A nap sztorija – Ez történt 1969. január 23-án, Békés megyében

2019. január 23. 14:34 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. január 23-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy békéscsabai lakásépítésen készült riportra, egy gyermekeknek szóló hangversenyről készült beszámolóra és néhány rövidhírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Ajándék - fagypont felett

"Jól fűtött irodában vártunk, amíg az építési területre belépési engedélyt fogalmaztak. Ez a tény ne tévessze meg a kedves olvasót, mert tulajdonképpen csak az egyik békéscsabai lakásépítkezésre invitáljuk, nem pedig valamilyen különleges objektum megtekintésére. Lám csak, mennyire egy kézben van a boldogító belépési igen kimondása. De hát a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál ez a rend, s aki ellene szegül, kiutasítják a területről.

Vábel Ferenc építésvezető szigorú tekintetéből is arra következtettünk, hogy az igazgató vagy a főmérnök engedélye nélkül bizony nem sokra megyünk. Ezért is kértük meg, hogy a helyi szokásnak megfelelően teremtsen velük telefonösszeköttetést s a többi, már, ami az engedélyt illeti, jön, mint a karikacsapás. Ügy is volt, Korek Ferenc főmérnök adott engedélyt, hogy a második és a harmadik szintet aládúcoló, a födémet betonozó emberek munkáját, küzdelmét a hideggel végignézhessük.

A riport illusztrációja a Békés Megyei Népújság 1969. január 23-ai számában

Schaffer Miklós művezető lépcsőben, emeleteket áthidaló létrán kúszott felfelé egyik szintről a másikra.

– Jöjjön, ha meg akar nézni bennünket - biztat, miközben a vékony létra nád módjára hajlott nem éppen 60 kilós testünk alatt.

A harmadik szint fölött már a födémet szerelték, betonozták, jól kihasználva a zord tél fagypont feletti ajándékát. A masszát - a sóder és a betonkeveréket - karcsú daru még vékonyabb kötelei emelték a munka színhelyére. Itt a lapáttól megkérgesedett és a betontól szürke színűre festett kezek igazgatták a vasszerkezetű szarufák ágyának.

Évekkel ezelőtt az építők télen fagyszabadságon voltak, most pedig: fagyásgátló anyagokat kevernek a betonba és dolgoznak. Téliesítik a munkahelyeket. Az ABC-áruház ablakait helyükre emelték, fóliából hajlékony, törésmentes „üveget” húztak rá. A harmadik szinten ácsok dolgoznak. Az ajtók, ablakok helyét nádpallóval fedik, ha jön az istenverte beharangozott hideg, kokszkosarakat égetnek, így a frissen betonozott födém nem fagy meg.

A tetőszerkezet szerelését előkészítő munka után igen nagy óvatossággal indulunk a földszintre. Itt bizony igen sok érdekesség fogad. Először is az ABC-áruház raktári részében kompresszoros légkalapáccsal feszegetik a fagyos földet (ez bizony drága építkezés). Mindössze 25-30 centit szednek le a föld színéből, hogy az eladó- és a raktártér betonozását a felfűtés után elkezdhessék.

–A gyulai szupermarketben felrobbant a gázkazán. Most azután itt is hirtelen ijedelem támadt, mert ide is ugyanazt a típust tervezték. Ha a kazánt a tervező által előírt helyre tesszük, akkor a fűtő csak a raktártérből közelítheti meg. Ez ellen, úgymond, tiltakoztak az építtetők – mondja Schaffer.

Most ezért is várjuk a tervezőt, hogy vele megbeszéljük: tegyük a gázkazánt a sarokba, kezelését pedig függetlenítsük az áruraktár-tértől.

– A megoldás ésszerű, de vajon mit szól ehhez a tervező?

– Ezen az épületen a tervtől több esetben is el kellett térnünk. Nem volt jó a betonszerkezetek vasalásának előírása sem. A pillérekbe nem terveztek vasat, az áthidalókba meg annyit kellett volna tennünk, hogy a betonnak nem lett volna helye.

