A nap sztorija: 30+ képen és videón a hazai iskolák elmúlt 100 éve

Hagyományosan szeptember elseje az iskolakezdés napja, ekkor kezdődik az új tanév. Az előkészületeket már augusztusban elkezdik: a tanárok szabadsága a hónap közepén lejár, az iskolások, szülők eközben pedig a tanszerek vásárlásával készülnek az új tanévre. De milyenek voltak a magyar, köztük a Békés megyei iskolák régebben? Ennek járunk ma utána.

Az új, 2018/2019-es tanévről már számtalan alkalommal írtunk – a részleteket erre a linkre kattintva találják – ám ezúttal kicsit eltávolodunk a jelentől és megmutatjuk, hogy milyenek voltak az iskolás hétköznapok 10, 20, 30, 50 vagy épp 100 éve.

 

 

Amikor az iskola nem nyűg, hanem kitörési pont volt

Mielőttb belevágnánk a részletekbe, nem árt visszatekinteni arra, hogy Eötvös József kultuszminisztersége alatt, a 19. század második felében született törvény arról, hogy 6-tól 12 éves korig tartson a tankötelezettség, így minél szélesebb rétegek tanulhattak. Erre az időre tehető a szakosodás is: azok az intézmények, amelyek kereskedelmi, ipari vagy iparművészeti szakmákra készítették fel a tanulókat – emlékeztet a Szeretlek Magyarország.

A 20. század elejére általánossá vált a beiskolázás, és alapvető követelmény lett legalább a négy elemi elvégzése. A női egyenjogúságra való törekvés is lendületet kapott. Egyre több lánygyermeket taníttattak, közülük egyre többen tanultak szakmát vagy szereztek diplomát.

 

 

Ebben az időben még használatban voltak a palatáblák és a palavesszők. A fakeretbe foglalt tábla és a jól kihegyezett hosszú vessző szolgált írásra, javítani és törölni pedig tengeri szivaccsal tudtak. A füzetekbe tintával írtak, ehhez kis tintásüveget hordtak magukkal a tanulók, a tollat ebbe mártogatták. A padokon külön tintatartót alakítottak ki.

A 20. század elején a pedagógusok között nagyobb volt a férfiak aránya, mivel akkoriban még kevés család küldte egyetemre, főiskolára a leánygyermekeket.

 

 

Koedukált osztályok csak a falusi, tanyasi iskolákban működtek, ahol rendszerint egy-két tanteremnél és tanítónál nem volt több, így évfolyamok szerint sem tudták különválasztani a diákokat.

 

 

Háborúk sodrában

A háborúk viharai a közoktatást sem hagyták érintetlenül. Míg az I. világháború után, a Tanácsköztársaság idejében államosították az iskolákat, annak bukása után, a trianoni békediktátummal az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskolák több mint fele. 

 

 

Klebelsberg, az úttörő

Jelentősebb változást Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége hozott, akinek 1926-os törvénye egyensúlyt hozott a népoktatás szempontjából: iskolaépítések, tanyai iskoláztatás kezdődött. Klebelsberg másik nagy terve a 8 osztályos népiskola bevezetése volt, de ebből az ő idején még nem született törvény.

 

 

A gazdasági válság idején a Vallás és Közoktatási Minisztérium kénytelen volt leállítani az iskolaépítést, csökkenteni a tanítók fizetését és más megszorító intézkedéseket bevezetni. 

 

 

Három kisdiák 1930-ból, Budapestről. Forrás: Fortepan

 

 

 

 

Iskolákból hadiszállás

Miután Magyarország belépett a II. világháborúba, újra megváltoztak az oktatás feltételei. Sok iskola, tanító nélkül maradt, mert a férfiakat behívták katonának. Így nőtt az egy tanítóra jutó diákok és az osztatlan iskolák száma. Az iskolai tevékenység meggyengült, több iskolát bezártak, az épületeket katonai csapatok foglalták el.

 

 

1945 tavaszán, a háború végén mindenki onnan próbálta folytatni életét, ahonnan tudta. Ezzel párhuzamosan ismét előtérbe került az a törekvés, hogy minél több gyermek és fiatal számára tegyék lehetővé az iskolába való eljutást. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium kidolgozta a 8 osztályos általános iskola és a 4 osztályos gimnázium új rendszerét. 1-4 osztályban osztálytanítós rendszerben, az 5-8 osztályban szakrendszerű oktatás folyt. A tankötelezettség 14 éves korig tartott.

