Fövényest már 1330-as években megemlítette a pápai tizedjegyzék. Talán meglepő, de akkor az egri püspökséghez tartozott. Nagy Lajos király idejében az Erdőhegyei család birtokában volt Fövényes, akárcsak Kétegyháza, Erdőhegy és más helységek. Zaránd megye elöljárói 1348-ban erről tájékoztatták Lajos királyt. Ez az 1348. évi oklevél nem maradt ránk eredetiben, csupán 15. századi másolatban, amit most a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban őriznek. A kézirat az alábbi formában tartotta fenn Fövényes nevét: Fewenes.
1394-ben az Erdőhegyi család volt Fövényes birtokosa. Az aradi káptalan közreműködésével összeíratták birtokaik határát. A jegyzék szerint Ffewenÿes északi részén volt egy folyócska (rivulus), melyet a nép Lencsés érnek (Lencheser) nevezett. Az oklevél latin szövegébe tehát magyarul simult bele a patak neve. Az 1394. évi oklevél nem maradt ránk eredetiben. Másolatát a gyulai vár urának, Maróti Lászlónak köszönhetjük. A 15. század derekán övé volt nemcsak Gyula, hanem Fövényes is. Maróti László előadta a nádornak, hogy szüksége van a Fövényes határát megállapító oklevelére. Hédervári Lőrinc nádor parancsára tehát 1446-ban lemásolták az oklevelet, mely megőrizte a Lencsés ér nevét.
Lencheser, 1394. évi oklevél 1446. évi másolatban, HU-MNL-OL-DL-7914.
1525-ben ismét megemlítették a Lencsés eret. Ebben az évben Hohenzollern György, brandenburgi őrgróf volt Gyula földesura, de övé volt Békés, valamint a Csabától délre fekvő Kerekegyháza is. György őrgróf pert indított a birtokaival szomszédos nemesek, köztük az Ábránfyak ellen, akik Csaba földesurai voltak. 1525 novemberében összeírták a birtokok határait. Ez a latin nyelvű határleírás is megemlíti a Lencheser nevű vízfolyást a Csaba és Vesze közti térségben. A ránk maradt határleírás nem hivatalos oklevél, hanem jegyzetfüzet, így nem tüntették föl benne, hogy melyik egyházi intézmény tagja állította ki. Más forrásokkal összevetve azonban elmondhatjuk: minden bizonnyal az aradi káptalan egyik tagja írta a mai Csaba környékéről szóló leírást.
Lencheser 1525, MNL-OL-DL-31048.
Lencsés ér a 19. században is létezett. Huszár Mátyás feltüntette 1822. évi vízrajzi térképén, és Karácsonyi János is megemlítette Békés vármegyéről szóló, 1896. évi könyvében, mint létező vízfolyást.
A 19. században Csaba külterületén neveztek egy dűlőutat Lencsési útnak, bizonyára azért, mert a Lencsés ér felé vezetett. Később ennek az útnak a mentén épült a lakótelep, mely 1969-től hivatalosan József Attila nevét viseli, de jobbára így ismerjük: „Lencsési”. Érdemes tudni, hogy maga a név visszavezethető a középkorra.
Dr. Halmágyi Miklós