– Szóval vannak még hibák – vetem közbe.

– Vannak - mondja, majd mosolyogva hozzáteszi -, s mi, építők nem azért vagyunk, hogy ezek számát növeljük, hanem azért, hogy szakmai tapasztalatunkkal korrigáljuk a tervezőasztalon nem éppen tökéletesnek látott elképzeléseket.

– Ezek a hibák okoztak-e valamilyen határidő-módosulást a tervezett műszaki átadáshoz képest?

– Ezt az épületet december 20-án tető alá kellett volna hoznunk. A tervezői fogyatékosságok miatt három hónappal ezelőtt kéthónapos késésben voltunk. Ha a tetőszerkezetet ebben a hónapban felszereljük, és az épületet lefedjük, a hatvan napos késést harminccal megrövidítettük!

Most itt olyan már a munka üteme, hogy erre esélyük van. Zuba András ács, Reinhardt András betonozó, Pozdelka vasszerelő és Vári János kőműves brigádjának keze között valósággal ég a munka.

És a fiatal művezető felvázolja a következő napok, hetek tennivalóit.
–A tetőfedés után beállítjuk az ajtókat, ablakokat. Ezeket is befóliázzuk s olyan meleget varázsolunk a ma még hideg falak közé, hogy akár ingujjban is rakhatják a válaszfalakat és vakolhatnak Reinhardték.

Dupsi Károly

 

Mai kommentár: Dupsi Károly remek helyszíni riportjából sajnos nem derül ki, hogy melyik békéscsabai építkezésen készült az anyag. 1969-ben több helyszínen is zajlottak lakásépítések. Örvendetes, hogy a fejlődésnek köszönhetően télen nem kellett fagyszabadságra küldeni a dolgozókat és már léteztek fagyásgátló anyagok, de azért a mesteremberek a saját házaikat mégiscsak tavasztól őszig építették és építik ma is. A riportból nagyszerűen átjön az építőipar örök problémája, a tervezők kontra munkások és az elmélet kontra gyakorlat bonyodalma. Itt most csak a munkások, a gyakorlat érveit olvashatjuk.

 

 

Feltárni a zene csodálatos világát

Hangverseny a békéscsabai megyei művelődési házban - fiataloknak

"Némi tétovázás után hirtelen sok kéz lendül a magasba.

– A klasszikus zenei korszak három kiemelkedő egyénisége: Mozart, Beethoven és Haydn.

A válaszoló barna hajú, értelmes-komoly kislány, Leszkó Anna, a 11. számú általános iskola tanulója. Jutalmul elöl a „jegyzői szék”-ben foglalhat helyet, ő írja majd be a társai helyes feleletére adott pontokat. Tévedés ne essék: nem énekórán, hangversenyen vagyunk. A Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar tagjai és mintegy kétszázötven gyerek foglal helyet a megyei művelődési ház nagytermében.

 

Karmesterrel megerősítve (forrás: FORTEPAN/Szalay Zoltán)

 

A karmester, Sárhelyi Jenő most elsősorban pedagógus, aki az Ifjú zenebarátok harmadik bérleti előadásán a korszak nagy zeneszerzőit mutatja be fiatal közönségének, életüket, munkásságukat vázolja - kuriózumokkal fűszerezve.

Az elméleti ismertetés szemléltetéssel párosul: a vázolt élettörténetnél elevenebben, szívhez szólóbban „beszél” a művek megszólaltatása.

– A mai alkalommal új hangszerekkel is megismerkedünk - mondja a karmester-pedagógus. Intésére megszólal a lágy oboa. majd a mély hangú cselló, végül a pöffeszkedő fagott.  - Ki ismeri fel őket?

Izgatott, röpke megbeszélés után jelentkezők is akadnak, akiknél ugyan előfordul, hogy összetévesztik a csellót a hegedűvel, az oboát a klarinéttal, de mindenesetre aktív, jószándékú gyerekek. (Valljuk be: velünk, felnőttekkel nem fordulhatna ez elő?)
Az egyórás műsor keretében még a fiatalok zenei hallásának fejlesztésére is jut idő: jutalompontot kapnak, akik a lejátszott dallam-motívumokat hibátlanul visszaéneklik.

