A nap sztorija – Ez történt 1969. január 28-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. január 28-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a szakszervezeti üdülő jegyek elosztását bemutató anyagra, a rövidhetes munkarendben felmerülő kérdéseket boncolgató írásra és egy, a szlenget használó 1969-es tiniket regulázó jegyzetre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Megkezdődött a szakszervezeti üdülő jegyek elosztása

“A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa elosztotta és kiküldte a szakszervezeti alapszervezetekhez az üdülőjegyeket. A 2010 kedvezményes felnőtt üdülőjegyből 603 szól hegyvidékre, 500 gyógyüdülőbe, 591 a Balatonhoz, 316 egyéb (Budapest-Duna-part, Dunakanyar stb.) helyekre. A Balatonnál júniusban 92 család üdülhet.

Néhányan a szerencsés 6,7 százalékból (forrás: FORTEPAN/Magyar Rendőr)

Kiadott az SZMT 16 külföldi turista- és csere-üdülőjegyet, amely az NDK-ba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba és Lengyel- országba szól Szanatóriumi beutaló jegyből 116 áll rendelkezésre, ebből ízületi megbetegedésben szenvedőknek Hévízre 32, szívbetegeknek Balatonfüredre 47, bélés nőgyógyászati kezelésre, Párádra.pedig 37 igénylőnek jut.

Folyamatban van 300 külföldi hajójegy kiadása. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy 150-en (Jugoszláviát Bulgáriát és Romániát érintve) aldunai utazáson vegyenek részt, 45-en Bratiszlavába, 105-en pedig Ausztriába juthatnak el.

Iskolás gyermekek közül az I. félévben 176-an kaphatnak beutalót gyógyüdülésre, fele-fele arányban fiú és lány.

Az üdülőjegyek száma az idén a tavalyinál valamivel több, a szakszervezeti tagság mintegy 6,7 százaléka részesülhet belőle. Jelentősebb emelkedés 1970-ben várható, amikor a folyamatban levő építkezések befejeződnek. Ide tartozik a gyulai 400 személyes SZOT-üdülő, ezenkívül üdülő épül Budán, a Balatonnál, Sopron környékén és más helyeken is.

A vállalatok tulajdonát képező üdülőket a dolgozók öt százaléka veheti igénybe.

Az üdülési lehetőségekről a szakszervezeti bizottságok adnak tájékoztatást.

 

Mai kommentár: Az idegenforgalom a hatvanas évek derekától Magyarországon is látványos fejlődésnek indult. A belföldi turizmus nem az utazásszervezés tárgykörébe tartozott, hanem a szociálturizmuséba, melyet természetesen a politika működtetett és nem a piaci tényezők. A szociálturizmusnak két ága volt: a nagyvállalati, saját üdülők és a szakszervezetek által működtetett üdülők. A szociálturizmus eszméje szerint a turizmus olyan általános jog, amelyet meg kell próbálni mindenki számára érvényesíteni. A cikkben közölt adat szerint a szakszervezeti tagság mintegy 6,7 százaléka részesülhet belőle, így kijelenthetjük, hogy 1969-ben ezt a jogot 93,3 százalékban nem sikerült kiharcolni.

 

 

Rövidhetesek szabadságáról

Hogy számít a szabad szombat?

“A szabad szombatos vállalatoknál gyakran vitát vált ki: miként történjék a szabadság kiszámítása, A kérdés helyes megértéséhez a munkaügyi miniszter érvényben levő rendeletéből kell kiindulni. Eszerint

Az iparban vezették be először a rövidített munkahetet (forrás: FORTEPAN/Szalay Zoltán)

a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap – a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot kivéve – függetlenül attól, hogy a dolgozónak munkaidő beosztása szerint mindegyiken kell-e munkát végeznie.

A rendelkezés tehát azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztásból adódó szabadnapokat – a 44 órás vállalatoknál tehát a kéthetenkénti szabad szombatot – be kell számítani a szabadságba. Például, ha olyan vállalat dolgozója megy valamelyik hónap 16-tól kéthetes szabadságra, ahol a hónap második és negyedik szombatja szabad, akkor 12 munkanapos szabadságába a hónap végére eső szabad szombat is beleesik.
Probléma van akkor, ha a dolgozó részletekben veszi ki a szabadságát. úgy, hogy azokba egy szabad szombat sem esik bele. Ilyenkor kétségtelenül jobban jár. na, mint az, aki szabadságát egyben vette ki.

