A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. április 29-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a Biharugrai Halgazdaság dolgozóinak ünnepségéről szóló beszámolóra, egy, a virágágyásokat foggal-körömmel és ha kell, akkor ököllel védő jegyzetre, illetve a gyulai Szupermarket megnyitásáról készült tudósításra esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
A halászok Élüzem-avatója
"Szombaton délután tartották a Biharugrai Halgazdaság dolgozói ünnepségüket, az Élüzemmé történt „előreléptetésük” alkalmával. Nádas Gáspár, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pártbizottságának titkára mondott köszöntő és értékelő beszédet Biharugra dolgos kezű halászai előtt.
– Nem az ünnepélyesség miatt, nem is a szokásos ünnepi udvariasság miatt, hanem a valóság miatt hangsúlyozom, hogy a Biharugrai Halgazdaság dolgozói becsületesen dolgoztak az elmúlt évben nagyon sok hasznot hoztak a népgazdaság „konyhájára”, s ezért joggal kapták a kitüntetést: az Élüzem címet – mondotta többek között.
Ezután gazdasági és társadalmi szempontból értékelte a gazdaság vezetőinek és dolgozóinak munkáját, majd azt kívánta: ebben az évben is úgy dolgozzanak, hogy 1970-ben ugyancsak ilyen ünnepségen vehessenek részt a halgazdaság dolgozói.
Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, az MSZMP megyei bizottsága, valamint a tanácsi szervek nevében köszöntötte az Élüzem címet elnyerő biharugraiakat.
Kedves szavaikkal emlékezett meg a múlt évi eredményekről Nagy Dániel, az Elnöki Tanács tagja, az Állami Gazdaság Országos Központjának vezérigazgató-helyettese, valamint Zsibók András, a Békés-Csongrád megyei Állami Gazdaságok főosztályvezetője.
Ezután, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, valamint Kiváló Dolgozó kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a szocialista brigádok tagjainak és a munkában kitűnt dolgozóknak.
Az elismerésért és az üdvözlő szavakért dr. Kozma Lajos igazgató mondott köszönetét, majd Szabó Pál, a halgazdaság párttitkára zárta be az ünnepséget."
Mai kommentár: A biharugrai halászembereket méltató elvtársak beszédeivel ma sem érdemes foglalkoznunk, hiszen az ünnepség után a helyiek – vélhetően – telepakolták a szolgálati Volgák csomagtartóját konyhakész halakkal. Inkább nézzük meg a halastavak történetét, az sokkal érdekesebb. Mivel pontos feljegyzés nincs, így annyit tudni, hogy valamikor 1905 és 1909 között Chorhus Dezső budapesti mérnök és tetvére, Zoltán nagy kiterjedésű, szikes legelőt vásárolt meg Bölöny Józseftől, a falu és a szilasi kastély közötti térségben mesterséges halastórendszer kialakítása céljából. A halastavak építését 1910-ben kezdték el, és az első tóépítési munkálatok 1930-as végére fejeződtek be. Később Chorhusék megvásárolták a Tisza családtól a Geszt és Biharugra között található Nagy-Szík pusztát és 1943-ra elkészült az a terv, mely szerint ezen a területen több ezer hektáros halastórendszer épül. A 2. világháború a munkákat megakadályozta. Ezután a történet a szokásos, ugyanis a tógazdaságot 1946-ban államosították. 1946 és 1962 közötti időszakban alakították a puszta területén található halastavakat, majd 1962-ben a Begécsi víztározó átalakítása következett, ami komoly mérföldkő volt a Halgazdaság életében. A vízi és a környező szárazföldi területek egy részét 1949. augusztus 1-jétől rezervátummá nyilvánították, 1956. augusztus 1-jétől Békés megye vadászati felügyelője a vadásztársaságoktól visszavéve, a Madártani Intézetnek adatta oda tudományos gyűjtésre és vizsgálatokra, így a terület részbeni védettséget nyert. Főként madártani értékei miatt egy tájvédelmi körzet kialakítása már a '70-es években felvetődött, a védetté nyilvánításra azonban csak 1990. március 31-én kerülhetett sor. A terület 1997 óta a 7991 hektáron elterülő Kis-Sárrét törzsterületen a Körös-Maros Nemzeti Park része. A gyönyörű területen a Nemzeti Park néhány hét múlva, 2019. május 18-án rendezi meg a hetedik Bihari Táj Napját. Az életre szóló kaland, mely egyúttal természetvédelmi nyílt nap, ingyenesen látogatható.
Aki a virágot szereti...
"Ha kicsit késve is, de lassan csatát nyert a hosszúra nyúlt tél fölött a tavasz. A jó idő melegedő hadállásaiban virágok nyitnak. Új színt kapnak a kertek és az utcák. A parkok újra megtelnek babát sétáltató kismamákkal, sütkérező nyugdíjasokkal, ábrándos szerelmesekkel...