– Hetedik éve rendezünk ilyen hangversenyeket, oktatjuk Békéscsaba általános iskolásait a zene ismeretére - mondja Gécs Jenő a megyei művelődési ház munkatársa, a hangversenyek békéscsabai szervezője. – Tavaly óta megkétszereződött a hallgatók száma

Hangversenyszerető, zeneértő közönséget akarunk nevelni - határozza meg a hangversenysorozat célját Sárhelyi Jenő, a zeneiskola igazgatója -, hogy a következő nemzedék már igényelje a rendszeres hangversenyeket, operaelőadásokat. Tudatos zenehallgatás, új és új fogalmak, „műhelytitkok” megismertetése, feltárni előttük a zene csodálatos világát...

Szabó Erzsébet énektanárnő, aki maga is közreműködője az előadásnak, arról beszél, hogyan tudja hasznosítani az iskola ezt a sorozatot.

– A szemléltetés, az élő zene hatása, s nem utolsósorban a kitűnő együttesekkel, azok oktató-nevelő vezetőivel való találkozás felejthetetlen élmény tanulóink számára.

Lipták Judit

 

Mai kommentár: Minden korban tiszteletreméltó az a törekvés, mely gyermekekkel akarja megismertetni, ezáltal megszerettetni a komolynak mondott klasszikus zenét. Mint a gyakorlat mutatja, a szándék több, de inkább kevesebb sikert hozott és hoz ma is. Feltételezhető, hogy 1969-ben – csakúgy, mint egy évtizeddel később – a gyerekek azért szerettek a hangversenyekre járni, mert az iskolaidőben zajlott, így legalább 4 tanórát nem kellett a padban tölteni. A szülők pedig természetesen megvették a bérletet, hiszen otthon nem volt Mozart, Beethoven vagy Haydn lemez. Otthon az Illés, a Metro és az Omega szólt.

 

Rövid hírek

"- ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ. Január 23-án, ma este Békéscsabán Jugoszláviában jártunk címmel a kötöttárugyár fiataljainak filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót rendez a megyei művelődési ház ifjú utazók klubja.

- TALÁLKOZÓ. Január 24-én, pénteken délután 3 órakor a KISZ-iskola hallgatóival találkoznak Békéscsabán a Kállai Éva Üttörőházban a nyolcadikosok klubjának tagjai.

- MAGYAR NAP A LENGYEL TV-BEN. Január 25-én, szombaton, A Lengyel Televízióban magyar napot tartanak, amelynek keretében filmeken és riportokban mutatják be a magyar nép életét, művészetét, eredményeit. Ennek viszonzásául január 29-én, szerdán, a Magyar Televízióban lengyel nap lesz.

Önkéntes tűzoltók az Ecsegfalvához közeli Dévaványán (forrás: saját gyűjtés)

- FELÚJÍTJÁK A CSABAI GIMNÁZIUMOT. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 70 éves épületét hamarosan teljes egészében felújítják. A felújítás tervét a Békés megyei Tanács Tervező Irodája készíti. A munkát a központi fűtés szerelésével kezdik, még ebben az évben.

- ZSŰRIZÉS. Január 21-én, kedden délután 3 órakor tartják meg Békéscsabán a Kállai Éva Üttörőházban az „Én alkottam - Mi alkottuk” pályázatra beérkezett munkák előzsűrizését. A pályázatra összesen 23 pályamű érkezett.

- JÓL DOLGOZOTT A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM. Füzesgyarmaton a költségvetési üzem elmúlt évi előirányzata 1 millió 102 ezer volt. Ezzel szemben 1 millió 178 ezer forintra teljesítette bevételi tervét, ami 106,8 százalékos tervteljesítést jelent.

