A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. április 9-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a korszak reklámjairól szóló jegyzetre, a dévaványai rizstermesztésről szóló beszámolóra, és az 1969-es év tavaszi mozifilmjeinek ajánlójára esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Kamatostul megtérül
A jó bornak nem kell cégér, tartja a szólás-mondás, de aki figyelemmel kíséri a sajtó, rádió, tv hirdetéseit, az az ellenkezőjéről győződhet meg. Mert igenis, kell a „cégér”. A reklám egyidős az árutermeléssel, s amíg a különböző fogyasztási cikkek áru jellegűek, s a piacon cserélnek gazdát, addig legfeljebb csak korlátozni lehet az árupropaganda jelentőségét.
A fogyasztó igényli a tájékoztatást. A beszerzés lehetőségeinek megsokszorozódó csatornái és a fogyasztási cikkek bővülő választéka egyre áttekinthetetlenebbé teszi a piacot. A vevő tehát alapos és főként őszinte tájékoztatást vár. Szerencsére, már kinőttük a reklám csecsemő korát, amikor a vásárlót arra biztattuk, hogy cipőt a cipő boltból, élelmiszert az élelmiszerboltból szerezzen be. Okosabb és gyakorlatiasabb propagandára van szükség. Ám a túlontúl is szabadon értelmezett liberalizmus néha szélsőségekre ragadtat egyes kereskedelmi és termelő vállalatokat. Kiváló minőségről, minden igényt kielégítő választékról harsognak a hirdetések, holott a harsány felhívást egyszerűen csak a nem megfelelő áruértékesítési nehézségei mondatták ki a reklámszöveg megfogalmazóival. Az ilyen „kapitalista fogás” kétélű fegyver, mert nemcsak a hirdető céget járatja le, hanem általában a reklámot is.
Nálunk még a kezdeti lépéseknél tart a reklámtevékenység. Legalább is a fejlett tőkés országok virágzó reklámiparához mérve. Ezen végeredményben nincs is mit csodálkozni, de az világos, hogy a szocialista reklám alapvetően különbözik a kapitalista országokétól; kevésbe rafinált és összehasonlíthatatlanul kisebb jelentőségű. A mi reklámszakembereink még csak az alapműveleteket tanulják, gyakorolják. Nem sokan vannak, de néhány nagyobb ipari és kereskedelmi vállalat már önálló munkakörben foglalkoztat piackutató, reklámszakembert.
Az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat február l-től új munkakört létesített. Függetlenített szakember látja el a vállalati propaganda- és piackutató munkát. A fokozódó igények és a vevőért folyó harc most induló csatározásai inspirálták az UNIVERZÁL vezetőit arra, hogy ezután külön szakember csinálja azt, amit régebben - jól-rosszul - mindenki csinált. A reklámszakember tevékenysége átfogja az egész vállalatot, s mintegy katalizátor szerepét tölti be a fogyasztók és a kiskereskedelmi vállalat egésze között. Ehhez az „úttörő-munkához” természetesen ismernie kell a legkorszerűbb eladási módszereket, az árukészletet, a vásárlók lélektanát, a divatos árucikkeket és találékonynak is kell lennie, hogy szinte naponta szolgáljon meglepetéssel a kirakatot szemlélő vagy az üzletbe betérő közönségnek.
Vállalataink, üzemeink költségvetésében évről évre nagyobb összeggel szerepelnek a reklám- és propagandaköltségek. Az UNIVERZÁL-nál például csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit. Ez a látszatra tekintélyes költségtöbblet mégis jó befektetésnek ígérkezik, hiszen kamatostól megtérül a megnövekvő forgalomban és a vásárlóközönség elismerésében. Mert ez utóbbi - amit a szakzsargon egyszerűen csak szájpropagandának hív - alighanem a leghatékonyabb reklám.
B. I.
Mai kommentár: Az 1960-as évek végén a reklámtevékenység ugyanolyan tervszerű állami irányítás alá esett, mint a hátterében meghúzódó ipar és kereskedelem, melyek nem a szabad piaci verseny keretei között működtek. A szocialista reklám fő küldetése az volt, hogy általa az állam hatást gyakoroljon az állampolgárok fogyasztási magatartására, keresletet támasszon a felhalmozott árucikkekre, ugyanakkor tompítsa az egyes iparcikkek iránti hiányérzetet, és nem utolsó sorban pontos tájékoztatást és felvilágosítást adjon, elősegítve így a tudatos, önmaga és környezete iránt felelősséget vállaló szocialista társadalom kialakítását. Ahogy a jegyzetből is kiérződik a reklámot még egyenesen a kapitalizmussal azonosították.
Nehéz eldönteni, hogy a jegyzet írója, bizonyos B. I. az UNIVERZÁL lépését jónak, avagy rossznak ítéli meg. Mivel a meg nem értés érződik a sorokból, ezért vélhetően negatív folyamatnak tekinti az új szakember munkáját. Természetesen a párt munkáját dicsőítő és a szocialista eszme terjesztését elkövető propagandistákról ezidáig csupa jót olvashattunk a megyei pártlapban.
