Van néhány olyan az emberiség létezésével egyidős tevékenység, melyet eleinte főleg a nők saját közösségükben ösztönös késztetéstől indítva végeztek. Ilyen tevékenység a betegápolás is. A mai nap, vagyis május 12. világszerte az Ápolók Nemzetközi Napja annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, az ápolóképzés kiemelkedő alakja. Kortársa volt Kossuth Zsuzsanna, aki hamarabb kezdte meg a betegápolást. Ismerjük meg a két nagyszerű asszony életét!
Az emberségesség példái
Az Ápolók Nemzetközi Napja a hálaadás és az emlékezés mellett további fontos teendőkre is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az ápolásba történő befektetés javítja a mindenkori népesség egészségi mutatóit.
A svájci székhelyű Nemzetközi Nővér Tanács a közelmúltban esettanulmányokat kért a világ különböző országaiban dolgozó ápolóktól, így adatokon alapulva mutatják be a nemes szakma helyzetét.
Dolgozatukkal igazolták, hogy az ápolók személyes tevékenységükkel hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődéshez, előmozdítva ezzel a gazdasági lehetőségek fejlesztését, szakmai szempontból pedig az emberségesség példájaként szolgálhatnak világszerte.
A szervezet megállapítja, hogy le kell küzdeni a világ országainak eltérő gazdasági erejéből adódó azon problémákat, amelyek az ápolókat pályájuk elhagyására, vagy idegen országbeli munkavállalásra késztetik. Ajánlásuk szerint minden kormány felelőssége, hogy megfelelő alternatívát kínáljon ápolóinak, valamint az utánpótlást biztosító fiataloknak azért, hogy a nemzetek eltérő ápolási szükségleteit megfelelő létszámú, szakmailag felkészült, társadalmilag elismert, hivatásukat szerető szakemberek láthassák el.
Florence Nightingale gondolatait idézve: „Meg kell nemesíteni ezt a hivatást a szenvedő betegek ezrei érdekében. Az ápolás szent és tiszta hivatás, hiszen a szenvedőnek enyhülést, a haldoklónak könnyebbséget, a gyógyulónak életet ad. De szent és tiszta hivatássá csak az emberszeretet teheti.”
Ki volt Florence Nightingale?
Ma 198 éve született angol szülei hónapokon keresztül tartó nászútja során Firenzében született, ezért a leányt a város angol nevére keresztelték. Neveltetése során szerteágazó műveltségre tett szert, az angol mellett beszélt görögül, latinul, olaszul, franciául és németül. Tanult filozófiát, matematikát és történelmet is.
Gazdag szülei akarata ellenére nem vállalata a házasság rabságát és életének értelmét a betegek és sérültek ápolásában találta meg.
Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban dolgozott, a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével, nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanya folyosóján berendezett kórházban. Munkájának köszönhetően a halálozási arány rövid idő alatt 42-ről 2 százalékra csökken.
Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert. 1860-ban nővérképzőt nyitott, több tanulmánya nyomtatásban is megjelent. Megfogalmazta, hogy "az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt".
1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. 1909-ben egy olyan szegénytörvény született, amely az általa javasolt minden reformot végrehajtatta. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is.
A magyar előd
Kossuth Zsuzsanna 1817. február 19-én, Sátoraljaújhelyen született, Kossuth Lajos legfiatalabb húgaként. Segített bátyjának a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésében, a Kossuth letartóztatása előtti házkutatás elől ő mentette meg az utolsó szám kéziratát. Férjhez ment Meszlényi Rudolf birtokoshoz, ügyvédhez és hírlapíróhoz, két gyermekük született.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt bátyja országos főápolónővé nevezi ki, hiszen a hadakozások alatt nyilvánvalóvá vált a sebesültek nem megfelelő ellátásának problémája.
Rövid idő alatt csaknem 80 tábori kórházat állít fel, ahol egyaránt ápolja a honvédeket és az ellenséges katonákat. Javít az ellátási, felszerelési, valamint a higiéniai körülményeken egyaránt, ezzel a tevékenységével csaknem 8 évvel megelőzve Florence Nightingale-t.
A szabadságharc bukása után elhagyni kényszerül hazáját és végül száműzetésben, New Yorkban hal meg, mindössze 37 évesen.
Emlékét őrzi a Magyar Ápolási Egyesület által 1998-ban alapított Kossuth Zsuzsanna Emlékdíj.
Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt".
A behir eme fontos nap alkalmából tisztelettel köszönti és hasznos munkát, jó egészséget kíván valamennyi ápolónak!
-400x225.jpg)
