A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. június 26-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Azon a napon a lapban négy oldalon foglalkoztak azzal, hogy Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Szovjetunióba. A lelkes újságkészítők szó szerint idézték mind Kádár, mind Brezsnyev elvtárs pohárköszöntőjét. Mi ettől megkíméljük Önöket. A lapszemle során azért most is találtunk érdekességeket az elvtársak és az elvtársnők izgalmas világában. Ma egy keserűvíz névadásáról lamentáló jegyzetre, egy beszámolóra a moziüzemi vállalatok tanácskozásáról és néhány rövidhírre esett a választásunk, persze kommentárral. Jó szórakozást kívánunk!
Miért éppen Hunyadi?
,.Benzin nélkül is hajt” - tudjuk meg a tv egy rajzreklám-filmjéből. Mi „hajtana” más, benzin nélkül, mint a Hunyadi keserűvíz?
- Mi a szösz - álmélkodtam el a reklám láttán. Ennyire kiapadatlan a mi földünk ásványvízkincsekben? Lám csak - kezdett dagadni mellem -, aranyra legfeljebb öreg házak lebontása vagy a karikázatlanul legelésző kocák túrása közben bukkanunk. Gyógyhatású termálfürdő és ivóvizekben azonban túlszárnyaljuk a kincsekben leggazdagabb tőkés országokat is.
Leleményességünket azonban nagyon szegényesnek tartom. A Szalvusz, a Parádi, a Mira és még jó néhány gyógy- vagy csak üzlethatású vizünk nevét elfogadom úgy, ahogy van. Nem kutatom azt sem, hogy közülük egy miért éppen Mohai Ágnes nevét kapta a „szentkeresztségben”. Maradjon így.
Ám de... Még az ám de előtt hadd fejtsem ki több irányú rettegésemet ama gyógyvíz majdani nevével kapcsolatosan, amit állítólag majdan magyar-osztrák kooperációban tárnak fel és forgalmaznak a budapesti Margit-szigetről. Remélni merem, hogy ez nem benzin nélkül hajtó víz lesz majd, s nem lesz azonos a márkája a sziget névadójával. Osztrák szomszédainkra való tekintettel is remélem ezt. Az ő közbenjárásuk javára írom ugyanis, hogy az egykori monarchia császárának és királyának neve már nem ékeskedik a keserű vízzel telt üvegeken. Mi tagadás, előrehaladó korom engem is besorolt e gyógyvizet fogyasztók soraiba. Méla undorom leküzdése közbeni erőfeszítéseimben fel- felötlik agyamban a tömegmészáros császár és király „mindent megfontoltam, mindent meggondoltam” egykori szállóigéje, s az is, hogy a k. u. k. derék katonái, Svejk-kel az élen, vajon nem a császár nevét viselő keserűvízből kapták-e a beöntéseket láb-, kéz, derék- és fejfájás ellen, éppen a „mindent meggondoltam...” nyomán kirobbantott egész világra szóló vérfürdő közben ?
Bizonyára nem veszik rossz néven osztrák szomszédaink, hogy népünk számára már csak a szűkszavú történelemkönyv őrzi, s az sem hízelgőén, Ferenc József nevét, s e megfontolásból az iránta ellenszenves utókor átkeresztelte az Ilyen márkájú keserűvizünket is. Hajt az szerintem és mások szerint történelmi nevek nélkül is. Azaz, hogy egyesek szerint mégsem. A jeles gyógyvíz keresztapái láthatólag úgy okoskodtak, hogy a régiségek tárházába dobják a szomszédból ránk kényszerült Ferenc József nevet, s a történelmünket jó irányba formálók közül választanak névadót, mégpedig az igen dicsőséges lapokat írók közül. Vélekedésem szerint csakis ilyen alapos megfontolás után kapta a keserűvíz Hunyadi János nevét.
Óh, hogy oda ne mondogassak! Nem hajtana az a víz történelmi név nélkül? Ha nem, akkor miért éppen csak Hunyadi nevével? Talán csak nem kezdtek feledésbe menni dicső hőstettei? Ha igen, éppen a keserűvíz elevenítené fel ezeket? Ilyen szempontból károsan háttérbe szorítani érzem István, László, Lajos és Mátyás királyainkat, Dózsa, Bocskai, Bethlen, Rákóczi. Kossuth, Petőfi és más nagynevű szabadságharcosainkat. Mivel nem kívánom, hogy történelmi nagyjaink valamennyi nevét felsorakoztassák azon a nem akármilyen ingerekkel lenyelhető és nem akármilyen utóhatást kiváltó keserűvízen, inkább hagyják el valamennyit, Hunyadit is! Adjanak neki ésszerűbb, senkinek és semminek az emlékét sem - a tv-reklám szavaival élve - hajtás közben felidéző nevet. Az sem lesz baj. ha nem női és még kevésbé, ha nem a Mirához hasonló idegen lesz a gyógyvizek neve, hanem könnyen megjegyezhető, magyaros.
