A múzeum által meghirdetett előadást élénk figyelemmel kísérte a csabai lakosság, igen nagy számban jelentek meg érdeklődők az alkalmon.
– A Munkácsy Mihály Múzeum felkérésére neves előadót fogadhattunk csütörtökön az intézményünkben. Ez számunkra külön öröm és szeretnénk a jövőben folytatni a kora magyar történelem bemutatását, helyi leleteken, helyi vonatkozású forrásokon keresztül – emelte ki az esemény fontosságát Bácsmegi Gábor, múzeum igazgató.
Az utóbbi évek régészeti eredményei alapján az Urál és a Kárpátok közötti régió hagyatékában olyan, jól körülhatárolható lelőhelycsoportok rajzolódnak ki, amelyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence, illetve a Volga-Urál régió kora középkori hagyatékával – hangzott el az előadáson. Ezek alapján újabb információk kapcsolhatók a magyarok elődeinek feltételezett vándorútjához. Ugyanakkor nemcsak a keleten 895 előtt földbe került ‒ tehát őstörténeti relevanciájú ‒ leletegyütteseket fontos feldolgozni, hanem a 11. század elejéig minden, a honfoglalás kori anyaggal kapcsolatot mutató hagyatékot is. Ezek ugyanis a 895 utáni Kárpát-medence keleti kapcsolatrendszerére, illetve esetlegesen a keleten maradt magyarokra utalhatnak. Ez utóbbi téma szintén kevésbé kutatott, de nemrégiben jelentős eredmények születtek itt is. Az elmúlt 10 évben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezetésével és finanszírozása mellett a „hagyományos” magyar őstörténeti modell friss adatbázison alapuló áttekintése készült el.
– Én abban látom a mostani előadás jelentőségét, hogy kellően nagyszámú lelettel, adattal sokkal biztosabb állításokat fogalmazhatunk meg a vizsgált történelmi korról és rácáfolhatunk azokara az áltudományos feltevésekre, amik ködössé, homályossá teszik a honfoglaláskori, magyar vonatkozású eseményeket – mondta el Dr. habil. Türk Attila, egyetemi docens.
Galéria
