A nap sztorija – Ez történt 1968. szeptember 20-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. szeptember 20-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a helyi értékek védelméről is szóló vezércikk-szerű írás, a medgyesegyházi Ifjúsági Klubban zajló munkákról szóló beszámoló és a nőtanács Békéscsabán megrendezett ankétján felmerült problémákról készült tudósítás kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Nem egy nap a világ

A tégla és a cserép manapság igen keresett cikk. Az építkezés olyan sok, hogy ezt a két legnagyobb mennyiségben szükséges hozzávaló anyagot győzze a téglaipar gyártani. Persze egyszer ennek a keresletnek is vége szakaid. Egyrészt azért, mert a téglaipari vállalatok – a kínálat, kereslet ilyen aránya mellett – a fejlesztés minden lehetőségét kihasználva, igyekeznek növelni a termelést Helyesen szolgálják így a társadalom érdekeit, ugyanakkor a saját eredményüket, nyereségüket növelik. De – mint láthatjuk, tapasztalhatjuk – korszerűsödnek az építőanyagok is, a nagyobb arányú építkezéseknél egyre inkább szerepet kapnak a különböző (házgyárakban előállított) falelemek.
A tégla és cserép minden bizonnyal mégis nagyon hosszú ideig keresett cikk marad. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat azonban már most gondod arra az időre, amikor majd megfordul a helyzet, kisebb lesz a kereslet és nagyobb a kínálat.

A békéscsabai téglagyár egy korábbi képen (forrás: akgv-bekes.gportal.hu)

Köztudott, hogy a téglát és cserepet a TÜZÉP adja el. A vásárló kifizeti a vételárat és az árut a megye valamelyik téglagyárából szállítja el. Az árukiadást a vállalat nem tudja mindig szemmel tartani, de arra mód van, hogy a már kiszállított téglát és cserepet – főként a nagy vásárlóknál – ellenőrizze. Erre a feladatra külön csoportot hozott létre, amely megvizsgálja az áru minőségét és ha az részben vagy egészben nem felel meg az előírt követelményeknek, megállapítja az árkülönbözetet Ezt az összeget pedig a vállalat a vásárlóknak visszatéríti.
Felvetődik a kérdés; vajon nem származik-e hátránya ebből a vállalatnak? Hiszen, ha egyszer már sikerült észrevétlenül „elsóznia” a portékát miért kell a vásárló kárából gondot csinálnia magának?

A gazdaságirányítási reform – helyesen értelmezett – szelleméből adódik: most már elmúlt a „csak egy nap a világ” módon való gondolkodás létjogosultsága. A vásárlókra akkor is szükség lesz, amikor majd a kereslet, kínálat aránya megváltozik. Ha pedig a vállalatot becsületes partnerként ismerik meg és a jó híre elterjed, senki nem megy később sem a szomszéd megyébe tégláért, cserépért. Talán inkább onnan jönnek Békés megyébe. Természetesen ilyen vetélkedőre más megyékben is lehetőség nyílik, sőt más iparágakban is. És bizonyos, hogy minden vállalat, az egész társadalom is csak a hasznát lát ja ennek.
F. B.

Mai kommentár: 1968-ban – legalábbis az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapjában – nem volt divat a vezércikk. Ez az írás azonban a címlapon jelent meg és aktuális kérdéssel foglalkozik, ezért a vezércikk műfajának megfelel. Témája a már sokszor szemlézett új gazdasági mechanizmus és, ami ennél sokkal fontosabb, a helyi termékek óvása, védelme. Ebből az írásból hiányzik a kioktatás, itt az újságíró konkrétan felhívja a figyelmét Békés megye téglagyárainak, hogy tessenek odafigyelni a minőségre, mert baj lesz. Amennyiben nem megfelelő a minőség vagy nem egyezik a mennyiség, akkor a vásárló beszerezheti máshonnan, másik megyéből is a szükséges építőipari alapanyagot.

 

Nyolcvan medgyesegyházi fiatal klubja

Már több mint egy hónapja fogadja látogatóit a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz és a községi művelődési otthon közös ifjúsági klubja. Az augusztus 4-i megnyitó óta eltelt idő még kevés a számvetésre, inkább a tervekről, elképzelésekről beszélhetünk csak.

Életkép egy klubból (forrás: femina.hu)

A klub szerdán, szombaton és vasárnap a tagoké, egyéb napokon KISZ-foglalkozásokat, úttörő-rendezvényeket tartanak. A hangulatos helyiség kialakítása a község fiataljainak keze munkáját dicséri az egyéni és ízléses dekoráció pedig Boros Béla grafikus tervei alapján készült. Külön kis emelvény szolgál a zenekarnak, és bizony sok amatőr együttes megirigyelheti a két. gitárzenekar, a Goldenton és a Lobo minőségi szerelését. A ktsz fiataljai jelenleg a székek és asztalok javításán dolgoznak, hogy amíg nem lesz meg az új berendezés, addig se kelljen bútornyikorgást hallgatniuk. Ők készítették egyébként a klub kovácsoltvas hamutartóit és a gyertyatartókat, és jelenleg egy összkomfortos rádió-tv-lemezjátszó asztal, és a folyóirattartó szekrény elkészítésén dolgoznak.
A klubról még annyit kell tudnunk, hogy egyhavi bérlet ára 20 forint. Ez első hallásra kicsit soknak tűnik, ám a fiatalok ezért az összegért rendszeresen részt vehetnek a foglalkozásokon és havonta egyszer belépőt kapnak a művelődési otthon színházi előadására vagy ORI-műsorára. Legutóbb Papp László olimpiai bajnok élménybeszámolójára látogattak el a klubtagok.