Mai kommentár: A jegyzetíró elvtárs a keserűvíz hashajtó hatásán viccelődik, majd a magyar leleményességről mond éles kritikát. Ha tudná, hogy milyen agyafúrttá vált a mi népünk, hiszen ma már az egyszerű csapvizet is palackozzuk és hangzatos nevű ásványvízként forgalmazzuk, ezzel közel 200szoros haszonra szert téve, akkor nem jegyzetet, hanem nagyregényt írna.
Visszahódítani a közönséget
A héten ültek össze a megye nagy filmszínházainak üzemvezetői és körösen a moziüzemi vállalat vezetőivel nagyon is aktuális, a mozik tömegkapcsolatának, a látogatottságnak és a müsorellátásának a problémáival foglalkoztak.
Az világjelenség, hogy a filmszínházak látogatottsága általában csökkenő tendenciát mutat, nagy konkurenciát jelent az univerzális látványosságot ígérő televízió. Ám a filmszínházak szakembereit nemcsak ez a probléma foglalkoztatja, hiszen Békés megyében is jó néhány példa igazolja, hogy jó szervezéssel, gondosan összeállított műsorral megtartható és visszahódítható a közönség.
Mint Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója elmondotta, fő feladatuknak tartják a tömegkapcsolatok erősítését és kiterjesztését. Ehhez természetesen mindenekelőtt ismerni kell egy adott filmszínház vonzáskörzetébe tartozó közönség ízlését, igényét. Ezt szolgálja majd az a közeljövőben megtartandó reprezentatív felmérés, amely azt kutatja: ki, milyen filmet szeret, milyen filmet nézne meg legközelebb szívesen. Járható útnak látszik a vetítések kiegészítése film- ankétokkal. közös megbeszélésekkel, filmbarátok körének megszervezésével. A hármas évforduló bemutatóira már ilyen gondolatok jegyében készülnek, a történelmi múltat idéző filmek vetítése előtt ünnepséget, rövid megemlékezést tartanak.
Mai kommentár: Szegény filmszínházi üzemvezetők és vállalatvezetők, ha tudták volna, hogy a mozi milyen vetélytársakat kapott még a következő 50 évben, akkor vélhetően még aznap átlovagolnak a pattogatott kukorica-iparra.
Rövid hírek
- Idénynapközit üzemeltet ez év májusától egészen október 1-ig a medgyesegyházi községi tanácsi. A napköziben termelőszövetkezeti tagok gyermekei nyertek elhelyezést. A csúcsmunkák idején általában 30 gyereket is kénytelenek felvenni, olyan nagy az igény.
- Egymillió 716 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették Békéscsaba fejlődését a város lakói az elmúlt évben. Zömében a járdaépítésnél és a vízvezeték-hálózat bővítésénél segítettek.
- Két új orvosi rendelőt és egy egészségházat építettek megyénkben, községfejlesztési alapból 1967-ben. Ezenkívül három bölcsődét bővítettek, illetve újítottak fel, s így 55 gyermekkel többet tudtak felvenni, mint az előző évben.
- Öt ismertető filmet vetítenek Békéscsabán, a Megyei Művelődési Ház nyugdíjasok klubja tagjainak június 28-án, ma délelőtt 10 órakor. A filmek főleg képzőművészeti tárgyúak.
- Galamb- és nyúltenyésztő társulás alakult az elmúlt hetekben a Mezőkovácsháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet kezdeményezésére. A csoport rövidesen megkezdi működését.
- Tizenhatmillió forint összegű OTP-kölcsönt biztosítottak 1968-tól 1970-ig lakásépítésre a mezőkovácsházi járásban. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 240 új lakás épülhet az elkövetkező években a járás községeiben OTP-kölcsönnel.
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Ha belegondolunk, hogy akkoriban a békéscsabaiak szabadidejükben, társadalmi munkában járdát építettek és vízvezeték-hálózatot bővítettek a város fejlődése érdekében, akkor megemelhetjük a kalapunkat. Még akkor is, ha tudjuk, hogy akkoriban az önkéntesség azért valami egészen mást jelentett, mint manapság.
