A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. augusztus 22-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a Békés megyei artézi kutakról szóló írásra, a játszótereken uralkodó, tarthatatlan állapotokat bemutató jegyzetre és néhány rövid hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Hol és mikor fúrták az első artézi kutakat megyénkben?
A Békés megyei alispáni iratok feldolgozása alatt sok értékes adatra bukkantak a megyei levéltárban az első artézi kutak történetére vonatkozóan. Hetven-nyolcvan esztendővel ezelőtt ezek létesítése jelentette a közművesítés kezdetét. Az ásott kutakból és a folyókból nyert ivóvíz a különféle járványok, fertőzések állandó okozója volt. Békés megyében többnyire városok, községek főterén fúrták az első artézi kutakat, 150-350 méter átlagos mélységre.
A levéltári adatok szerint megyénk mai területén 1884-ben, a mezőhegyesi állami ménesbirtokon fúrták az első artézi kutat, ezt 1885-ben egy nagyszénási uradalom követte. A harmadik artézi kúttal rendelkező község 1887-ben Dévaványa lett. 1889-ben Kondoroson, 1890-ben Szarvason és Battonyán, 1891-ben Békéscsabán és Békésszentandráson, 1892-ben Füzesgyarmaton, Gyomán, Mezőberényben is eredménnyel fejeződtek be a fúrások. 1893-ban kapott artézi kutat Békés, Gyula, Orosháza és Sarkad.
Az 1895-ös évben Halaváts Gyula először mérte fel Magyarországon az artézi kutak számát. Megyénkben Mezőhegyesen volt a legtöbb kút, összesen huszonkettő. Ezt követte Orosháza és Gyula hat-hat kúttal.
A kutak fúrását általában gépészek, lakatosmesterek a kor „univerzális” mechanikusai végezték. Közülük kiemelkedik Czoll Demeter orosházi mester teljesítménye, aki az Alföld déli részén több mint harminc kutat fúrt eredményesen.
A kutak jelentős része igen nagy vízbőséggel rendelkezett, Orosházán például kisebb vízvezetékek táplálására is alkalmas volt. Az artézi kutaktól távolabb lakók a vizet az annak árusításával foglalkozó lajtosoktól vették meg az első világháború előtt.
Ma az artézi kutak nehézkes vízszolgáltatását a modern vízművek és törpevízmüvek hálózata váltotta fel, a vízért nem kell messzire menni, a vízvezeték a lakásba hozza.
Ormosi Péter
Mai kommentár: Ormosi Péter írása a Békés megyei ártézi kutakról 2018-ban is érdekes olvasmány. Az artézi kút – a korábban használt ásott kutakkal ellentétében – már mélységi, vagyis rétegbe fúrt kút, amelynél a magas nyomás következtében a víz magától tör a felszínre, azaz pozitív nyugalmi vízszintű kút. A nevét a francia Artois grófságról kapta, ugyanis itt fúrták az első ilyen kutat 1126-ban. A Békés megyei kutak száma az eltelt 50 évben csökkent. A szigorodó magyar szabványok, majd az európai uniós normák miatt az artézi kutak egy részét eltömítették, ami megmaradt arra is kikerült a tábla, mely szerint nem ivóvíz. Ennek ellenére a mai napig sokan erre esküsznek és kizárólag ezt fogyasztják.
A legkisebbek panasza
„Gyermekek, 6 éves korig nem fizetnek” - olvashatjuk az autóbuszon. - „Tizennégy éven aluliaknak nem ajánlott" - hirdeti a moziplakát. - „Gyermekes anyák váróterme” - ilyennel meg a nagyobb pályaudvarokon találkozhatunk. - „Gyermek- megőrző” - nagy forgalmú helyeken, olykor még ilyet is láthatunk.
És még sorolhatnánk. Megannyi tiltó, figyelmeztető, hívogató, előnyt biztosító tábla, felirat, intézkedés a kisebb gyermekek, jórészt az óvodások és kisiskolások érdekében. Így is van ez rendjén: óvjuk legféltettebb kincsünket, minden eszközzel!
De miért éppen a játszótéren „hiánycikk” ez az intézkedés? Éppen azon a helyen, amely kifejezetten a gyermekek birodalma!
Békéscsabán, a Kolozsvári úti piactéren tengő- és billegő-hinták állnak a kicsinyek rendelkezésére. Illetve sokszor csak állnának. Gyakorta előfordul ugyanis, hogy a méreteikből ítélve nyilvánvalóan a kisebb gyermekeknek szánt hintákat a kamaszkorú tizenévesek szállják meg, s órákon át birtokukban tartják azokat. Ilyenkor a kicsinyek csak keservesen nézik a „nagyok” szórakozását. Némelyikőjük még el is pityeredik. A felügyeletet ellátó szülő meg többnyire restell szólni a kamaszoknak, akik viszont nemigen zavartatják magukat. Meg aztán nem is volna tanácsos a hinta „teljesítőképességét” maximálisan kihasználó tizenéves mellett egy 3-4 éves csöppségnek hintáznia. Balesetveszélyes...