A klubvezetőség már elkészítette a munkatervet, és az előzetes hírek szerint tartalmas program várja az igazán otthonos klub jelenleg mintegy 80 állandó látogatója az őszi-téli szezonban.

Mai kommentár: Az 1968-as lap hasábjain, nyomon követhetjük a medgyesegyházi Ifjúsági Klub sorsát. Augusztus elején a szórakozóhely megnyitásáról szemléztünk, akkor 30-40 klubtaggal számoltak az alapítók. Néhány héttel később már 80 taggal büszkélkedhet a klub, akik saját kezükkel újítgatják fel a régi bútorokat. A tudósítás már két helyi zenekarról szól. Mint legutóbb írtuk Medgyesegyháza a későbbiekben a megyei zenei élet fellegvára lesz és számos kiváló muzsikust ad majd a térség zenekarainak.

 

Mini a divat, de mit vegyenek fel az öregek?

– Miért kevés a borsókonzerv falun? – Nagy lábú nők panasza

– A nőtanács ankétja Békéscsabán –

A megyei nőtanács szeptember 19-én Békéscsabán az SZMT székházában ankétot tartott a kereskedelmi áruellátásról és a gazdasági reform bevezetésének eddigi tapasztalatairól. Az an- kéton járási nőtitkárok, háztartási bizottsági tagok, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztálya, az ipar és élelmiszerkiskereskedelmi vállalat és a MÉSZÖV képviselői vettek részt. Vitaindító előadást Rózsa Imre, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője tartott, valamint, dr. Lányi Erzsébet, a Magyar Nők Országos Tanácsa Háztartási Bizottságának vezetője, Részt vett a tanácskozáson Pusztaházi Istvánné, az MNOT Családvédelmi Osztályának vezetője is.

Szó volt az árrendszerről, a bevezetése óta tapasztalt eredményekről és hiányosságokról, a minőségről és a verseny kialakulásáról is.

Minél kisebb egy település, annál nagyobb a probléma (forrás: FORTEPAN)

A tanácskozáson igencsak élénk vita alakult ki, s ebből érződött, mennyire a nőkhöz közel álló és aktuális témát tűzött az ankét napirendjére a nőtanács. Volt mit feljegyezniük a részt vevő kereskedelmi szakembereknek, vezetőknek. Kérések, javaslatok sokaságát mondták el az asszonyok. Többen felvetették, hogy igen rossz az áru elosztása, különösen a falusi boltokban. Nagyon sok olyan hiánycikk van falun, melyből városon bőven ellátják az üzleteket. Többek között felvetették, miért kevés a zöldborsó, a nylonharisnya, a gyermekcipő és általában a gyermekholmi.

Jó néhány javaslat elhangzott az ipar felé is. Az egyik hozzászóló elmondotta, hogy a női kabátok készítésénél nem gondolnak az idősekre, a hosszúságuk általában a minidivatot követi és a színek sem felelnek meg az idősebb vásárlóknak. Volt, aki a gyermek-harisnyanadrágra panaszkodott, melynek minősége az utóbbi időben nagyon megromlott. Rövid használat után tönkremegy. Hasonlóképpen sok szó esett a cipők minőségéről, a nem megfelelő bőség és nagy számokról. Különösen a nagy lábú nők panaszkodtak, hogy 38-as, 40-es számú cipőt ritkán lehet kapni. A részt vevő kereskedelmi szakemberek ígérték, hogy a javaslatokat továbbítják az illetékes vállalatoknak, üzemeknek.

Mai kommentár: Az ankétra szóló felhívást legutóbbi időutazásunk során a rövid hírek között szemléztük, akkor azt írtuk, hogy bizonyára azért van szükség az esemény népszerűsítésére, mert anélkül üresen kongana a terem. Tévedtünk. 1968-ban a közösségi média hiányában, létjogosultsága volt az ilyen, valódi problémákkal foglalkozó társasági eseményeknek. A résztvevők elpanaszolhatták gondjaikat, problémáikat, melyeket a jelenlévő elvtárs és elvtársnők vélhetően leírtak és megígérték a megoldást. Az, hogy ezek után az ígéretekből mi valósult meg, az más kérdés. Amennyiben a lap beszámol róla, azt mi is szemlézni fogjuk.

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. szeptember 20-ai Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Gyümölcsvásár Békéscsabán a Csemege előtt címmel.

 

 

 

 

 

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: ,