A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. február 18-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a klubvezetők klubjának megalakulásáról szóló beszámolóra, a Népújság olvasói levelekre válaszoló rovatának következő számából két üzenetre és azok válaszaira és a sarkadi KISZ-boltot bemutató anyagra esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Klubvezetők klubja alakult Békéscsabán
"Napjainkban egyre több szó esik a szabad időről, amely éppúgy, mint a munka és a tanulás, az ember művelődését, szórakozását és pihenését, személyiségének sokoldalú kibontakozását szolgálja. A klubok a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését biztosítják - ha jó vezetővel, megfelelő programmal dolgoznak. A klubok egyre inkább a népművelés egyik alapvető formájává és eszközévé válnak. Gyors fejlődésük sürgeti a módszertani általánosítás, a magasabb színvonalú tanácsadás, a klubvezetés központi irányításának előmozdítását Ezért alakult meg vasárnap délelőtt Békéscsabán, a Megyei Művelődési Házban a Klubvezetők Klubja, amely a KISZ megyebizottság és a művelődési ház patronálásában kettős céllal működik: a már meglevő klubok vezetőinek összefogását, munkájuk koordinálását, az elvi, módszertani segítségadást, illetve a megye ipari, mezőgazdasági központjainak megfelelően hatékony, életképes klubok kialakítását segíti.
A „klubok klubja" nemcsak a tanulásra, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget, a vezetők végre maguk is aktív klubtagként tanulhatnak, szórakozhatnak, vitázhatnak. A klub programjában módszertani, vitaindító előadások, klublátogatások, táborozások, kirándulások és táncos rendezvények szerepelnek. „Klub-sarok” címmel havi tájékoztató jellegű módszertani füzet kiadását is tervezik. A klubvezetők klubjának vezetője Volent Zoltán, a gyulai Jókai Művelődési Ház igazgatója. A klub vasárnapi foglalkozásán máris sok hasznos ötlet, javaslat - de korrigálandó hiba és panasz is, elhangzott. Következő összejövetelük március második felében lesz Gyulán, ahol a Gyulai Harisnyagyár Kiváló KISZ Ifjúsági Klubja életével, fiataljaival ismerkednek majd a résztvevők."
Mai kommentár: Az 1969-es lapszemlénk során már többször foglalkoztunk a kor ifjúsági klubjainak életével. Magasztaltuk a korszak vállalatait is, amiért felkarolták és támogatták az ifjúság szórakozását. Megdicsértük a klubokat, amikor a riportokból azt éreztük, hogy a tevékenység valóban az ifjúságnak, az ifjúságért jött létre, ilyenek voltak a gyulai és a medgyesegyházi körök. Illetve határozottan elítéltük, amikor az anyagokból kiérződött a politikai izzadságszag és csak az volt a cél, hogy a fiatalokat egybetereljék, irányítsák és ellenőrizzék. Félő, hogy a Klubok klubját azért hozták létre a KISZ megyebizottság felügyelete alatt, hogy az előbbieket az utóbbiakhoz igazítsák.
Szerkesszen velünk!
MIT kérdeznek az olvasók?
MIT válaszolnak az illetékesek?
Diákok, szeneslapáttal
„A gimnázium diáksága” aláírással a békési Szegedi Kis István Gimnáziumból kaptunk levelet. A levélírók azt kifogásolják, hogy az egy hónappal ezelőtt próbaidőre felvett hivatalsegédet elbocsátották, noha - véleményük szerint - „odaadóan, becsületesen dolgozott és valósággal belopta szerény kis egyéniségét a diákság szívébe”. Ráadásul panaszolják a diákok, „most nincs hivatalsegédünk, s az igazgató úr velünk fűttet és velünk takaríttat.
A diákok a hivatalsegéd elbocsátásának okait a következőkben látják: 1. Laci bácsi (így hívják a hivatalsegédet) nem tudta minden tanár nevét megtanulni a harminc nap alatt. 2. Nem mondott el mindent az igazgató úrnak, amit a diákok beszéltek a tanárokról.
Szombaton beszéltünk a gimnázium igazgatójával, Polgár Lajossal. Véleménye szerint a levél állításai Laci bácsira vonatkozóan alaptalanok. „Nem tudta mit kell csinálni, nem tudta önállóan ellátni a hivatalsegédi teendőket. A munkaügyi döntőbizottság ülésén különben is megerősítették az egy hónapi próbaidő utáni elbocsátás tényét. Az igaz, hogy a diákok fűtöttek öt napig, de hétfőtől (azaz tegnaptól) új hivatalsegéd lépett munkába.”
Reméljük, hogy így a diákok kezébe a szeneslapát helyett újra a toll és ceruza kerül és Laci bácsi is, a diákok is elfogadják a döntőbizottság minden bizonnyal reális határozatát.
Használja egészséggel!
Szekeres Béláné írja Dombegyházáról: „Egy hónappal ezelőtt vásároltunk a helybeli szövetkezet ruházati boltjában három matracot, darabonként 100 forintért Most az üzletvezető követeli, hogy fizessünk rá darabonként 70 forintot, vagy szállítsuk vissza, mert ennyivel drágább lett. Jogos a követelése?”