Hasonló jelenségek minden bizonnyal más játszótereken is előfordulnak. Pedig alkalmasint ilyen helyen is sokat jelentene egy kis táblácska: „Csak tíz éven aluliak használhatják!”
Igazán nem nagy kívánság, könnyen meg is valósítható. Miskolcon például láttunk is ilyet....
Mai kommentár: Elmondhatjuk, hogy ezen a téren a helyzet az eltelt 50 év alatt nem hogy javult, hanem nagyon sokat romlott. Amit a diktatúra nem tudott megoldani, azt vélhetően a demokrácia sem lesz képes. Ma már kint vannak a táblák, hogy a játszótereket csak 10 éven aluliak használhatják, sőt, van amelyik körbe is van kerítve, de sajnos ez mit sem ér. Vannak, akik a homokozóba hordják házi kedvencüket, hogy ott végezzék el a dolgukat. Sötétedés után pedig a már nem gyermek, de még nem felnőtt korosztály egy része a játszótereken tölti az idejét. Egy erősebb éjszaka után a szülők és a nagyszülők szedik össze a cigarettacsikkeket, a törött üvegeket mielőtt a kicsiknek átadnák a terepet. A probléma végleges megoldása a játszóterek bekamerázása lehet.
Rövid hírek
- Fesztivál-utóhang. A táncdalfesztiválra beküldött több százezer szavazat közül a Magyar Rádió és Televízió közvéleménykutató osztálya néhány ezer nevet és címet véletlenszerűen kiválasztott, s a napokban ezekre a címekre kérdőíveket küld. A közvéleménykutatás célja az, hogy a közönségnek a tánczenével kapcsolatos véleményét alaposan megismerhessék.
- Nem rossz az átlag. A gyulai járásban a múlt tanévben a 8004 általános iskolás tanulmányi átlaga 3,4 volt. Az átlag megnyugtató, de a bukottak száma eléggé magas: 537.
- Jutalmul Szegeden. A Megyei Művelődési Ház népi együttese a békéscsabai városi tanács művelődésügyi osztályának ajándékaként augusztus 20-án Szegeden megtekintette az Állami Népi Együttes Kisbojtár című műsorát.
- Kevés képesítés nélküli. A gyulai járásban dolgozó 438 nevelő közül csak 33 nem rendelkezik jelenleg képesítéssel. Ezek közül is a többség egy-két éven belül befejezi tanulmányait, s ez a szakos ellátottság további javítását fogja eredményezni.
- Mezőberényben a legjobb. Az idén a békési járás legmagasabb termésátlagát, 21,5 mázsát a mezőberényi Petőfi, a legalacsonyabbat, holdanként 11,6 mázsát a tarhosi Kossuth Tsz érte el. Ez jelentős emelkedés, hiszen tavaly a járás több tsz-e 10 mázsa alatti átlagtermést produkált.
- Másodszorra sem. A reformátuskovácsházi Dózsa Tsz másodszor is kérelmet terjesztett elő önálló építőbrigád engedélyezésére. Megfelelő műszaki vezető hiánya miatt azonban kérésüket most is elutasították.
- Rekordmennyiségű sertés. A szarvasi járásban jelenleg 38 987 sertésre kötöttek szerződést. Ez a szám 18 százalékkal magasabb, mint eddig bármikor volt.
- Gombás fertőzések. Egyre gyakrabban fordul elő a békési járásban, hogy az állatokról emberekre is átterjednek a gombás bőrmegbetegedések. Ezen a téren az állatorvosok gyógyító, megelőző tevékenységének a fokozása jelentene segítséget.
Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes a közvélemény-kutatás hírbe foglalása vagy a gyulai járásban az általános iskolások magas bukási aránya. Ezen a napon biztosan szégyellték magukat a tarhosi Kossuth Tsz munkatársai, hiszen az egész megye megtudta, hogy náluk lett a legalacsonyabb a termésátlag. Meglehetősen furcsa a verseny fontossága egy olyan korban, amikor ez valójában fabatkát sem számított.
Egy fotó
Mai fotónk az 1968. augusztus 22-ei Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg Komócsin elvtárs a megye és a város vezetőinek társaságában üdvözli Nyilas Andrásné elvtársnőt, a munkásmozgalom veteránját képaláírással.
A felvétel illusztrációul szolgál az Augusztus 20-ai eseményeket összefoglaló Alkotmány napi ünnepségek megyeszerte című íráshoz.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
