, hogy elköltöztem ahhoz az emberhez? Tessék idefigyelni. Nekem errefelé nincs senkim. Az az ember meg öregember, nem volt semmi. köztünk, csak megbújtam nála.

- Kicsit elnézőbb legyen.

- Hogy legyek elnézőbb, mikor elissza a pénzt? Nemcsak azt, amit a tsz-ben keres, hanem azt is, amit én hozok össze a jószágból. Különben is én egy beteg asszony vagyok. És éppen őmiatta jutottam ide. Gyógyszereken élek, kérem. Tessék csak idenézni. Itt van ni, egy halom...

- A férje most hol van?

A tsz-ben. Répát kapál. A legidősebb fiú is ott dolgozik. Zetoros, jól keres.

- A férje megverte?

- Soha. De ha berúgott, folyton azt kiabálta, mehetek a francba. Hát ezt érdemlem meg huszonnégy év után? Persze fenyegetőzni fenyegetőzött...

- Egy asszonynak tudni kell hallgatni is...

- Azt már nem! Én is dolgoztam annyit, mint ő. Nekem is van jussom.

- De a gyerekek mellette beszéltek.

- Igen, mert ellenem tüzelte őket.

- Engedjen maga is, akkor nem lesz itt semmi baj. Látja, ő már engedett.

 

Marika más életre vágyik

Szótlanul ül az asztalnál.

- Apád nem veszekedett veled azért, hogy bejöttél hozzánk panaszkodni? - kérdi a gyámügyes.

- Egy szót sem szólt.

- A vőlegényed tud az esetről?

- Nem. Ő most katona. Rendes fiú. Mi nem fogunk veszekedni.

- Mikor szerel le?

- Jövőre.

- És a lagzi?

- Anélkül is össze lehet házasodni.. Addig gyűjtöm a pénzt a stafírungra.

- Ha az apja nem iszik, már összegyűlt volna - kontrázik rá az asszony.

A lány kedvetlenül húzza el a száját.

- Majd én összespórolom - suttogja maga elé.

- Én is segítek.

- Ti csak béküljetek ki - néz fel az anyjára.

- Apád a hibás. Meg a rokonok. Mindig ellenem voltak - sziszegi - az asszony.

- Ha ilyen minden házasság, akkor én sohasem megyek férjhez - sírja el magát a lány.

- Attól tartottam, hogy az asszony újra elköltözött - mondja a kocsiban Monori Ferencné. - Biztató jel, hogy mégsem tette. Majd engedni fog. A gyerekeken is sok múlik, különösen a kislányban bízom. Látta mennyire fáj neki ez a perpatvar? Mi csak elindítjuk a békéltetést, de a sikere a családi fészekben dől el..."

Serédi János

 

Mai kommentár: Szomorú, de mégis gyönyörű szociografikus riport a lapszemlénk számára eddig ismeretlen Serédi János tollából. Egy igazi dráma bontakozik ki a gyámügyes és az újságíró látogatásából. Mezőmegyer ekkor még önálló község volt, csak 1973-ban vált Békéscsaba városrészévé. Ezért tűnhet előrelépésnek, hogy a család a már akkor a megyeszékhelyhez tartozó Sikonyba költözött. Amennyiben 1969-ben Tar Sándor vagy Csalog Zsolt olvasta volna a Békés Megyei Népújságot, akkor ez a történet ma valamelyikkőjük novelláskötetében biztosan visszaköszönne, de mivel nem tették, ezért az akkori és a mai olvasók kincse marad. Gazdagodunk általa.

 

Rövid hírek

"- TŰZ ÜTÖTT KI a Comédie Francaise kedd esti előadásán, a színfalak mögött. A tűzoltók olyan gyorsan és tapintatosan léptek közbe, hogy a nézők észre sem vették, sőt a színpadon a riadalom és a valódi füst még élet hűbbé tette az előadás csatajelenetét.

- MEGTÉRÜLT A KÁR. Megyénkben az Állami Biztosító az elmúlt hónapban 19 millió 844 ezer forintot fizetett ki a károsultaknak.

- FELÚJÍTÁS. A napokban fogott hozzá Szarvason, a Hunyadi utcai orvosi lakás renoválásához a városi tanács kivitelező és karbantartó üzeme. Kicserélik a vízvezetékeket, megjavítják a tetőt. A munka 40 ezer forintot igényel.

- A JÖVŐ ÚJ SZÍVESEI. Barnard professzor, a Kanadai Orvosok Szövetségének évi közgyűlésén elmondotta, hogy a szívátültetéseknél a jövőben az állati szívek előnyben lesznek a műszívekkel szemben. Nincs messze az az idő, amikor a beteg szívű páciens tehenével vagy disznójával jelenik meg a kórházban szívátültetést kérve.ű

 

Népi ülnökök segítették az „igazságszolgáltatást” (forrás: FORTEPAN)

 

- NÉPI ÜLNÖK JELÖLŐ GYŰLÉSEKET megyénkben - az üzemekben, termelőszövetkezetekben és lakókörzetekben - összesen 50 helyen tartottak. A Megyei Bírósághoz 30 ülnököt, a járásbíróságokhoz pedig 492-őt jelöltek.

- KÉTMILLIÓ MADÁRMÚMIA LÁNGOL harmadik napja egy Kairó melletti ó-egyiptomi sír föld alatti folyosójában. A tűz okát kutató régészek feltételezései szerint valószínű, hogy a múlt heti rendkívüli hőség következtében lobbant lángra a sírban keletkező gáz.

- ÚJ KÖNYVEK. Az Európa Könyvkiadó megjelentette Malcolm X: önéletrajz című könyvét. A szerző, akit négy évvel ezelőtt gyilkoltak meg, a Fekete muzulmának nevű néger ellenállási szervezet vezetője volt.

