A nap sztorija – Ez történt 1969. április 19-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk az időben ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. április 19-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma egy, a húsvétot cigánynótával ünneplő, vésztői házaspárról szóló jegyzet, egy Gyopárosfürdő fejlesztéséről szóló beszámoló, továbbá néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Derűs öregek

“Régi jó ismerősök vagyunk Nagy Gergely bácsival – így szoktam szólítani -, aki 83 éves és feleségével Vésztőn él. Meglátogattam őket. Szíves szóval fogadtak, s rögtön előkerült az étel, a jóféle házi bor is. A találkozásnak mindhárman nagyon örültünk. De legjobban az tetszett, amikor a 76 éves Zsuzsa néni korát meghazudtoló fiatalsággal mesélte, hogy húsvétkor itt jártak a zenészek ünnepet köszönteni és jó ropogós nótákat játszottak Gergely bácsinak.

A szóáradatra a mi bátyánk mosolyogva bólogatott bodor füstöt eregetve tajtékpipájából. Az mindig vele van. Zsuzsa néni pedig tovább mesélt.

Így is lehetett (forrás: emuv.kee.hu)

–Mert három cigánylegény volt, hát az én emberem három 10-est adott a bugyellárisából. Aztán én vettem elő a bukszát, mondtam; most már én fizetek, hát nekem húzzátok azt, hogy: Sárga csizmát visel a babám…

Ehhez tudni kell, hogy Gergely bácsi mindig sárga csizmát hord.

– Hogy azok a legények milyen szépen játszottak! Nagyon örültünk, mert tessék elhinni, hogy igen kevés zenész tudja már ezeket a régi szép nótákat. Mink az öregemmel danoltunk, így volt igazán ünnep a húsvét. Én még a szövetruhámat is felvettem erre az örömre.

Csak hallgattam, és figyeltem jókedvű beszédüket, mert úgy mondták, hogy öröm volt hallgatni. Gondolatban persze messze jártam.

elmértem, hogy ez az idős házaspár milyen hosszú, rögös utat járt meg az életben, hogyan lehet az, hogy ennek ellenére olyan hangulatosan tudnak beszélni, olyan vidáman, hogy szinte el sem hiszem éveik számát Végül meleg szavakkal elbúcsúztunk egymástól, s kívántam nekik szívből erőt; egészséget életük végéig továbbra is ilyen vidámságot.

Csók Irma

 

Mai kommentár: Minden új politikai rendszer első lépései közé tartozik, hogy a maga képére formálja, más tartalommal tölti meg vagy esetleg megszünteti a jeles, emblematikus napokat, ünnepeket. Különösen igaz volt ez a szocializmusra. A rendszer igyekezett vallástalanítani és más tartalommal megtölteni húsvét ünnepét. A Rákosi-éra még direkt politikát erőltetett az ünnepre, melyet jól szimbolizál a következő locsolóvers: „Zúg a traktor, szánt az eke. Elvtársnő, öntözködhetek-e?” Kádárék jóval politikusabban kezelték ezt a kérdést is. Tudták, hogy az emberektől nem lehet egyik napról a másikra elvenni az ünnepeket, a „lenini fokozatosság” elvét itt is be kell tartani. 1956 után engedélyezték a húsvéti körmeneteket, igaz, csak a templomok körül, elnézték, ha a hívők nagypénteken szabadságot vettek ki. De az ünnep az 1950-es években kialakult alapvetően világi, profán jellege megmaradt. Ezt a törekvést támasztja alá Csók Irma jegyzete egy idős, vésztői házaspárról. Azt próbálja bemutatni az olvasóknak, hogy húsvétkor mulatni kell, elhúzatni a nótánkat a cigánnyal.

 

 

Gyopároson tavaszodik

Centenáriumának megünneplésére készülnek

“Az Alföld gyöngyének nevezték a régi krónikások, és feljegyezték azt is, hogy száz esztendővel ezelőtt, 1869-ben dr. László Elek községi orvos szorgalmazására felavatták a fürdő első épületeit, ezeket azonban az egy évvel későbbi áradás elpusztította. A lelkes orvos mégsem nyugodott s 1870-ben Kiss Ferenc szeghalmi patikus vegyelemzi a vizet, tudományosan bizonyítva, hogy az csúzos és köszvényes bántalmak gyógyítására kiválóan alkalmas. A nép a tavat „csodatónak” kezdte nevezni, és a krónika szerint „a Gyopáros tóban történi feltűnő gyógyulások az orvosok figyelmét is felkeltvén. a múlt század hetvenes éveiben már ők is küldenek ide betegeket”.

 

Gyopárosi fürdőzők az 1900-as évek elején (forrás: gyoparosfurdo-oroshaza.hu)

 

Ma már 100 éves a fürdő, és Orosháza milliókat költ rá, hogy szebb, vonzóbb legyen, hogy százéves születésnapján új ifjúsága kezdődjön. Aki csak néhány éve járt Gyopároson, már rá sem ismer arra, ami volt. Új kádfürdő, új medence épült és – azt mondják – modern mikrohotel is lesz a „csodató” partján, ha nem az idén, hát jövőre. Mindenesetre ilyen ajándék sohase késő…”

 

Mai kommentár: Orosháza-Gyopárhalma településrészt 1846-ban alapították, a városból kiszorult, szegényebb, kisebb házikerteket, gyümölcsösöket gondozó rétegek lakóhelye lett. A földet veteményesnek használták, majd később szőlőt telepítettek. A három tóból álló tórendszert kenderáztatásra, lófürösztésre használták. A kiegyezés után kezdődött meg Gyopárosfürdő kiépülése. Gyopároson a komolyabb beruházások 1958-ban indultak útnak és azóta gyakorlatilag folyamatosan tartanak, ennek köszönhető, hogy Gyopárosfürdő ma az Alföld egyik legnépszerűbb fürdője.