- SZELEK ÉS VIHAROK címmel német irodalmi műsort mutat be január 23-án, ma, Békéscsabán, a Megyei Művelődési Házban, Battonyán a gimnáziumban, Kunágotán a művelődési házban és este Mezőhegyesen a könyvtárban a megyénkben tartózkodó néphadsereg művészegyüttese.

- KÁRTÉRÍTÉS. A békési járásban kártérítés címén az elmúlt évben 7 millió 341 ezer forintot fizetett ki a károsultaknak az Állami Biztosító.

- JÓL DOLGOZNAK AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK. Ecsegfalván az önkéntes tűzoltótestület a szervezésben és kiképzésben jó eredményeket ér el. Különösen a fiatalok körében népszerű a testület munkája. Az úttörők létszáma elérte az ötvenet. Ügyesek és jól dolgoznak a lányok is.

- TÖBB MINT HÁROM ÉS FÉL MILLIÓ FORINT KÁRTÉRÍTÉS. Az Állami Biztosító orosházi járási fiókja 1968 első felében" hárommillió 670 ezer forintot fizetett ki együttesen a járás termelőszövetkezetei részére az ott keletkezett károk megtérítése fejében;

- MUNKÁSOK ÉS RENDŐRÖK ÖSSZETŰZÉSE. A béremelést követelő felvonuló munkásokra tüzelt kedden a montevideói rendőrség. Egy 45 éves munkás a helyszínen meghalt, egy másikat pedig súlyos sérüléssel szállítottak kórházba.

- LEZUHANT EGY REPÜLŐGÉP. Kedden délben egy, a minoti katonai légitámaszpontról felszálló B-52-es bombázó alig pár perccel a felszállás után lezuhant. A gép személyzete közül négyen vesztették életüket, ketten pedig eltűntek.

- NÉPSZERŰ A MEZŐGAZDASÁGI HITEL. Az OTP Sarkadi fiókjában az elmúlt évben 311 esetben vették igénybe a mezőgazdasági hitelt, s az OTP összesen 2 millió 300 ezer forintot fizetett ki ilyen hitel címén."

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy a január 21-ei szemlénkben magasztalt, akkor még induló egyesület, az ifjú utazók klubja két napra rá már Jugoszláviában jártunk címmel a kötöttárugyár fiataljainak filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót rendez. Elképzelhető, hogy túlértékeltük a reményteljes társulatot. Meglepő, hogy Ecsegfalván 1969-ben 50 úttörő érezte fontosnak, hogy részt vegyen az önkéntes tűzoltók munkájában, de legalább a rövidhírből megtudhatjuk, hogy ügyesek és jól dolgoznak a lányok is. Nesze neked emancipáció!

 

Egy fotó

 

Mai fotónk az 1969. január 23-ai Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg Az országban a harmadik című írás illusztrációjaként. A cikk a békési víztoronyról szól: Hidraulikus emelő-berendezés segítségével - mely magyar mérnök-közösség találmánya - vitték 40 méter magasra a 320 tonna súlyú és a följön előre gyártott elemekből épült, 600 köbméter víz befogadására alkalmas óriás-kelyhet a békési víztorony építésénél. Míg a friss beton össze nem kötötte a kelyhet a törzzsel, addig a hidraulika-berendezés tartotta a kellő magasságra. Ezt a módszert a Budapesti Vízügyi Építő Vállalat kollektívája dolgozta ki. Az így épült víztorony az országban a harmadik, Európában pedig a negyedik. Külföldön máris nagy érdeklődés kíséri. Előreláthatólag ez év végén ad vizet az új torony, mely óriási eseménye lesz Békésnek. A mai napon, mivel a beton már megkötött, a tartóköteleket eloldják.

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

Itthon

A Színészválogatott is játszott Mezőmegyeren, a családi napon

Egész napos rendezvényre várták a megyerieket és a csabaiakat a mezőmegyeri sport komplexumba hétfőn, a kora délelőtti óráktól. Napközben a színpadon Hevesi Imre, Balázs Pali, este Tabáni István énekelt, a nagypályán a Színészválogatott focistái rúgták a bőrlabdát.
2019. augusztus 19. 19:14
FEL