Június végéig tart a rizshántolás Dévaványán
Félkilós csomagolású rizs is kapható lesz az üzletekben
A Békés megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat dévaványai rizshántoló üzeme igen jó eredménnyel zárta a tavalyi esztendőt, ezért a vállalat az átlagnál 10 százalékkal magasabb nyereségrészesedést biztosított a dolgozóknak. Az üzemekben három szocialista brigád van, a tavalyi munkája alapján mind a három elnyerte a szocialista címet. A dévaványai rizshántoló az idén a Szocialista üzem cím elnyerését tűzte célul.
A hántolás - egy műszakban - előreláthatólag június végéig tart. Eddig a tavalyi termésből 950 vagont vett át az üzem és még mintegy 130 vagon érkezik folyamatosan a gazdaságokból. A minőség jó, két állami gazdaságban azonban magas hőfokon szárítottak, ami miatt csaknem 30 vagon termésnél értékcsökkenés következett be.
A dévaványai üzem nagy gondot fordít a feldolgozás minőségére. Nemrég szereltek fel egy Szovjetunióban vásárolt rostát, amely óránként 150 mázsa rizst tisztít. Az idén még egy tisztító berendezést helyeznek üzembe. A lakosság igényeinek megfelelően április 1-től félkilós csomagolású rizs is készül, ami hamarosan kapható lesz az üzletekben.
Mai kommentár: A 2. világháború után térségünkben a rizs termesztése volt a mezőgazdaság egyik fontos feladata. A már kishazánkba költöző szovjet elvtársak segítségével a magyar elvbarátaik kiokoskodták, hogy az évszázadok óta művelésre alkalmatlan szikes talajok termőfölddé változtatására a rizs a legalkalmasabb.
Az 1950–es évektől kezdődően már közel 50 ezer hektáron folyt rizstermesztés hazánkban, vagyis igazi nagyhatalom voltunk Európában. Magyarországon a termelés több területen folyt, de kiemelkedett Békés megye. Szarvas, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Békés, Mezőberény, Ecsegfalva és Dévaványa környékén találhattunk nagyobb termőterületet.
Jelentős változást hozott az 1968-as új gazdasági mechanizmus, amikor megindult a rizstelepek rekonstrukciója, új fajták bevezetése, emellett korszerű amerikai gépsorok jelentek meg. Persze nem Dévaványán, mert itt a Szovjetunióból vásárolt rosta jelentette a fejlődést.
Azzal pedig, hogy félkilós kiszerelésben is forgalomba hoztak rizst a háziasszonyok egyik álmát valósították meg, hiszen így nem kellett zsákszámra hazahordani az egyik legősibb kultúrnövények egyikét.
Nemecsek a filmszínházakban
Tájékoztató a második negyedév filmjeiről — Művészi rövid filmek a mozik műsorán
A filmszínházak második negyedévi műsortervében tizenegy változatos témájú játék- és dokumentumfilm szerepel, mint arról az előzetes jelentések már hírt adtak. A részletes programról Szabad Lívia, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat propagandacsoportjának vezetője tájékoztatta lapunk munkatársát
- A negyedév és az április hónap kiemelkedő eseménye lesz a magyar-amerikai koprodukcióban készült Pál utcai fiúk bemutatása - mondotta. - Molnár Ferenc világhírű regényének kis hőseit angol gyermekszínészek alakítják, Fábri Zoltán rendezte. Biztosak vagyunk a nagy sikerben, a film valóban kitűnő, jól sikerült alkotás.
Élménynek ígérkezik április hónapban a Feldobott kő című magyar film, mely egy korszak krónikáját közli egy fiatalember sorsában összesűrítve, őszintén, megkapó művészi ihletettséggel. A film főbb szerepeit Balázsovits Lajos, Nagyezsda Kazassian, Todor Todorov játssza.
A harmadik esemény Szemes Marianna Azt csinálok, amit akarok című dokumentum játékfilmje lesz, mely felveti a kérdést: mennyiben felelősek a szülők, a nevelőintézetek a fiatalkorú bűnözők sorsáért és milyen felelősség terheli őket, magukat.
