A nap sztorija – Ez történt 1969. április 23-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. április 23-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a megyei tanács üléséről – melyen Békés megye címerének elkészítéséről is döntöttek – szóló beszámolóra, a tótkomlósi Rózsa Fürdő felújítási munkálatait bemutató tudósításra, továbbá a Sarkadon történő ötöslottó húzásának beharangozójára esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

 

Békés vármegye címere (forrás: magyarcimerek.hu)

Címert kap Békés megye

 

“Egyik leghosszabb ülését tartotta tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága, Klaukó Mátyás elvtárs elnökletével. Hosszas vita után jóváhagyta a megyei tanács terv-, pénzügyi és munkaügyi osztályának eddigi munkájáról szóló beszámolóit és a következő időkre célul tűzött feladatokat.

Ezután a Békés megyei Moziüzemi Vállalat múlt évi népművelési tevékenységét és annak eredményeit tárgyalta. Elismerését fejezte ki a vállalat vezetőinek, dolgozóinak jó munkájukért, amit nem a legjobb körülmények között voltak kénytelenek végezni. A mozival szemben is jelentkezik a konkurencia: a televízió, s a látogatókat bizony több esetben nem vonzzák a gyengén, vagy félig sikerült hazai és külföldi filmek…

…A jubileumi emlékünnepségen, ez év március 19-én határozta el a megyei tanács ülése, hogy ez év október 6-ra, Békés megye felszabadulásának 25. évfordulójára elkészítteti megyénk címerét. A tegnapi ülésen úgy döntött a vb, hogy pályázatot ír ki, jelentős összegű díjakkal.”

 

 

Mai kommentár: A megyei tanács üléséről hosszasan számolt be a párt megyei napilapja. A napirendi pontok közül kettőt emeltünk ki mai lapszemlénkben. Az első érdekessége, hogy a megyét vezető elvtársak politikailag deklarálták, hogy a mozi konkurenciája a televíziózás és, hogy készülnek gyenge vagy félig sikerült hazai és külföldi filmek. Az utóbbi kategóriába vélhetően az amerikai és egyéb imperialista fércművek kerültek, mint a Kémek a sasfészekben, A majmok bolygója vagy a Volt egyszer egy vadnyugat. A másik napirendi pont kultúrtörténeti szempontból érdekes. 1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától végleg megszűnt. Így a korábban használt vármegyecímerek is eltűntek a közéletből. Az 1950-es megyerendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa. Ekkor vált Békés megye megyeszékhelyévé Békéscsaba. A megyei tanácsban pogácsázó elvtársak 1969 áprilisában látták úgy, hogy elérkezett az idő, hogy megyénk címert kapjon. A fejleményekről beszámolunk későbbi lapszemlénkben.

 

Több látogatói vár a tótkomlóst Rózsa-fürdő

“A jó idő beköszöntésével megkezdődtek a javítási-felújítási munkák a tótkomlósi Rózsa-fürdőben is. Gyivicsán János fürdőigazgató szerint, ha az időjárás nem lesz túlságosan szeszélyes, május 2-án nyit a strand.

A kádfürdő egész éven át fogadta látogatóit, igaz kevesebbet, mint az elmúlt esztendőkben, hiszen már sok környékbeli községnek van strandja, s az új lakásokat is fürdőszobákkal látják el. Viszont a hamar közkedveltté vált terápiás-fürdő kihasználása százszázalékos volt és feltehetően a kánikulában sem csökken majd a látogatottsága.

Az idei strand-szezonban a tavalyinál több látogatót várnak a Rózsa-fürdő dolgozói. Elkészült ugyanis egy új gyógymedence terve, amelynek építését a közeljövőben kezdik el. Szeretnék még ebben a szezonban átadni, hogy az idősebbek és a betegek is megfelelően élvezhessék a híres „komlósi víz” gyógyhatását.”

