A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. augusztus 23-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, valamint a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy békési termelőszövetkezet KISZ-rendezvényéről szóló beszámolót, a közvagyon kárára elkövetett bűncselekményekről szóló írást és a bucsai mozi vitrinjének betörését számon kérő jegyzetet emeltünk ki. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Olvasónk írja;
Megtalálják számításukat...
A nyári betakarítás egyik napján, a békési Kossuth Tsz fiataljai KISZ-rendezvényre gyülekeztek. A nagyteremben beszélgettek, ténferegtek és eléggé unottan hallgatták az agyonhasznált lemezjátszó nyekergő, recsegő hangját... Kajtár Pista állattenyésztő-gyakornok meg is jegyezte úgy, hogy a KISZ-titkár, Szőlősi Laci is érthetett belőle:
- Öreg szerszám már ez, jó lenne kicserélni. Az „effajta”, zenét nem kedvelik a fiatalok...
Közbeszól egy hang: - Igaz! Egy magnó, az kellene - majd lemondóan hozzáteszi -, egyelőre azzal kell beérni, ami van..,
Amíg így folyik a beszélgetés, lassan gyülekeznek. Vannak, akik egyenesen a munkahelyükről jönnek. Nagy Julika például a törökszigeti csibetelepről, Tóth János és Szűcs Sándor pedig még messzebbről. A fiatalok között van Szabó László, a tsz párttitkára, aki beszélgetés közben is meghallja az elégedetlenkedő megjegyzéseket. Talán lesz valami a magnóból? Majd csak kialakul... A fontos most az, hogy a fiatalok anyagilag megtalálják számításukat. Amióta a tsz minden hónapban oszt előleget, megszűnt az elvándorlás. Sőt! Mind többen kérik felvételüket a közösbe.
Nagy vonzóerőt jelent, hogy a szorgalmasan dolgozók szépen keresnek. A fiatalok között jó pár olyan akad, mint Nagy Julika, aki 919, Tóth János 636 vagy D. Kiss László 614 munkaegységet szerzett az elmúlt évben. Természetesen ehhez még hozzájön a háztáji jövedelme is, ami szintén nem megvetendő összeg.
De részesülnek a fiatalok a kulturális alapból is. Legutóbb a Szegedi Szabadtéri Játékokat tizennyolcan nézték meg - jutalomból. A tsz badacsonyi üdülőjében kora tavasztól késő őszig szintén megtalálhatók az arra érdemes fiúk és leányok. Ugyanígy nem hiányoznak a különböző társasutazásokról sem. Most például Debrecen-Miskolc-Eger útvonalon szerveznek négynapos kirándulást.
Az érkezők egyik csoportja „kisgyűlésen” tárgyalta, hogy milyen szórakoztató műsort állítsanak össze a következő hetekre. Voltak, akik javasolták, jó lenne megalakítani a citerazenekart. Az idősek és fiatalok között sokan vannak, akik értenek a régi népi hangszer pengetéséhez.
Közben lassan megtelik a nagyterem, és a KISZ-titkár elkezdheti beszámolóját. S, hogy a problémákat, hogyan oldják meg -, ami mindig akad -, azt majd elmondják a fiatalok, felszólalásaikban. A megoldásban bizonyára „besegítenek” a szövetkezet vezetői is.
Dobi János
Mai kommentár: Élménybeszámoló egy olvasótól a békési Kossuth Tsz fiataljainak KISZ-rendezvényéről. Az olvasói levél azért került a mai lapszemlénkbe, mert bár sok szó esett már KISZ rendezvényekről, azonban valamiért a mezőgazdaságban dolgozó ifjú kommunisták kimaradtak a tudósításokból. Ahogy az uralkodó rendszer nehezebben vette be az agráriumot, mint az ipart, úgy vélhetően keményebb munka volt az agráriumban tevékenykedő fiatalok körében hatást kiváltani a propagandával. De mint látjuk, sikerült.