- ZÖLD-OLTÁSI BEMUTATÓT TART Békéscsabán szombaton délután 16 órai kezdettel Füri József, a Kecskeméti Katona-telepi Kutató Intézet tudományos munkatársa Reich Rudolf kertjében, a Berényi út 28 szám alatt A bemutatót a Megyei Művelődési Ház házi kert szakköre rendezi.

- IVÓVÍZ-ELLÁTÁS. Almáskamarásnak hét közkútja van. Egy közkútra 251 lakos jut. A jövőben újabb kutak fúrását tervezik a községben.

- GTE-TANULMÁNYÚT DEBRECENBE. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének oktatási bizottsága műszaki rajztanfolyamot rendezett. Ennek befejezéseként június 17-én, egynapos tanulmányúton vesznek részt a hallgatók. A részvevők Békéscsabáról, a Hunyadi téri MÁVAUT pályaudvarról külön autóbusszal utaznak Debrecenbe, ahol tapasztalatcsere-látogatást tesznek a Magyar Gördülő Csapágyművek gyárában. A gyárlátogatás után megtekintik a város nevezetességeit, közte a múzeumot, majd délután ellátogatnak Hortobágyra.

- ELŐZETES SZERZŐDÉST KÖTÖTTEK 74 ipari tanulóval megyénk kisiparosai. A szerződések két- és hároméves szakmai tanulóidőre szólnak. A pótszerződéseket június 20 és augusztus 15 között kötik majd.

- MAGAS A CSECSEMŐHALANDÓSÁG ECUADORBAN. A szülő asszonyok 80 százaléka orvosi segítség nélkül hozza világra gyermekét. A csecsemőhalandóság, amely nyolc évvel ezelőtt 12 százalék volt, máig sem változott lényegesen. Az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint Ecuadorban minden háromezer lakosra csak egy belgyógyász, minden 8,5 ezer lakosra egy fogorvos és minden 15 ezer lakosra egy ápolónő jut.

- FELÉPÜLT A SZOLGÁLTATÓ HÁZ BÉKÉSEN. A műszaki munkákat július elején fejezik be. Az új szolgáltató házban nyolc szakma talál helyet.

- KÖNYVSZERETET. Moszkva 180 könyvkereskedése mindennap túlzsúfolt. Közülük a legnagyobb - a Kaznyin Proszpekten levő könyvotthon - egy év alatt 3 millió példány, különböző kiadványt ad el. Minden moszkvai évenként átlag 15 könyvet vásárol. A múlt évben a megvásárolt könyvek száma 13 százalékkal emelkedett.

- JÓL JÖVEDELMEZ AZ UBORKA. A békéscsabai Május 1. Tsz fényesi kertészetében 40 fólia alatt és 24 hollandágyban termesztenek uborkát. A hónap elejétől hetente 25 mázsát értékesítenek. Eddig 50 ezer forintot jövedelmezett.

- GYORS-TEHER VONAT. Az Egyesült Államokban, a Chicago-Los Angeles vonalon forgalomba állt a „Super C” nevű gyors-tehervonat Tizenegy vagonból áll és a villamos készülékeket, számológépeket, autókat szállít. A két város a 3500 kilométer távolságot 34 óra alatt teszi meg. A vonatot két Diesel-mozdony vontatja.

- ÚJABB HELYISÉGGEL BŐVÜL a békési általános iskola diákotthona. A szomszédságban levő vegyesipari ktsz elköltözik, s a szabadon maradt helyiségeket a diákotthonhoz csatolják A tanács 300 ezer forintot irányzott elő a helyiségek renoválására."

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve örömteli, hogy fejleszteni tervezték Almáskamrás vízellátását, hogy a kisiparosok előszerződést kötöttek az ipari tanulókkal, mely mindkét félnek előnyös lehetett. Ha már szóba került a népi ülnökök jelölése, akkor érdemes szót ejteni a nem hivatásos bíráknak az 1960-as évek ítélkezési tevékenységben betöltött súlyáról és megbecsüléséről. Ennek azonban - sajnálatos módon - nem jogpolitikai, hanem pártpolitikai okai voltak, hiszen az „igazságosan, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával” ítélkező ülnökök jegyzékét a kormány által rendelettel kijelölt szervezetek készítették el a politikailag „megbízható” állampolgárok közül. Így a „veszélyesnek” vagy „rendszerellenesnek” titulált személyek még véletlenül sem kerülhettek olyan helyzetbe, hogy belelássanak vagy beleszóljanak a megyei elsőfokú büntető tanács munkájába.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. június 12-ei Békés Megyei Népújság 5. oldalán jelent meg Tárlat Gyulán címmel. A kiállítással és a művésznővel 1969. június 10-ei lapszemlénk során foglalkoztunk.

A felvétel képaláírást is kapott: Vasárnap délelőtt nyílt meg Gyulán a múzeum kiállítócsarnokában Koszta Rozália festőművész önálló tárlata. Képünk: dr. Supka Magdolna (középen), a Nemzeti Galéria tudományos munkatársa megnyitó szavait mondja, ismertetve a művész életútját, törekvéseit. Mellette Koszta Rozália és Szerdahelyi István, a gyulai múzeum igazgatója.

A fotót Béla Ottó készítette.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

Életmód

Békés megyei delegáció utazik Pekingbe decemberben

Békés megyei delegáció utazik Pekingbe decemberben a Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatfelvételének 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozatra – hangzott el szerdán, a Békés Megyei Kormányhivatalban tartott sajtótájékoztatón.
14:08
FEL