 

 

Rövid hírek

“- ÉLET A VILÁGEGYETEMBEN. Gyulán, a természettudományi előadóteremben kedden délután dr. Kulin György csillagász „Az élet kutatása a világegyetemben” címmel előadást tart

– VÁROK RÁD CÍMMEL ma este a Szarvasi Állami Gazdaság rózsási üzemének kultúrtermében mutatja be műsorát a Szarvasi Vajda Péter Gimnázium irodalmi színpada.

– MEGSZŰNT A FÉRŐHELYGOND. Lökösházán három iskolai tanterem építését fejezték be, s így a község régi, iskolai férőhelyproblémája megoldódott.

– MENNYI CIPŐT GYÁRT? Az Endrődi Cipész Ktsz a múlt évben kétszer annyi cipőt készített, mint az előző évben. 1969-ben tovább növeli termelését, s a tervezett szerint több mint félmillió pár cipőt gyárt.

 

Oktatás a fiatalkorúak börtönében (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

 

– MEGTÉRÜLT A KÁR. A Békés megyei Állami Biztosító az előző hónapban a szarvasi járásban 658 ezer forintot fizetett ki a károsultaknak.

– A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint Faddon, a Béri Balogh Ádám Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a 16. játékhéten a következő számokat húzták ki: 24, 58, 63, 76, 87,

– TÉVÉ-FESZTIVÁL ELŐTT. A televízió ez év októberében rendezi meg az ország gyermek bábszakköreinek fesztiválját. Júniusban Békéscsabán, a Megyei Művelődési Házban Hajdú-Bihar, Szolnok, Csongrád és Békés megye bábegyüttesei vetélkednek a döntőbe jutásért.
A békéscsabai Kállai Éva Úttörőház bábosai is szorgalmasan készülnek a nagy eseményre: Kodály Zoltán népballada feldolgozásának, a Kádár Katának bábszínpadi változatát adják majd elő a kis úttörők.

– TAKARÓ A VIETNAMIAKNAK. A gyulai járásban a különböző munkahelyek asszonyai és lányai nagy aktivitással kapcsolódtak be a vietnami takarók készítésébe. A vállalt 16 takaró helyett a járás községeiből 50-et adnak át a nőtanácsnak, hogy juttassa el a címzetteknek. A munkában különösen a sarkadiak, a kétegyháziak és az elekiek jeleskedtek.

– ÜZEMLÁTOGATÁS. A Békés megyei tanács mintegy 30 dolgozója április 18-án üzemlátogatáson vett részt a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben.

– KOMMUNÁLIS KIADÁSOK. Az elmúlt évben a Gyulai Járási Tanács több mint 9 millió forintot fordított kommunális létesítések kivitelezésére. Ebből az összegből épült meg a 29 köbméter/nap kapacitású víztermelő, 11,9 tized kilométer vízvezeték, 41 közvilágítási lámpahely, 1470 méter villanyvezeték, 0,4 kilométer csatorna és 11 710 négyzet- méter járdaburkolat.

– KIBŐL LESZ A BŰNÖZŐ? Békéscsabán április 21-én délután a VI. kerület pártházában Miklós Sándor rendőr őrnagy a fiatalkorú bűnözés kérdéseiről tart előadást.

– GYÜMÖLCSFAMETSZÉS. Hétfőn délután a Megyei Művelődési Ház házikert-szakköre foglalkozásán Boros László kertészmérnök a gyümölcsfametszés új módszereiről tájékoztatja a szakkör tagjait,

– ELNÖKSÉGI ÜLÉST TART ALMÁSKAMARÁSON a Hazafias Népfront községi bizottsága április 21-én délután. Megvitatják a helyi tsz gazdálkodásának fellendítésére tett intézkedéseket
– TALLÓS ENDRE ELŐADÓMŰVÉSZ szombaton, a békéscsabai MÁV-koIlégiumban, a szarvasi Ifjúsági Házban és a dévaványai könyvtárban szerepel Nagy magyar versek című lírás összeállításával.

– ÜGYES női fodrászsegédet keresünk. Szentes, Ady Endre u. 11. Dósainé.

– ÚJ MŰHELYCSARNOK. Gyulán már hosszabb ideje épül a fa- és fémbútoripari ktsz új, 3000 négyzetméteres műhely- csarnoka, s ennek átadására előreláthatólag májusban kerül sor. Júniusban már megkezdhetik a munkát is az új telepen.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve örömteli a sok kulturális és ismeretterjesztő program a rövid hírek között. Azonban a Kiből lesz a bűnöző? című, a fiatalkorú bűnözés kérdéseiről szóló előadás aggályokat vet fel az olvasóban, hiszen a korábbi lapszemléinkben már értekeztünk a párt fiatalokra vonatkozó egészen elképesztő, torz elképzeléseiről. Azt gondolták, hogy a KISZ majd mindent megold, de természetesen semmit nem oldott meg és a hatalomnak egyre több nehézséget okoztak a fiatalok.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. április 19-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Békés község új arca címmel. A felvétel képaláírást is kapott: Épülnek a szövetkezeti lakások a község központjában.

A fotót Márton László készítette.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,