És egy láthatatlan vádlott: A hanyagság
Az utóbbi időben három olyan bűnüggyel találkoztunk a megyében, amelynek a vádlottai a társadalmi tulajdon kárára sikkasztottak. S mindhárom esetben ott volt a vádlottak padján egy láthatatlan kártevő, a hanyagság is, mert a bíróság megállapította: megkönnyítette a bűnözők garázdálkodását, hogy a károsult vállalat, illetve két tsz nem fordított kellő gondot a közös vagyon védelmére.
Hosszú hetekig tartott, amíg elkészült W. Ferenc és harminckilenc társának a bűnlajstroma, hiszen a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat, illetve az ÉPFU békéscsabai kirendeltségének a szóban forgó dolgozói éveken át rendszeresen loptak anyagokat az építkezésekről. Hamarabb fény derülhetett volna az üzelmeikre, amennyiben az építkezéseken szigorúbban ellenőrzik az anyagfelhasználást és a szállításokat.
P. János azzal indult el a tanyájából januárban, hogy vásárol két zsák zabot - „feketén” - a csabacsüdi Lenin Tsz állatgondozóitól. De végül semmit sem kellett fizetnie, mert a takarmányt nyitott ajtó mögött, teljesen őrizetlenül találta. Kihasználta a váratlan lehetőséget és megtöltötte a zsákjait.
B. Sándor korábban is volt már büntetve a társadalmi tulajdon rovására elkövetett sikkasztásért, mégis több éven át zavartalanul garázdálkodhatott a körösladányi Magyar-Vietnami Barátság Tsz-ben, ahol legutolsó büntetése letöltése után elhelyezkedett. Szép a bizalom, de jobban tette volna, a tsz vezetősége, ha a körmére néz a büntetett előéletű férfiúnak és főképpen gondoskodik a nehéz munkával megtermelt takarmányok őrzéséről. Egyik sem történt meg, s így körülbelül két év leforgása alatt, B. Sándor bűntársaival együtt 20-30 mázsa kukoricadarát, 12-16 mázsa csöves kukoricát, 10 mázsa répaszeletet és egy zsák búzát lophatott. Ezenkívül az egyik tettestárs, A. Sándor fogatos még 30-40 liter tejszínt is eltulajdonított apránként a gazdaság tejházából.
A tárgyalásokat hallgatva, a vallomások jegyzőkönyvét lapozgatva, az ember sokszor felteszi magában a kérdést: hogyan találkozhat ennyi lazasággal, nemtörődömséggel olyan vállalatoknál, közös gazdaságoknál, amelyekben egyéb téren szervezettség, fegyelem uralkodik. Az építőiparban például pontos anyagnormák, körültekintő számítások alapján határozzák meg, mennyi téglára, cementre, sóderre és egyebekre van szükség az építkezésekhez.
Kétségkívül nehéz, de nem lehetetlen feladat figyelemmel kísérni az anyagmozgást, akkor sem, ha szétszórt építkezéseken dolgozik a vállalat. Mint ahogy a körösladányi tsz sem leplezheti a hanyagságot azzal, hogy kevés a tároló és a betakarítás alatt kénytelenek a szabadban tartani hosszabb-rövidebb ideig a termények egy részét. Bizonyára akad a közös gazdaságban olyan nyugdíjas, nem is egy, aki - némi különjövedelem reményében - szívesen vállalná a kukorica- és répahalmok őrzését. Megérné ez a tsz-nek, mint ahogy az építőipari vállalat is sok ezer forint értékű anyagot óvhatott volna meg, ha jobban megszervezi a belső ellenőrzést. Nemcsak a józan megfontolásra apellálunk, amikor rendet és gondosságot kérünk, hanem a kötelességre is, hiszen a vállalatok, közös gazdaságok vezetői, dolgozói felelőséggel tartoznak a gondjukra bízott értékekért.
