A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. augusztus 30-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a kereskedelmi szektort kritizáló írás, a gyulai kiállítócsarnok építkezését bemutató írás és egy korabeli lapszemle kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval, és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Egy vizsgálat nyomán:
Hiányos ellátás - Minőségi reklamáció - „Téves” árak
"Aligha képzelheti el valaki egy új módszer bevezetését kisebb-nagyobb zökkenő nélkül. Áll ez különösen a kereskedelemre, amelynek alapvető célja, hogy stabil és kiegyensúlyozott belső piaci viszonyokat teremtsen. Ez nem jelent mást, mint a kereslet növekedését megfelelő összetételű árukínálattal kielégíteni. Ezzel párosul az árreform helyes alkalmazása, a kereskedelmi morál és etika normáinak feltétlen betartása. Ilyen meggondolások alapján tartottak fogyasztói és érdekvédelmi vizsgálatot a békési járási, kereskedelmi, népi ellenőrök.
Ez év első felében 35 társadalmi, illetve népi ellenőr 38 üzletben végzett vizsgálatot. Az ellenőrzés sok olyan dolgot hozott felszínre, melyek megszüntetése nagyon is indokolt. A próbavásárlások során a mennyiségnél és az áraknál 1-2 százalékos eltérés volt tapasztalható. Helyenként, „bocsánat, tévedtünk”-kel intézik a helytelen árfeltüntetést. A nagyobb, de tisztességtelen nyereségre való törekvés indokolja csak a köröstarcsai ruházati boltnál, hogy a festett zefír- inget 61 forint helyett 61.50 forintra árazták. Vagy a békési 8-as számú boltban a leányka-cipőknél két esetben is árelírás történt - a vásárló rovására.
Természetesen vannak olyan kifogások, melyeken a kereskedelem egyelőre nem tud segíteni. Ez elsősorban a cipők minősége. Itt az ipar diktálja: „ez van, ezt adjuk”. A vizsgálat is csak azt tudta megállapítani, hogy minőségi javulás sajnos nincs a cipőiparban. Igen sok az ilyenfajta kifogás. Egy példával érzékeltetjük ezt a tűrhetetlen állapotot. Ez év első negyedében egyedül a mezőberényi cipőboltban 28 esetben volt minőségi reklamáció. (!?) A cipőcserével járó herce-hurca pedig még inkább elkeseríti a vásárlót.
A békési járásban tartott vizsgálat tanúsítja, hogy egyes üzletvezetők kevés gondot fordítanák az áruellátásra. És nem is olyan cikkekről van szó, amelyek beszerzése nehéz eset lenne. Ki hiszi el, hogy fél éven keresztül nem lehetett volna beszerezni teaízesítőt, szalalkálét, kekszet, szegfűszeget. Vagy a ruházati szakmában női és leányka habszivacs-kabátot, kosztümöt, férfi, női és gyermekszandált? Más a helyzet az édesipari cikkeknél. Tudvalevő, országosan nem megfelelő az ellátás hengerelt és húzott vasárukból, horgany- és fekete lemezből vagy építőanyagokból, gömbrúdból, szegárukból. Az olcsóbb árak miatt jelentős az igény, a fogyasztói kereslet a televízió, a rádió és hűtőszekrények iránt. Ezekből van elég, mégis az első negyedévben helyenként hiánycikként emlegették. Mindez arra vezethető vissza, hogy a kereskedők egy része nehezen zökken ki a megszokott elosztási alapokon nyugvó árubeszerzési rendszerből. Most pedig módjában van a kiskereskedelemnek többcsatornás rendszerben árut beszerezni. Csak élni kell vele! Ezzel csökkenthető lenne a vásárlói reklamáció, a hiányos áruellátás.
Egy vizsgálat nyomán feltárt hiányosságokról szóltunk röviden, ami már jelzi azt is, hogy a tanácsok kereskedelmi csoportjának munkájában előtérbe került az áruellátást elősegítő közvetlen módszer, valamint az ellenőrzés magasabb szintű alkalmazása.
Erre enged következtetni az is, hogy e vizsgálat során megállapított és megszüntethető hiányosságokra a szükséges intézkedést a járási tanács ipari és kereskedelmi csoportvezetője megtette."
Mai kommentár: Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapjában ma a kereskedelemben dolgozók kapják meg a fejmosást. Gyorsan tegyük hozzá, hogy jogosan kérik számon a vezetőkön az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségek ki nem használását. Látjuk a mai és a korábban szemlézett anyagokból is, hogy nehézkesen ment az átállás és a vezető elvtársak nem tudtak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a tervgazdálkodásban megjelent a verseny. 2018-ban viszont irigykedve olvassuk, hogy akkoriban milyen huncut eszközökkel próbálták átverni a vásárlókat. Nem úgy, mint manapság.