- A külföldi filmek közül elsőnek a szintén áprilisban műsorra tűzött, Zarhi szovjet rendező Anna Karenina című kétrészes színes filmjét említem, melynek 70 mm-es változatát Budapesten, a Corvin mozi játszotta. A filmet most az ország több, széles vásznú vetítésre alkalmas mozijában is bemutatják. Ha megengedi, idéznék egy recenzió-részletet a Morning Star-ból: „Zarhi rendezésében elragadóan kel életre a korabeli Oroszország, a falusi és a városi élet képei egyaránt szépek, stílusosak. Felejthetetlenül emlékezetünkbe vésődik a jellegzetes polgárcsalád. Oblonszkijék, egy színpompás templomi esküvő, egy arisztokratikus krikettjátszma, vagy Karenin kormányhivatalnok fényűző, de lélektelenül sivár otthona.” Vagy a Humenité Dimanche cikkéből: „A legnagyobb érdem talán a szereplők játékát és mozgatását illeti. Ez nemcsak Tatjana Szamoljovára vonatkozik, hanem a kiváló színészre, Nyikolaj Gricenkora (tökéletes Karenin szerepében) és a táncos csillag Maja Pliszecszkajára, akinek különleges eleganciája teljesen megfelel Betsy hercegnőének.”
- Áprilisban lesz a bemutatója a Carmen című színes svájci filmnek is, Herbert von Karajan rendezésében, a világhírű karmester közreműködésével. A címszerepet Grace Bumbry néger énekesnő alakítja.
Szólni kell még a Hallgatag ember című színes, széles vásznú amerikai filmről, melynek Paul Newman a főszereplője, hőse egy fehér ember, akit az indiánok neveltek.
A vidám műfaj érdekes alkotása az Én szeretek, te szeretsz című olasz film, sok zenével és tánccal. A krimit ezúttal a Vigyázat, hekus! című francia vígjáték képviseli áprilisban. A negyedév további két hónapjának filmeseménye a Tiltott terület című magyar dráma, Az oroszlán ugrani készül című, szintén magyar filmszatíra, a Szeszélyes nyár című csehszlovák, a Nagyítás című angol filmek májusban, júniusban pedig az Alfa Romeo és Júlia című magyar vígjáték Ruttkay Évával és Latinovits Zoltánnal a főszerepekben, a Két mamám és két papám van című jugoszláv filmkomédia, a Férfibeszélgetés című szovjet dráma, a Könnyű szolgálatra alkalmas című szovjet és a Mezítláb a parkban című amerikai vígjátékok.
- Azt hiszem, az olvasókat a rövidfilmek is egyre jobban érdeklik. A negyedévben sok érdekes rövidfilmet vetítenek a mozik, Többek között az Érettségi után és a Bajai mozaik című magyar, a Münchausen báró kalandjai című szovjet, és A föld virágozni fog című NDK-rövidfilmre hívom fel a mozilátogatók figyelmét. A képzőművészet kedvelői nagy érdeklődéssel nézik majd meg a Vietnamért című magyar kisfilmet, mely Farkas Aladár szobrászművész alkotásait mutatja be három tételben: Riadó, Ellenség és Győzelemig címmel. A filmben a szobrok csoportosítása erőteljesen kifejezi a tételek mondanivalóját, egyben szuggesztíven kiemelve a művész szobrainak megkapó és megrendítő szépségét.
S. E.
Mai kommentár: A Békés megyei Moziüzemi Vállalat propagandacsoportjának vezetője ismét kiváló példáját mutatja a központi eszközökkel irányított szórakoztatásnak. Az 1969-es év második negyedévében a Békés megyei mozik műsorában már szerencsére nem találkozunk a testvéri országok ismeretlen alkotóinak ismeretlen alkotásainak sokaságával. Az egyébként 1967-ben készült Anna Karenina című szovjet alkotás viszont kiállta az idők próbáját, sőt azóta több adaptáció nyúlt vissza Zarhi eredeti művéhez. Természetesen ha ellenséges ország lapjai pozitív kritikát közöltek egy szovjet filmről, akkor lehetett tőlük idézni, így most is, bár a Humenité Dimanche francia hetilap címe helyesen L'Humanité Dimanche, de ez 1969-ben vélhetően nem okozott nagy zavart a Békés megyei olvasók és mozirajongók táborában. (Az 50 esztendeje bemutatott Pál utcai fiúk adaptációra hamarosan rovatunkban is megemlékezünk. – A szerk.)
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. április 9-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Fiatalok áprilisa, április ifjúsága címmel. Az írás az április 4-ei ünnepségeket foglalta össze, mely napon Magyarország „felszabadulásának” 24. évfordulóját ülte a Kádár János nevével fémjelzett rendszer. Az anyag az ifjúságra helyezte a hangsúlyt, melyben olyan mondatok is szerepeltek, hogy „Az ünnepség napja nem véletlenül esett egybe, sok ezer fiatal életében határt jelentő KlSZ-fogadalomtétel időpontjával. Tudjuk, hogy az ifjú ember nem válik egyik percről a másikra felnőtté. De a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjának lenni már rang. „belépőjegy” a felnőttek táborába.”
A felvétel képaláírást is kapott: Such János, a városi pártbizottság első titkára és Szabó Mihály, a városi pártbizottság vb-tagja koszorút helyezett el a felszabadulási emlékműnél.
A fotót Baranyai Kálmán készítette.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