Békés Dezső
Mai kommentár: Az 1968. augusztus 23-ai népnevelő-oktatóanyag a vállalat és a közös gazdaságok vezetőinek készült. Megleckéztetésük - amit akár megalázásnak is gondolhatunk - természetesen a nyilvánosság előtt, a párt megyei lapjában történt. Az elrettentés mellett Békés Dezső újságíró megoldást is kínál a közvagyon megóvására. Mégpedig a belső ellenőrzés képében. A későbbiekben az ötlet meg is valósult és a vállalatok, a szövetkezetek belső ellenőröket foglalkoztattak. Hogy milyen eredménnyel? Azt az Önök képzeletére bízzuk.
Széljegyzet
Az „ördög” lesen
Bizonyára számtalan mozilátogatónak nyújtott kellemes szórakozást Az Angyal lesen c. színes francia film megyeszerte. Bucsa község moziszerető közönsége a táncdalfesztivál döntőjének estéjén csodálhatta meg a film főszereplőjének, Jean Marais-nak kápráztatóan leleményes és vakmerő játékát.
Lepergett a film, elcsendesedett az előcsarnok, s a közönség többsége sietett a rádió- és tv-készülékekhez, hogy meghallgassa, illetve nézze a döntőbe jutott számokat.
A mozi utcai vitrinjeiből, melyekben fotókkal illusztrálják a soron következő műsorokat, „Angyal” lekerült a műsorról, s helyébe a Rómeó a csatatéren című szovjet film fotói kerültek. A műsorcsere rendszeresen kétnaponként van.
Ha csak ennyi történt volna ezen az estén, akkor kár is lett volna ezt a néhány sort leírni.
De sajnos most olyan történt, ami gondolom, párját ritkítja. Mind a mai napig megmagyarázhatatlan, hogy mi sarkallta a tettest vagy tetteseket arra, hogy az éj leple alatt, zuhogó esőben feltörjék a mozi vitrinjeit, s az abban levő fotókat magukhoz véve, mint akik jól végezték dolgukat, távozzanak a helyszínről.
Nem tudni, hogy a látott film hatott-e ellenkező előjellel a cselekedet elkövetésére, s „Angyal” után, „ördög”-ként maradtak lesben a mozi dolgozóinak távozása után, több dolog azonban a sok kétely mellett is nagyon világos. Világos elsősorban az, hogy egyes „rómeók” még mindig „csatatérnek” tekintik a közvagyont, melyben alkalmasint kényük és kedvük szerint tesznek kárt, legyen az park, világítótest, szobor, utcai szemétgyűjtőláda vagy éppen mozivitrin.
Így nem mulathat egy beates magyar „úr” sem büntetlenül.
Szilárd Ádám
Mai kommentár: 2018-ból nézve a legmeglepőbb az a tény, mely szerint Bucsán mozi üzemelt. Márpedig a televízió, majd a videó térhódítása előtt a legtöbb településen működött filmszínház, többnyire teltházas előadásokkal. Azonban a kilencvenes évekre az ország mozihálózata összeomlott, a multiplexek térhódítása pedig felelős állami szabályozás híján egymás után lehetetlenítette el a kis- és középvárosokban működő vetítőhelyeket, de mára jóformán a falusi mozi is ismeretlen fogalom a fiatalok körében.
A jegyzethez annyit lehet hozzáfűzni, hogy bizonyára kiválóan működött a propagandagépezet és a szovjet filmek bucsai szerelmesei lehettek a tettesek.
Egy fotó
Mai fotónk az 1968. augusztus 23-ai Békés Megyei Népújság 9. oldalán jelent meg Fotókiállítás Békéscsabán címmel.
A felvételhez hosszabb képaláírás is járt: A közelmúltban nyitották meg Békéscsabán, a megyei művelődési házban a Békéscsaba ma című fotókiállítást, melyen mintegy 80 képet láthatnak az érdeklődők. A pályázaton első díjjal Balogh Ferenc felvételét jutalmazták, második díjat Demény Gyula és Remeczky Ferenc, harmadik díjat Sass Ervin és Novák András kapott. A díjakat és okleveleket Szemenkár Mátyás, a Megyei Művelődési Ház igazgatóhelyettese adta át a nyerteseknek. - Képünkön három nyertes: Remeczky Ferenc, Novák András és Demény Gyula gratulál egymásnak.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
