A nap sztorija – 140 éves a Jókai színház

Ugyan már 1840-től kezdődően rendeztek színházi előadásokat különböző helyszíneken, azonban állandó színházi épületre 1879. március 8-áig kellett várni. Ezen a napon – vagyis napra pontosan 140 esztendeje – nyitotta meg kapuit a Békéscsabai Jókai Színház. Nemcsak a város és az egész megye, de az egész magyar színházi élet nagy eseménye volt a kőszínház megnyitása. A szép és impozáns épület – mint a korabeli fővárosi lapok is tudtul adták – az egész országban a hatodik legnagyobb otthona volt Tháliának. Már az építése idején akkora volt a híre, hogy Jókai szándékozott megírni a nyitódarabot. Ez ugyan elmaradt, de annál érdekesebben alakultak a megnyitás körülményei. A világraszóló eseményt és a következő néhány hét krónikáját a korabeli, helyi lapból, a Békésmegyei Közlönyből szemlézzük. Tartsanak velünk!

 

Az 1950-es években, a vörös csillaggal
(forrás: csabaihazak.blog.hu)

Az előszél

Február közepéig a helyi lap színészetről, színházról mindössze csak apró híreket közöl.
Január 5-én azt írják, hogy a békéscsabai színügyegylet már alakulófélben van, a negyven tagból alig néhány hiányzik.
Később megyei társulatok előadásairól tudósít. A Ruber-féle társulatról írja a lap, hogy Gyomáról Gyulára ment, Békésen meg Jakabffyék játszanak.
Első ízben február 20-án kezd az újság foglalkozni az új színházzal. „Krecsányi Ignác színigazgató március 15-én, szabadságharcunk évfordulója napján nagy ünnepélyességgel készül megnyitni a békéscsabai színházat. Egy felvonásos, egészen új prológ írására Várady Antal jeles írót kérte fel, aki a kérést a legnagyobb készséggel elfogadta.” Ígéretet tesznek, hogy az újság teljes terjedelemben közli majd a megnyitót, továbbá megemlítik, hogy a megnyitó előadáson lesz „némaképlet”, továbbá a Villám Bandi és A szép Galathea egy-egy felvonása.
Március 2-án már jelzik, hogy tulajdonképpen 8-án tartják a megnyitót, műkedvelő előadással. Színre kerül Szigeti József A falusiak című vígjátéka és a Tóth Kálmán írta Prológ, mely a békéscsabai állandó magyar színház megnyitására készült.

 

A megnyitó

A színházépület megnyitója 1879. március 8-án volt. A szép teremhez méltó volt a megnyitó is. Ünnepi díszt öltött a helyiség, melyet teljesen megtöltött az egész megyéből, sőt a fővárosból is érkezett közönség.
Az ünnepi megnyitó műsora így festett:
– Tóth Kálmán: Prológ. Szavalja: Melczer Kálmán.
– Himnusz. Énekli a dalegylet énekkara.
– Szigeti József: A falusiak. Vígjáték 3 felvonásban. Előadják a békéscsabai műkedvelők.
– Szózat. Énekli a dalegylet énekkara.
A március 9-ei lapban már közölték is a megnyitó előadás szövegét.

 

A megnyitót követő időszak

A nézőtér (forrás: barkaonline.hu)

Március 13-án ismertetik a lapban Krecsányi igazgató táviratát, mely arról tudósítja a színügy-pártoló egyletet, hogy Szabadkáról jövet késni fognak a szegedi árvíz miatt.
Pár nap múlva megérkezett az Előleges színijelentés, a társulat teljes névsorával szerepkör szerint, az előadásra kerülő darabok és a gazdag ruhatár feltüntetésével. Majd így fejeződik be: „Hogy nagy és költséges társulatom anyagilag némileg biztosítva legyen, tizenkét előadásra bérletet nyitok.”
Március 20-án pedig megérkeznek, s 22-én, szombaton az előzőleg tervbe vett műsorral megtörtént a színház második megnyitása is.
Később a két megnyitóról így emlékszik meg az újság Ficzkó álnéven író munkatársa egy jegyzetben: „Megnyitották őt műkedvelő előadással, volt minden, még prológ is, de nem olyan aminőnek az egyik polgártárs gondolta, vagyis, hogy el fogják táncolni. Az ország összes lapja fennen hirdette, hogy ez a megnyitás országos ünnep, azonban szegényre rázárták az ajtót.” Aztán azzal folytatja, hogy a 80 ezer forintos épületnek csak egy része színház, a másik a vigadó és ott addig is folyt az élet. A március 22-ei eseményt így kommentálja. „Szép, de nem valami nagyszámú közönség előtt pontban fél 8-kor – bárha mindig ilyen pontosan történnék – felgördült az előfüggöny.” A jelenlevő közönség élvezettel hallgatta meg a prológot és a többi műsorszámot, majd a következő előadást ismerteti.

Ugyanebben a számban (J.) tollából az Irodalom és művészeti rovatban hosszú méltatás jelent meg a csabai közbirtokosság áldozatkészségéről, mely lehetővé tette a színház felépítését, s büszkén megjegyzi, hogy „Csabáé Békésmegyében jelenleg a társasélet terén a vezérszerep, s hisszük, hogy ezentúl is mindenkor jó példával fog elöljárni. Csabán otthona van a magyar színészetnek!” Az a véleménye, hogy az új színház hosszú ideig megfelel majd az igényeknek. 12 páholy, 50 körszék, 70 zártszék, 2 sor erkélyszék, földszinti és emeleti állóhely áll rendelkezésre, s mindez 600 nézőt képes befogadni. így néz ki a magyar színészetnek emelt „.. .oly díszes csarnok, aminőt nagyobb városban sem találunk.”

A névadó (forrás: wmn.hu)

A színház fontos szerepe

A színházi kritika ezután Csabai színészet címszó alatt folytatódik minden egyes számban, s továbbra is (J.) írja. Elégedett a darabválasztással, ismerteti miről szól, s ki milyen szerepet játszott. Különösen dicséri a jó színészi játékot. A társulat repertoárja színes és változatos. Moliere Fösvénye éppúgy műsorra kerül, mint Offenbach, Lecocq, Suppé és Millöcker nagyoperettjei, s az akkor divatos francia bohózatok, komédiák mellett előadják Jókai, Csiky Gergely és Lukácsy Sándor színműveit.

Manapság (forrás: wikipedia.org)

Továbbá természetesen a virágját élő híres népszínműveket. A közönség most már tódul a színházba, különösen nagy nézősereget vonz az országos hírű primadonna, Krecsányi Sarolta fellépte.
A húsvéti ünnepekben Krecsányi Ignác jótékony célú előadást rendez, s ez alkalommal a Peleskei nótárius kerül színre, melyben három szerepet békéscsabai műkedvelők játszottak a színészekkel együtt, mondani sem kell: hatalmas sikerrel.
Az elkövetkező időkben számtalan kitűnő, elsőrendű művészben gyönyörködtek a nézők, és az a legdicsérendőbb, hogy a legkisebb szerep is jó kezekben van a Krecsányi Ignác társulatánál – mondja a lap. „A rendezés pedig kitűnő, s azért oly jó az összjáték.”
Az új színház megnyitása és működésének első hónapja a korabeli krónikák szerint: nagyszerűen sikerült.

Isten éltesse a Jókai Színházat!

 

Megosztás:

Címke: ,