 

Mai kommentár: Tótkomlós elöljárósága a 20. század elején elhatározta, hogy a településen közkifolyót létesít, melynek célja a lakosság ivóvízzel történő ellátása. Az elhatározást tett követte, így 1939-ben a kút fúrása meg is valósult. 1942-ben már állt a fürdő épülete és két medence, valamint egy 10-szer 10 méteres gyermekmedence. A vize: „sem vegyileg, sem bakteriológiailag nem kifogásolható, jelenleg fürdővízül elfogadható, a víz magasabb alkalihidrokarbonát tartalma miatt gyógyvízjelleggel bír „ – szólt az Országos Közegészségtani Intézet vizsgálati eredménye. A Rózsa Fürdő a nevét a területén pompázó rózsakertekről kapta. Az 1960-as évek végén valósult meg a reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés. A következő évtizedekben több fejlesztés is történt, így mára az egész évben folyamatosan működő, családias jellegű gyógyfürdő a „rózsák attrakciójával”, igényes gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal, aromabarlanggal a térség egyik kedvelt helyévé vált. Április 24-e a Város Napja Tótkomlóson, ezzel a szemlézett anyaggal tizsteleg a behir.hu a település előtt.

 

 

Holnap érkezik a lottógömb Sarkadra!

Kétszáznyolcezer forintos négyes találat Szarvason

“A korábbiakban már hírt adtunk arról, hogy az e heti, vagyis a 17. heti nyerőszámok húzását április 25-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Sarkadon rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Most arról kaptunk tájékoztatást, hogy a műsorral egybekötött számsorsolást Sarkadon és a környező községekben igen nagy érdeklődés előzi meg. Kisebb-nagyobb lottózó csoportok alakultak, azzal a reménnyel, hogy Fortunát „kézre kerítik”. Érdekességképpen említjük meg, hogy az elmúlt év júniusában Mezőhegyesen, a helybeliek „jól húztak”: az ottani fmsz központ kollektívája a helyszínen négyes találatot ért el, s azzal 73 ezer forintot nyert.

 

Szerencsére várva (forrás: FORTEPAN/Ghuckyeager Tumblr)

 

Egyébként a 90 bűvös lottószámot tartalmazó szerencsekerék -, amelyből ez évben egy ízben már egyszerre 2 ötös találat is előkerült, közel 1-1 millió forintos nyereményekkel – holnap, csütörtökön érkezik meg Sarkadra.

Ugyancsak a korábbiakban adtunk hírt: Békéscsabán, a 15. fogadási héten egy tíztagú kollektíva négyes találatával 208 ezer forintot nyert. Az előbbieket – az OTP megyei igazgatósága tájékoztatása alapján – azzal egészítjük ki, hogy ugyan ezen a héten, Szarvason is „járt” a Fortuna. A szerencsés nyertes Borgulya Pál, s három társa. Mindannyian a felsőfokú mezőgazdasági technikum dolgozói. Állandó számaikat 6 éve játszák! A négyes találat mellett még 4 darab hármas és 2 darab kettes találatuk is van. Halmozott nyereményük összege meghaladja a 210 ezer forintot. A nyereményt április 28-án fizeti ki az OTP helyi fiókja.”

 

Mai kommentár: Az első budai számsorsolást követően majd kétszáz évvel indult el hódító útjára a legújabbkori hazai szerencsejáték-történet egyik legsikeresebb játéka, az Ötöslottó. Valószínűsíthető, hogy az 1956-os forradalom leverését követően, némiképp kedélyjavító intézkedésként is került sor a lottójáték hazai bevezetésére, melynek bevételeit a hazai lakásépítés támogatására kívánták fordítani. Az első vidéki sorsolásra 1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor Szekszárdon. A vidéki kitelepüléseket a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek követték nyomon. 1969. április végén – az akkor még nagyközségi rangú – Sarkadot tartotta izgalomban a sorsolás.

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. április 23-ai Békés Megyei Népújság 5. oldalán jelent meg Férfipizsamák asszonykezekből címmel. A felvétel képaláírást is kapott: Futószalagon készülnek a színes férfi pizsamák a Fehérneműgyár orosházi gyáregységében.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,