Wallace Hume Carothers nevét minden bizonnyal kevesen ismerik, pedig nevét nők milliói áldják naponta. A ma 122 éve született amerikai vegyész találta fel nejlont, melyből a nejlonharisnya készül. Az árút a második világháború utáni években az amerikai katonák ismertették meg a fél világgal, értéke az aranyhoz és a cigarettához volt hasonlítható. Az 1980-as években, hazánkban valutaként működött és rendkívül sokat ért egy-egy Nyugatról vagy Jugoszláviából becsempészett darab. Itt az ideje, hogy megismerjük a ruhadarab és feltalálója történetét.
A depressziós zseni
Wallace Hume Carothers napra pontosan 122 éve, tanítócsaládban, 1896. április 27-én az Iowa állambeli Burlingtonban látta meg a napvilágot.
A Missouri Tarkio College-ben vegyészetet tanult. Az Illinois-i egyetemen szerzett doktori címet 1924-ben, ezután itt, majd a Harvard egyetemen oktatott szerves kémiát.
1928-ban hagyta ott a katedrát és a DuPont vegyi gyárban egy szerveskémiai laboratórium vezetője lett, ahol újfajta anyagok előállítására végzett kutatásokat polimerizáció segítségével. Első találmánya 1931-ben a neoprén, a műkaucsuk volt. Ezután módszeres kutatással számos további anyagot állított elő.
A legnagyobb áttörést jelentő találmányát, a nylont 1937 februárjában szabadalmaztatta a DuPont vállalat. Ebből eleinte horgász-zsinórokat, és fogkeféket gyártottak. Az igazi sikert a hajszálvékony nylonszál előállítása jelentette, amelyből női harisnyákat készítettek, ebből a DuPont vállalat hatalmas bevételhez jutott.
Carothers azonban nem érte meg találmányának sikerét. Az elhúzódó kísérletezés felőrölte fiatalkora óta depresszióval küzdő idegrendszerét, és 1937 áprilisában öngyilkos lett.
Mit is jelent a nylon szó?
Idáig megismertük a nejlonharisnya feltalálásának történetét, egy ideggyenge vegyész életét, azonban az igazi sztori csak most következik. Ugyanis a mai napig vita tárgya a nylon szó jelentése.
Egyébként kultúrtörténeti érdekesség, hogy Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk.
Az egyik verzió szerint mivel a nylont a New York-i világkiállításon mutatták be, így az elnevezés a "New York Pylon", a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres Szabadság-szobor nevéből származik.
A másik változat azt állítja, hogy egyszerűen a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából ered.
A harmadik típus arra esküszik, hogy a férfiakból álló vegyészcsoport így szeretett volna kedveskedni a tagok feleségeinek, keresztnevük kezdőbetűit felhasználva (Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia, Niha).
A negyedik variáció, mely lássuk be a legszimpatikusabb, így hangzik: a sikeres kísérlet után Carothers így kiáltott fel: Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!).
Így a nylon elnevezés ezen szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Egyébként a kutató ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel lesz versenyképes.
Mivel a feltaláló már nem él a Du Pont cég egyik változatot sem erősíti meg, ezért az igazság talán már ki sem derül.
Konklúzió – A kevert szál jobban megéri
Annyi azonban bizonyos, hogy a nejlon forradalmasította a műanyagipart. A belőle készült fonalat legfőképpen a textilipar használta és használja. A gyártók hamar rájöttek, hogy a tisztán nejlonból készített harisnya sosem szakad el, vagyis örökké tart. De ez nekik nem jó üzlet, ezért a ruhadarab gyártásához kevert szálakat használnak.
A fogyasztói társadalom és profitéhség már csak ilyen.
Egyébként szerencsétlen Carothers, ha nem lesz öngyilkos, akkor vélhetően kémiai Nobel-díj birtokosa lett volna. De mától legalább a behir.hu olvasói ismerik a nevét.
Éljen sokáig a nejlonharisnya!