És akkor az ifjú lovag, szíve hölgyének virággal kedveskedik. A park virágágyából szakítja le, mert az van legközelebb és pénzbe sem kerül. A miniszoknyás hölgy elérzékenyül a mindennél beszédesebb virágszáltól, de vajon mit szólnak ehhez a kertészek, akik nemcsak elültették, hanem féltő gonddal óvják, illetve óvnák a jobb sorsra érdemes virágokat. Persze, mondhatná valaki, hogy egy szál tulipánból miért kell ilyen nagy ügyet csinálni? De nemcsak egyetlen szálról van szó és nemcsak a virágról.
A kertészeti vállalat az elmúlt őszön 78 ezer árvácskát, és 45 ezer tulipánhagymát ültetett ki a megyeszékhely parkjaiba. Ezeknek egy része már ki sem hajt a földből. A Bánszki utcai parkban például tízezer darab leendő virágot fociztak ki a környék srácai. A Bánszki utcai kis focisták attrakciója súlyos ezresekbe kerül, de vajon milyen mértékegységben fejezhető ki a szép városképért aggódó csabai járókelők jogos bosszúsága, látva az üres, letaposott parkokat.
Legtöbb helyen persze kibújnak és szirmot bontanak a virágok. Ilyenkor kezdenek akcióba a tulipánerdők dézsmálói. A Kossuth tér vad kerékpárosai viszont egyszerűen áthajtanak a virágágyakon, fittyet hányva „A fűre lépni tilos!” tábla figyelmeztetésére. Feltéve persze, ha még megvan a tábla, mert furcsa módon, a virágokkal együtt jó része ezeknek is eltűnik. Sokan nem akarják tudomásul venni, hogy a közvagyont dézsmálni még akkor is bűn, ha virágról van szó. Hiába tartja a mondás, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Ez a féligazság sem menti fel a parkok dézsmálóit. És azokat sem, akik szótlanul nézik a szemnek szép, utcaképet javító virágágyak kifosztását.
Ne restelljük hát figyelmeztetni mindazokat, akik átlépik az együttélés közös szabályait. Talán kevesen tudják, hogy szigorú rendelet van a parkrongálók megbüntetésére. Nem szeretnénk erre hivatkozni, hiszen a közvélemény vétója inkább lefoghatja a virágot tépő kezet, ha pedig ez kevés, hát csapjunk rá arra a kézre. De alaposan!"
(br)
Mai kommentár: Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja újra csőszt játszik a közösnek hazudott játszótéren. A (br) felségjelzésű újságíróelvtárs az 1969. április 29-ei jegyzetében éppen a virágok miatt aggódik és arra szólítja fel az olvasókat, hogy ha szükséges, akkor testi erőszaktól sem riadva védjék meg az árvácska- és tulipánhagymákat a gaz szerelmesektől, a bitang, száguldó kerékpárosoktól és a galád, kis focistáktól. Reménykedünk, hogy az olvasók csak legyintettek egyet és annyit mondtak: kár, hogy nincs jobb dolga ennek a (br)-nek!
Megnyílt a gyulai szupermarket
"Hétfőn délelőtt pontban 10 órakor a vásárlók végre birtokukba vehették Gyula város új nevezetességét, megyénk első szupermarketjét. A mintegy 4 millió forintos beruházással készült új létesítmény az élelmiszerboltok hagyományos árucikkein kívül húst és kis értékű iparcikkeket is forgalomba hoz.
A reprezentatív üzlet megnyitó ünnepségén részt vett Jámbor István, az MSZMP Gyulai Városi Bizottságának első titkára, dr. Vidó István, a városi tanács elnöke, Engelhardt Ferenc, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. A megnyitó után dr. Vidó István adta át az összesen 710 négyzetméter alapterületű üzletet a boltvezető Hack Istvánnak, és a vásárlóknak. Az érdeklődésre mi sem jellemzőbb jobban, mint az, hogy néhány óra alatt 20 ezer forint értékű áru talált gazdára.
Megyénk első szupermarketje közös beruházással készült; a Gyulai Városi Tanács és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közös hozzájárulásával. A vásárlók gyors és udvarias kiszolgálását teljes árukészlet és 16 bolti alkalmazott biztosítja. Az üzlet raktáraiban a megnyitáskor közel másfél milliós árukészlet volt. Az új bolt valószínűen sok örömet szerez majd a gyulai és a Gyulára látogató vásárlóknak.
Mai kommentár: Immár 50 esztendős a gyulai emberek egyik kedvelt üzlete, a Kossuth téren található Szupermarket.
Érdekesség, hogy Magyarországon 1964-ben a „szupermarket” szó helyett vezették be az ABC-áruház-elnevezést, azonban ez a kifejezés egy tágabb fogalommá vált, mint a szupermarket. Azt nem tudni, hogy az új gazdasági mechanizmusnak köszönhető-e a kategória visszatérése, de az bizonyos, hogy rendszerek és tulajdonosok jöttek, rendszerek és tulajdonosok mentek, de az országos elismertségnek örvendő fürdőváros központi üzlete a mai napig a Szupermarket nevet viseli.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. április 29-ei Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg. A felvétel címet nem, de képaláírást kapott: Az első igazán napsütéses vasárnap a vendéglők teraszaira csalta a szórakozni vágyó vendégeket.
A fotót Demény Gyula készítette.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