 


 

 

Sztálin árnyékában

A kommunista hatalomátvétel után kimondták az iskolák államosítását. Az ország közoktatás-politikáját a párt központjának e célból szervezett osztálya irányította. A politikai célok határozták meg az oktatás, nevelés ügyét. 1950-ben új tantervek léptek életbe, melyek a marxizmus-leninizmus ideológiáját sugározták. Az iskolákba csak az állami kiadású tankönyvből lehetett tanítani.

 

 

1946-tól kötelezővé vált az orosz nyelv oktatása. A pedagógusoknak különféle tanfolyamokon kellett részt venni, melyek a tudati átformálást, átnevelést célozták. El kellett sajátítaniuk a marxi-lenini-sztálini elmélet alapjait, mely az 1980 évek végéig fenn állt. Sok európai hírű, neves professzort bocsátottak el ebben az időszakban.

 

Vidéki általános iskola (forrás: FORTEPAN)

 

Remekül példázza a kommunista iskolakezdést ez az 1950-ből származó filmhíradó is, amely azt mutatja be, hogyan zajlott – legalábbis a reflektorfényben – az iskolakezdés. 

 

 

Újabb, jelentősebb fordulatot majd csak 1963 szeptembere hozott a közoktatásban, ekkor lépett életbe az új általános iskolai tanterv. Emiatt le kellett cserélni a teljes általános iskolai könyvállományt, melyek az 1980-es évekig voltak forgalomban.

 

 

 

Lefelé a lejtőn

Míg a ’60-as években leginkább az foglalkoztatta a pedagógusokat, hogyan lehetne hasznosítani a rádiót, a televíziót az oktatásban, hogyan lehetne létrehozni szaktantermi rendszert, nyelvi laborokat, mi legyen az egész napos iskolával és az ifjúsági parlamentekkel, addig mozgalom indult a kistelepülések iskoláinak megszűntetésére.

 

 

A ’70-es években aztán kiderült, hogy a Magyar Köztársaság gyengesége a közoktatás. Többek közt tananyagcsökkentő tervet kellett kidolgozni a túlterheltség megszűntetésére, de egyes jelentések szerint nőt a fiatalkorú bűnözők száma, romlott az oktatás színvonala is.

Igazi változást csak az 1984-85-ös tanév hozott, amikor új tanterveket és tankönyveket vezettek be. 1982-ben bevezették az ötnapos munkarendet. 

 

 

Új remény

A rendszerváltással az oktatás feladata az ifjúság általános műveltségének, szakmai ismeretének, demokratikus, humanista szellemű nevelésének biztosítása lett. 1989 novemberétől bárki adhatott ki tankönyvet a minisztérium jóváhagyásával, majd megkezdődött a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előkészítésének munkálata.

Az országgyűlés 1990. január 24-én fogadta el a lelkiismereti szabadságról és a vallásszabadságról szóló törvény, lehetővé téve ezzel, hogy egyházak és más jogi személyek iskolákat alapítsanak és tartsanak fenn. Ezzel megszűnt az állam – 1948. óta érvényesített – iskola monopóliuma.

 

 

1993.július 12-én az országgyűlés elfogadta a 79. törvényt a közoktatásról, mely biztosította a művelődéshez való jogot esélyegyenlőség alapján, a vallásszabadságot, a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogát, meghatározta a szülők, tanulók, a közoktatásban foglalkoztatottak jogait és kötelességeit. Rendelkezett az öt éves kortól kötelező iskolai előkészítőről, a kerettantervekről a helyi tantervekről, a 16 éves korig tartó tankötelezettségről, az iskola alapítás feltételeiről.

 

Békés megye iskolái, képekben

 

 

 

 

Békéscsaba, Kazinczy lakótelep, előtérben az iskola udvara. Forrás: Fortepan

 

A csanádapácai iskola egyik terme. Forrás: Fortepan

 

 


 

 

 

 

 

Képeslapfotó a megyeri fatornyos evangélikus (Mekis) iskoláról, 1941-ből

 

 

Orosházi diákok. A felvétel 1983-ból származik. Forrás: Fortepan

 

 


 

 

Volt, hogy a szentetornyai gyerekek tornateremben matekoztak. Forrás: Fortepan
 

 

 

 

Megosztás:

Címke: , , , , , ,