Befejezés előtt a gyulai kiállítócsarnok
"Gyulán, a vár szomszédságában befejezéshez közeledik az új kiállítócsarnok építése. Az impozáns, kétszintes létesítmény ad majd otthont Gyula város időszaki kiállításainak. Szilágyi Miklós, az Erkel Ferenc Múzeum igazgatója elmondotta, hogy évenként 10-11 bemutatót tartanak majd itt. A hagyományos és rendszeresen visszatérő rendezvényeken kívül (Székely Aladár fotó-kiállítás és Dél-alföldi tárlat) itt mutatják be a megyében élő képzőművészek alkotásait is.
Az épület egyébként négyzet alakú, 14x14 méteres. A hasznosítható falfelület hossza kereken 100 méter. Ablakai a múzeum felé néznek és a már meglevő épületekkel kis folyosó köti össze a kiállítócsarnokot. Az előzetes tervek szerint az építők október végére fejezik be a munkát.
A csarnokavató első kiállítás anyagát Gyula város két évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas festőművészének munkáiból, Kohán György mintegy 12 millióra becsült hagyatékából válogatták össze. A Gyulán őrzött Kohán-hagyaték hatszáz festményéből és 3000 grafikájából, a képek monumentalitása miatt csak mint egy félszáz eddig kevéssé is mert mű kerül a közönség elé az őszi megnyitón dr. Supala Magdolna művészettörténész válogatásában."
Mai kommentár:
A Kohán Képtár az 50 éve megépített kiállítócsarnokból mára elköltözött a Göndöcs-kertbe. Kohán György 1910-ben született Gyulán, azon belül is Gyulaváriban. 1966-ban halt meg, viszonylag fiatalon. A Kossuth-díjas festőművész gazdag hagyatéka tekinthető meg a képtárban, mely több teremből áll. Monumentális olajfestményei mellett a kiállításon kisebb grafikái is láthatóak.
Olvasás közben
"A Hétfői Hírek legutóbbi száma azzal a szenzációs hírrel lepte meg a nyájas olvasót, hogy Bodrogi Gyula kutyatulajdonos lett. A lap hír- szerkesztőjének alaposságára vall, hogy nem elégedett meg pusztán csak ennek, a valóban közérdeklődésre számot tartó ténynek az egyszerű közlésével.
A mindenre kíváncsi olvasó a lap jóvoltából azt is megtudhatta, hogy „népszerű színészünk kedvenc kutyamárkája Puli, és a neve; Dagi”. Csak még arra lehet kíváncsi a nyájas olvasó, hogy az említett kutyuska kék vagy zöld masnit hord-e a nyakában...!?
*
Kouniko-ról, a legdrágább japán manekenröl közölt fényképet a Nők lapja egyik száma. A felvétel nemcsak a valóban nagyon csinos leányzó vonalai miatt váltott ki érdeklődést, hanem amiatt a 30 millió frank értékű gyöngy miatt is, amellyel a Kelő Nap Országának bájos teremtése van beburkolva a kritikus helyeken, ruha helyett.
A képaláírás szerint „különösen értékes a nyakán függő hetvennégy gyöngysor”. A lap férfiolvasói bizonyára akkor is elégedettek lettek volna, ha a maneken csak ezeket ölti magára.
*
Apróhirdetés a Népújságból: „600-as Trabant családi okokból eladó.”
Érdekes felhívás. Az embernek az az első benyomása, hogy nagyon szomorú lesz a búcsú, hiszen a hirdetés feladói minden bizonnyal családtagtól válnak meg. Szegény kis Trabant!
*
Neves költőnk, J. F. egy versét közli az Új írás. Huszonhat oldalon keresztül, mintegy 1300 sorban!
Többszöri nekirugaszkodásra sem tudtam még végigolvasni; a költemény hosszú és bonyolult, szóképei alaposan próbára teszik a figyelmet és mostanában az időm is kevesebb.
Ám egy kajánkodó megjegyzés már megformálódott bennem. Ilyen monumentális, nehéz veretű költeményt nem sokkal kisebb dicsőség együltőhelyben végigolvasni, mint megírni."
Mai kommentár: Lapszemle a lapszemlében. A Békés Megyei Népújság munkatársa Olvasás közben címmel készített rovatott a kor egyéb sajtótermékeiből. Szórakoztató szemezgetés, melynek olvasásakor az ember azon gondolkodik, hogy ki lehet a J.F. monogrammal bíró neves költőnk. Amennyiben Önök tudják a megfejtést kérjük írják meg nekünk!
Egy fotó
Mai fotónk az 1968. augusztus 30-ai Békés Megyei Népújság 4. oldalán jelent meg Kilátás a kiállítócsarnokból, a még üvegezésre váró ablakokon át képaláírással.
A kép a szemlézett Befejezés előtt a gyulai kiállítócsarnok című anyaghoz kapcsolódik.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