Ilyenkor minden 11 napi – részletben kivett – szabadsághoz a szabad szombat címén még egy napot hozzáadnak.

Tehát, ha a dolgozó részletekben 11 napot vett ki, a kimutatásban ehhez hozzá kell írni egy 12. napot is. Olyan vállalatoknál, ahol hetenkénti szabad szombat van, 5 nap után kell egy napot hozzászámítani a kivett szabadsághoz.

 

Mai kommentár: Magyarországon fokozatosan valósult meg a 40 órás munkahétre való átállás, így időszakosan merültek fel munkajogi kérdések is. Hazánkban 1951-ben, a Rákosi-korszakban 48 órás, 1967 és 1975 között 44 órás volt egy munkahét. 1972-ben az iparban és építőiparban – az öt évvel korábbi elvi lehetőség után – bevezetik a 44 órás munkahetet, vagyis minden második héten „szabad szombatot” tartottak. 1981. április 27-én kormányrendelet lépett életbe arról, hogy – bő egy éves átmeneti időszak után – a munkahét öt napos lesz. Ekkor viszont a heti munkaidő még 42 óra volt, ami csak 1984-ben csökkent heti 40 órára. A köztes években a 42 órát osztották szét öt napra. A szocialista típusú gazdasági modell még ekkor is igényelte az élőmunkát, ez magyarázatot ad arra, miért csak alig néhány évtizedes múltra tekint vissza a 40 órás munkahét hazai gyakorlata.

 

 

Utazik az „ürge”

Nem csuklós, de csabai busz (forrás: egykor.hu)

“A csabai vasútállomás előtt indulásra kész a 9-es autóbusz. A jókora jármű csuklós placcán álló 4-5 serdülő ifjú egyike jó hangosan odaszól az éppen indulást jelezni akaró kalauznak: Van még lent egy ürge!

– Még jó, hogy észrevette ezt egy figyelmes másik ürge – jegyeztem meg általános derűt kiváltva. Amint felszállt a még lent levő utas, elhalkult a kacaj, s komolyra változtak az addig mosolygó arcok. A felszálló ugyanis olyan hatvan év körüli férfi lehetett, azaz csaknem annyi idős, mint a 4-5 serdülő ifjú együttvéve. Nem álltam meg, hogy meg ne kérdezzem: – Tapsolna-e ifjú barátunk, ha füle hallatára akár egy nálánál jóval idősebb valaki is ürgének nevezné az ő apját?

Hallgatás volt a válasz. Csakúgy. mint az esetek többségében, amikor az idősebbek közül valaki rendre utasítja a tiszteletlen megjegyzéseket tevőket vagy az udvariatlanul viselkedőket. Pedig a társadalmi nevelés jó részének buszon, vonaton, utcán, s a különböző nyilvános helyeken kellene érvényesülnie. Bizony-bizony, mert az ifjak egy részének szemében az idősebb generáció tagjai afféle lenézhető, lebecsülhető élőlények, akik teljesen feleslegesen foglalják el a tanári, vezetői beosztásokat, de még a közlekedési eszközök üléseit és a szórakozóhelyek asztalait is.

 

Mai kommentár: Jegyzetíró kissé keményen és persze népnevelő módon kritizálja a szlenget használó, 1969-ben tizenéves generációt a párt megyei napilapjában. A nyelvészetben jobbára azokat a szavakat szokták szlengnek nevezni, amelyeket beszélők a hétköznapi élőbeszédben a tréfás hangulat keltése, a kifejezés színességének fokozása, az újszerűvel való játék öröme vagy a nyomaték kedvéért használnak. Az ürge szó használata az emberekre akkoriban terjedt el és 2019-en is gyakran használjuk. A mogorva tollforgatónak a kioktatás helyett inkább meg kellett volna köszönnie a fiataloknak azt, hogy szóltak a buszsofőrnek, amíg ő csendben nézelődött.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. január 28-ai Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg és egy, a korra rendkívül jellemző, korszerűnek mondott, békési épületet ábrázol. A kép címe: Új iskola a víztornyok tövében.

 

 

A felvétel képaláírást is kapott: A közelmúltban adták át Békésen az iparitanuló-intézet új lakó épületét Képünk, még az ünnepélyes birtokbavétel előtt készült a víztornyok tövében fekvő iskoláról.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,