Értesítettük Jenei Károlyt, a Szövetkezet elnökét, aki kivizsgálta a panaszt és a következőket válaszolta: „A boltos tévedett, amikor 100 forintért adta el a 170 forintos matracokat Egy hónap után azonban már nincs joga visszakövetelni, az árut, illetve megfizettetni a különbözetét. Személyesen felkerestem Szekeres Bélámét és megnyugtattam: Használja egészséggel a matracokat, nincs tartozása.”
Mai kommentár: Folytatódik az össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben. Joggal feltételezhetjük, hogy a megyei pártlap szerkesztői sem gondolták, hogy ilyen „sikeres” lesz egész oldalas rovatuk. Ma két tanulságos esetet emeltünk ki. A békési gimnáziumban történtek egészen döbbenetesek. Laci bácsi hivatalsegédet egészen biztosan azért távolították el, mert túlságosan jó viszonyt ápolt a tanulókkal, sőt még az is elképzelhető, hogy a diákokkal együtt szidták a rendszert. A döntőbizottság döntésének elfogadását még az újságírók is feltételes módban fogalmazta meg. Az pedig, hogy az igazgató a gyerekekkel végeztette a fűtési feladatokat, ma, 2019-ben már komoly szakmai aggályokat vet fel, de akkoriban még belefért az igazgatóelvtárs hatáskörébe és kedvező megítélésébe. A dombegyházi matracos eset tipikus példája a helyi hatalmasságok korabeli hatalomgyakorlásának. A szövetkezet boltjában hibázik az eladó, a bolt kárára. Mi a megoldás? A vásárlón, vagyis a kisemberen hajtjuk be a hiányt. Ám Szekeres Béláné vette a bátorságot és az égbekiáltó igazságtalanságot megírta a Békés Megyei Népújságnak, ahol a nyilvánosság erejének köszönhetően megtalálta igazságát. A modern népmesében a jó elnyerte jutalmát – az olcsó matracot -, a rosszak – vagyis az eladó és az üzletvezető – pedig a szövetkezet elnökének ledorongolását. Még az is elképzelhető, hogy a elnökelvtárs néhányszor felemelte a hangját és földhöz vágta ízléses műbőrkalapját.
Iskolai bolt Sarkadon
"Miniden rendelkezés annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle... Lehet, hogy a Sarkadi Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói nem erre gondoltak, amikor tavaly javasolták, hogy a KISZ végrehajtó bizottság oldja meg a fiatalok, KISZ-tagok reggeliztetésének, kisebb vásárlási gondjainak biztosítását. A gondolatot tett követte. A fogyasztási szövetkezetnél Kiss Lajos vezető nemcsak megértette a fiatalok kérését, segítette és megvalósította.
Január 11-én megnyílt az iskolai ,,KISZ-bolt”. Eleinte furcsa érdeklődéssel jelentkeztek a vásárlók, de ma mán mindenkinek természetes, hogy friss kávét, péksüteményt, cukorkát, csokoládét vásárolhat. Nem okoz gondot egy-egy betelt füzet pótlása, kisebb iskolai felszerelési eszközök gyors beszerzése sem. A bejáró tanulók kényelmesen megreggelizhetnek, a diákotthonosok tízóraizhatnak, sőt hazautazás előtt kisebb ajándékokat is vásárolhatnak testvéreiknek.
Lelkesek az iskolai bolt eladói, talán megszeretnek egy pályát is, de nemcsak megszeretik, gyakorlott eladók lesznek.
A KISZ V. B. az iskola nevelőivel, vezetőivel együtt helyesen cselekedett! Otthonosabbá vált a „második otthon”, gördülékenyebb a munka.
Mai kommentár: 2019-ben már nemhogy a középiskolákban, de az általános iskolákban is elmaradhatatlan, hogy büfé üzemeljen és lássa el a diákokat uzsonnával, rágcsálnivalóval. Az üzlet manapság piaci alapon működik, vagyis a kereslet szabályozza a kínálatot. 1969-ben, a tervgazdálkodás idején ilyesmivel nem nagyon foglalkoztak, így a kereslet – vagyis az éhező és szomjazó diákok – kénytelen volt megkeresni a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, hogy segítsen megoldani a problémát. Ott végre kaptak egy értelmes faladatot és a helyi szövetkezettel karöltve létrehoztak egy KISZ-boltot. Ez a beszámoló jó példája annak, hogy a szocializmus idején is érvényesek voltak a piacgazdaság szabályai, csak éppen senki nem vett róluk tudomást.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. február 18-ai Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg az Épül Orosházán az ország egyik legmodernebb áruháza című anyag illusztrációjaként. Az írás nem a helybeliek büszkeségére helyezi a hangsúlyt, inkább az átadás határidején aggodalmaskodik: „Vidékiek és a helybeliek egyaránt nagy várakozással figyelik Orosháza város központjában a fogyasztási és értékesítő szövetkezet kétemeletes áruházának építését. A Békés megyei Építőipari Vállalat vezetői, dolgozói nagy igyekezettel szorgoskodnak azon, hogy a mintegy 16 millió forintos létesítményt időben - április 30-ig - át is adják rendeltetésének, vagyis a belső szerelést végző részlegnek.
A szövetkezet vezetőitől hallottuk, hogy Bene Pál építésvezető azzal a kifejezéssel élt: ígéretükhöz híven tartani akarják a határidőt. Az frnsz vezetői örömmel fogadták véleményét, amely az áruháznak, az ország legmodernebb ilyen létesítményének tervezett megnyitását jelenti.”
Az újságíró elvtárs ezek szerint elég jól ismerte a rendszer működését.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
