A Lencsési suliban is lóg már a farsang orra, illetve ma még nem…

Mi az egyik legklasszabb dolog a világon? Nyilván, ha másvalaki bőrébe bújunk – és ez kortól (nemtől) függetlenül igaz.

Nos, a csütörtök délutáni álarcosbál első etapjában osztályonként, a skacok egy-egy szám erejéig bevették a deszkákat.

A teljesség igénye nélkül (amúgy is vigyázni kell az elszabaduló karakterekkel): láttunk répákat; csokigolyókat; hercegnőket, királylányokat, angyalokat és ördögöket (még Andersen is megnyalta volna mind a 20 ujját); szellemeket; esti mesés hősöket (a Hupikékektől kezdve, a Nagy hohón keresztül a Frakkig), sportolókat; szinkronúszókat + Zéti cápát; emodzsikat, Györgyi nénit, aki Györgyi néninek öltözött be, Neoton Familiárásokat és a pedagógusokat…

A tanárok idén a honky-tonk kocsmák helyett az ír, Lough Foyle-ba hajóztak el, ahol persze rábukkantak egy viszkigőzös tengeri medvére… No de mégiscsak egy iskolában vagyunk!, adta ki az ukázt Misi bácsi, így vitorlát bontva meg sem álltak az Egybesült Államok partjáig, ahol épp Popeye az aznapi spenótkoktélját gurította le a torkán, és azonnal rendet tett a környezetében. Végül a kapitány csavart egyet a Földgömbön, majdan a Volga zúgását hallottuk – miközben belibbentek a gyönyörű orosz balerinák. S miután lement a függöny, az összes diák egy emberként azt üvöltötte: „Jiso ráz! Jiso ráz! Jiso ráz!”

Amikor a 4/A kibújik az ebihalacskás jelmezből...

Galéria

(Ha újra születek, csepűrágó leszek.)